A bőr színét a melanin nevű pigment adja, ami normális esetben egyenletesen képződik a bőrben. Ha valami miatt túltermelődik, akkor a testfelszínen sötétebb részek, májfoltok alakulnak ki, ezt nevezzük hiperpigmentációnak. A pigment alapesetben azért keletkezik a bőrben - normális mennyiségben -, hogy a sejtmagot megvédje a káros UV-sugaraktól. Viszont ha a napfürdőt túlzásba visszük, zavart szenvedhet a melamintermelődés, a bőr pedig foltosan barnul. Ha a foltok már megjelentek, a napozás tovább súlyosbíthatja a helyzetet: a szeplők, májfoltok, öregségi foltok egyre sötétebbé válhatnak.
A hormonok is közbeszólnak
Van olyan hiperpigmentáció is, ami jellemzően terhesség alatt alakul ki, ez nagyon gyakori. A melazma vagy kloazma néven emlegetett terhességi májfolt hormonok hatására jelentkezik, az ösztrogén és a progreszteron ugyanis serkentik a melanin termelését. A barnás foltok elsősorban az arcon, a homlokon, az ajkak körül és az orr környékén alakulnak ki, lehetnek egészen halványak, de akár sötétek is. Árnyalatuk nem állandó, idővel változhat.
Bár a terhesség szó a bőrprobléma magyar nyelvű elnevezésében is szerepel, ilyen jellegű májfolt nem csak várandósság idején alakulhat ki, hanem fogamzásgátlók alkalmazásakor is. Megjelenhet melazma a menopauza időszakában, illetve akkor is, ha valaki hormonpótló gyógyszereket szed. Bár elenyésző számban, de hormontatásokra férfiaknál is kialakulhat májfolt. A melazmára van egyfajta genetikai hajlam is, ismert például, hogy egyes népek körében gyakoribb.
Mi van még a kalapban?
Kialakulhat hiperpigmentáció bőrgyulladás után is. Ilyenkor a bőrsérülés - ami lapos foltként marad vissza - a gyógyulást követően színeződik el. Ez a jelenség pattanásos bőrnél ugyanúgy megfigyelhető lehet, ahogyan komolyabb kozmetikai beavatkozások, például kémiai hámlasztás vagy lézeres kezelés után is. Vezethet hiperpigmentációhoz olyan bőrgyulladás is, ami hennafestés vagy tetoválás miatt alakul ki. De vágás, égés, illetve vegyi anyagok hatása is megjelenhet ilyen bőrprobléma.
Vannak olyan betegségek is, amelyek után hiperpigmentáció nagyobb eséllyel alakul ki. Ilyenek például egyes autoimmun betegségek, anyagcsere-rendellenességek, gyomor- és bélrendszeri kórképek, vitaminhiányok. Ekcéma vagy pikkelysömör esetén is fokozódhat a pigmenttermelődés. A hormonkezelések mellett lehet ilyen hatása az antibiotikumoknak és a kemoterápiás szereknek is.
Ha hiányzik a színanyag
Míg a hiperpigmentáció a bőrön megjelenő sötét foltok miatt lehet zavaró, addig a hipopigmentációnál a helyzet fordított: ez esetben a festékanyagok hiánya miatt alakultnak ki fehéres területek a bőrön. Ilyen jellegű, szerzett festékhiány például a vitiligo , amelynek hátterében az esetek nagyjából harmadánál genetikai okok állnak. Ahol az egyik szülő érintett, ott a gyerekeknél is 30 százalékos eséllyel jelentkezik hipopigmentáció. Ezt leszámítva nem ismert a vitiligo oka, csak azt tudják, hogy a festéktermelő sejtek valami miatt sérülnek. A károsodás egyébként a folyamat elején visszafordítható lehet, de ha a bőr már teljesen kifeherédett, akkor a változás végleges. A tapasztalatokból az is kiderült, hogy a lefolyást gyorsíthatja vagy súlyosbíthatja a stresszes állapot, illetve ha valaki súlyos betegségen vagy műtéten esett át.
Szerzett és veleszületett
Maradhat vissza fehér folt erős gyulladások után, de kialakulhat ilyen a pikkelysömör plakkjai alatt is - a pszoriázis esetén tehát nemcsak hiperpigmentáció, hanem hipopigmentáció is megjelenhet. Létezik egy olyan anyajegytípus is (nevus depigmentosus), amelyet állandó pigmenthiány jellemez, de vannak olyan gyógyszerek és kenőcsök is (ezek például a hirdokinont, higanyt vagy arzént, esetleg peroxidot tartalmaznak), amelyek fehér foltokat okozhatnak a bőrön. De van az albinizmusnak is olyan formája, ami csak egy-egy területen jelentkezik: ez, ahogyan az albinizmus minden típusa, genetikai okokra vezethető vissza.
