Malena 14 éves, Buenos Airesben él, és súlyos atópiás dermatitisszel küzd. "Az iskolában töltött idő eléggé sok bonyodalommal jár, hiszen folyton viszketek, olyankor pedig semmi másra nem tudok koncentrálni. Tanulnom kellene, de nem vagyok képes rá, mert állandóan vakarom magam. (...) Tornaórára sem tudok járni, ha ugyanis megizzadok, az irritálja a bőrömet, és nagy fájdalmaim vannak. (...) Mégis mások reakciójával a legnehezebb megbékélni. Akik nincsenek tisztában azzal, milyen betegségben szenvedek, megijednek a bőrömtől, és távol akarnak maradni tőlem" – meséli a fiatal lány. Szerencsére mára sikerült elfogadnia az állapotát, mint hangsúlyozta, a betegsége hozzá tartozik. Sorstársainak azt üzeni, csak az a fontos, mit gondolnak magukról, és milyen emberekké szeretnének válni.
Mi az az atópiás dermatitisz?
Az atópiás dermatitisz vagy más néven atópiás ekcéma az ekcéma egyik leggyakoribb típusa. Krónikus betegség, amely évekig fennállhat, de olyan is előfordul, hogy az érintett egész életét végigkíséri, tünetei pedig hol enyhülnek, hol fellángolnak. Legtöbbször korai életszakaszban alakul ki, a gyermekpopuláció kb. 10-20 százalékánál jelentkezik. Feltehetően multifaktoriális kórkép, megjelenésében genetikai, immunológiai és környezeti faktorok kölcsönhatása játszhat kiemelt szerepet.
Mivel nincsenek olyan laborértékek, amelyek specifikusan a kór igazolására szolgálnának, a szakemberek klinikai diagnózist állítanak fel, vagyis a betegség jelei, tünetei alapján és egyéb, nem gyulladásos bőrbetegségek kizárásával mondják ki a végső szót. A legtipikusabb szimptómák közé tartozik a bőrviszketés és -szárazság, illetve az olyan bőrelváltozások, mint a többféle árnyalatú (vöröstől a barnásszürkéig terjedő) foltok, vagy a hólyagok, amelyek olykor hámlanak, váladékoznak.
Fontos tudni, hogy az atópiás dermatitiszben szenvedőknél jellemzően egy vagy több társbetegség is jelen van, így például az asztma, az allergiás nátha vagy valamilyen ételallergia. Ezek egyébként elsődleges rizikófaktorok a betegség kialakulását tekintve, csakúgy, mint az, ha a családban korábban diagnosztizáltak valakit asztmával, szénanáthával, ekcémával vagy különféle allergiákkal. Bár az atópiás dermatitisz nem életveszélyes állapot, jelentősen ronthatja az érintett életminőségét, sokaknál depresszióhoz, szorongáshoz vezethet.
5 dolog, ami segít, és 5, ami árt
Jelenleg nincs teljes gyógyulást biztosító kezelés, mindazonáltal fokozott odafigyeléssel, körültekintéssel az érintettek számára könnyebb lehet a betegséggel való együttélés. Ehhez azonban arra van szükség, hogy szép lassan minél jobban kiismerjék állapotukat, és tisztában legyenek vele, mivel segíthetnek magukon, és mi az, amivel ártanak.
Ami jótékonyan hat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
- A rendszeres bőrápolás - szükség szerint gyógyszeres kezeléssel együtt - nagymértékben enyhítheti a kellemetlen tüneteket. Hogy az állapotunknak leginkább megfelelő terápiában részesüljünk, első lépésként mindenképpen keressünk fel bőrgyógyász szakembert, aki segít a készítmények kiválasztásában, és tanácsokkal lát el a használatukat illetően. Általánosságban véve elmondható, hogy az atópiás dermatitisz kezelésére kifejlesztett bőrápoló termékek rugalmasabbá teszik a bőrt, csökkentik a viszketést, ezáltal megóvják a bőr felszínét a vakarózás okozta sérülésektől. A tünetek fellángolásakor a hidratálók használatát célszerű kiegészíteni még aktívabb ápolással (az erre a célra kifejlesztett termékek általában kortikoszteroidokat tartalmaznak).
- Jótékonyan hathat, ha a lakásban hűvös van (de nem hideg), az izzadás ugyanis irritációt, viszketést okozhat. Ezen logika mentén érdemes a krémeket, kenőcsöket is a hűtőben tartani, mert a hideg hidratálóknak jobb a bőrnyugtató hatása.
- Célszerű naplót vezetni az elfogyasztott ételekről, italokról és a jelentősebb környezeti hatásokról, hogy kiderüljön, befolyásolja-e valamelyik a tüneteket - így tudni fogjuk, mit kell elkerülni, és mi az, ami nem ártalmas.
- Viseljünk cérnakesztyűt éjszaka, hogy megelőzzük az alvás közbeni vakarózás bőrkárosító hatását.
- Szerezzünk be egy párásító készüléket a lakásba, ami megakadályozza, hogy kiszáradjon a levegő a szobákban, és ezáltal súlyosbodjanak az atópiás dermatitiszhez köthető panaszok.
Amit kerüljünk
- Hanyagoljuk a forró kádfürdőt, mert kiszárítja, irritálja a bőrt, helyette inkább hűvös vagy langyos zuhany javasolt, amely ne tartson tovább 10-15 percnél.
- A törölközőnk semmiképpen se legyen durva anyagú, és ne dörzsöljük vele a bőrünket, mert fokozhatjuk a tüneteket, felsérthetjük az érzékeny bőrfelszínt. Részesítsük előnyben a puhább tapintású darabokat, emellett csak óvatosan itassuk fel a bőrünkről a nedvességet.
- Ne stresszeljünk, az idegesség ugyanis szintén rossz hatással lehet állapotunkra. Hogy minél kevesebb feszültség mérgezze a mindennapjainkat, tanuljunk meg valamilyen relaxációs technikát, például meditáljunk, ismerkedjünk meg az autogén tréninggel vagy a jógával.
- Bármennyire is viszketünk, ne vakarózzunk, inkább csak gyengéden simogassuk az érintett bőrfelületeket, így nem károsodik a bőr védelmi funkciója. Az atópiás dermatitiszben szenvedő gyerekek körmét érdemes rövidre és tompára vágni, mert így minimálisra csökkenthető a vakarózás nyomán létrejövő sérülés kockázata.
- Kerüljük az illatosított, esetleg színezőanyagot, tartósítószert, parabént tartalmazó szappanokat, tusfürdőket, samponokat, amik irritálhatják a bőrt, allergizálhatnak. Mosószerből, öblítőből szintén csak olyat érdemes választani, amit érzékeny bőrűeknek ajánlanak, és ami parfümmentes.
Legjobban: