A Scientific Reportsban nemrég megjelent tanulmányban Röst Gergely matematikus és kutatótársai olyan módszertant ismertettek, amely egyesíti az online és a hagyományos adatgyűjtés előnyeit. Az úgynevezett iteratív súlyozáson alapuló, új statisztikai módszer lehetővé teszi a dinamikus, reprezentatív és anonim adatgyűjtést, így pontos információt nyújt az emberek kapcsolattartási viselkedéséről. Ez az adatgyűjtési módszer nemcsak könnyen skálázható, tartalmilag rugalmas és viszonylag olcsó, hanem lehetővé teszi a különböző korosztályok közötti kontaktusok számát nyomon követő kapcsolati mátrixok dinamikus becslését.
A projekthez kapcsolódva Magyarország képviseletében az SZTE csatlakozott az európai országok széles körét összehasonlító CoMix kutatáshoz is, amelyben a lakosság COVID-19-cel kapcsolatos tudatosságát, attitűdjeit és viselkedését vizsgálják az idő múlásával.
Röst Gergely kifejtette, bár más országok is indítottak hasonló adatfelvételeket, a magyarországi kutatás méretében, részletességében és a vizsgált időszak hosszát tekintve is kiemelkedik ezek közül. Az itt kifejlesztett módszert más országok kutatói is alkalmazzák Olaszországban, Mexikóban vagy Kubában.
Annak érdekében, hogy az adatgyűjtés hosszú távon is fenntartható legyen, a szegedi kutatók terveik szerint a projektet integrálni fogják az európai Influenzanet hálózatba, amely a légúti járványokat monitorozza folyamatosan a lakosság közvetlenül szolgáltatott adatai alapján.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: