Az apró borostyán Ajka mellett került elő, még az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) közleményében. A borostyánt a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai közösen vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy az abban található rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja. Egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el, és amelyről a Biologia nevű tudományos folyóiratban közöltek tanulmányt.
Figyelembe véve a rokonfajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet. Hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is álcázáskor látta ennek hasznát. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általa megtörnek az állat testének körvonalai.
Szabó Márton sokáig azt hitte, a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és különös mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék szárnyát fedő, pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította fel végül, hogy inkább csótányról lehet szó.
Kóbor Péter, a tanulmány társszerzője, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a jelenkoriaké. Szerinte az ilyen kutatások révén könnyebben megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep. A kutatások folytatódnak: a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jónéhány ajkait vár vizsgálatra.
