A munka, amely a nemi hormonok és az agresszió közötti kapcsolatot igyekezett elemezni, a kutatások előrehaladásával az emberek esetében is hasznos lehet olyan területeken, ahol nem sikerült még megfelelő kezelést kidolgozni az agresszióval szemben. A tanulmány a Proceedings of the Royal Academy B. folyóiratban jelent meg.
Nikki Rendon, a tanulmány vezető szerzője elmondta, az eredmények első alkalommal mutatják meg, ahogyan a melatonin közvetlenül a mellékvesékre hat a nőstényekben, s kiváltja a szezonális agressziót az ivarmirigyek hormonjaival együtt. Ez a mechanizmus jelentősen eltérően működik a hímeknél.
A hörcsögökön végzett kutatás alapján a nőstények agresszívabbak a téli hónapokban A melatonint a szervezet a sötétben termeli, nappalra lecsökkenti a szintjét. Ez a hormon az alvási ciklust szabályozza, megnöveli a REM-fázis hosszát, s élénk álmokat eredményez. A mellékvesében termelődő szex-szteroidról, a dehidroepiandroszteronról (DHEA) viszont kimutatták, hogy befolyásolja az agresszió szintjét az emlősök és madarak, esetleg az emberek esetében is. A versenysportolóknak tilos a DHEA szedése, mert jogosulatlan előnyt szerezhetnek vele.
Egy másik korábbi kutatás Demas laborjában pedig azt találta, hogy a melatonin - az agyalapi mirigyben termelődő úgynevezett adrenocorticotroppal együtt - megnöveli a DHEA termelését mellékvesékben és fokozza a hatását is a férfiaknál.
Ezzel szemben Rendon és munkatársai most azt mutatták ki, hogy a melatonin közvetlenül a mellékvesékre hat a nőknél, s kiváltja a DHEA termelését, anélkül, hogy az agyalapi mirigy hormon ebben közreműködne. Evolúciós szempontból nézve télen, amikor kevés a táplálék, az agresszió magasabb szintje előnyt jelent.
A kutatást szibériai hörcsögökön ( Phodopus sungorus ) végezték. Ennek a fajnak hasonló a mellékvese-rendszere, mint az emberé. Ez egy erősen territoriális faj, azaz nem tűrik el a betolakodókat a területükön, és roppant agresszív módon lépnek fel ellenük. A rövidebb napok idején az agresszivitás foka magasabbra emelkedett. Sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy ezért a nőstényeknél elsősorban a melatoninszint változása a felelős. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a nemi hormonok fontos szerepet játszanak az agresszió kontrollálásában a hímeknél és a nőstényeknél egyaránt. Hogy ezek az eredmények mennyire vonatkoztathatók az emberekre is, azt még nem tanulmányozták kellőképpen. Rendon szerint azonban fontos, hogy növeljük a tudásunkat ezen a területen, hiszen a hormonok agresszióra és társas viselkedésre gyakorolt hatásáról folyó viták elsősorban a tesztoszteron és a férfiak agressziója közötti összefüggés körül forog elsősorban.
Forrás: News Medical