Ösztrogénszint és hüvelyszárazság: mi az összefüggés?

A hüvelyszárazság nem valamilyen szégyellnivaló probléma, amit a szőnyeg alá kell söpörni. Sőt, nem árt tudni, hogy bizonyos életkorban vagy egyes életszakaszokban – például a menopauza idején vagy szoptatás alatt – a nők jó részét érintheti. Mutatjuk, mi okozhatja a kellemetlen tüneteket.

Bár világszerte nők milliói küzdenek hüvelyszárazsággal, sokan még mindig tabutémaként kezelik. Az érintettek egy része még az orvosának sem szívesen beszél róla, mert kellemetlennek vagy kínosnak tartja, míg mások abban bíznak, hogy a probléma idővel magától is elmúlik. A feszengés bizonyos szempontból érthető, de azt azért érdemes tudni, hogy a hüvelyszárazság természetes jelenség, amelynek hátterében – életkortól függően – igen változatos okok állhatnak.

Becslések szerint a termékeny életszakaszban lévő nők körülbelül 3 százaléka küzd hüvelyszárazsággal, míg a változókorúaknál ez az arány lényegesen magasabb: 20 százalék feletti. A Women’s Health Concern témával kapcsolatos összefoglalója szerint az 51-60 év közötti nők közel fele szembesült már a problémával.

A változókorba lépve a nők közel felét érinti a hüvelyszárazság. Fotó: Getty Images
A változókorba lépve a nők közel felét érinti a hüvelyszárazság. Fotó: Getty Images

Mivel járhat a hüvelyszárazság? Ezek a legjellemzőbb tünetek

A hüvelyben, illetve a méhnyak környékén található mirigyek normál esetben folyamatosan termelik a vagina nyálkahártyáját nedvesen tartó váladékot. Ennek mennyisége és minősége, vagyis a színe és a szaga a menstruációs ciklus előrehaladásától vagy aktuális egészségi állapotunktól függően napról napra változhat. Megfelelő mennyiségű hüvelyváladék híján azonban a vagina nyálkahártyája kiszárad, érzékennyé válik, ami égő, viszkető, feszülő érzéssel jár. A hüvelyszárazság gyakori velejárója a hüvelyi irritáció, esetleg enyhe vérzés, ami fájdalmassá teheti a szexuális aktust, de még a tamponhasználatot is.

A hüvelyváladék amellett, hogy nedvesen tartja a nyálkahártyát, abban is fontos szerepet játszik, hogy az elhalt hámsejtek és a különféle kórokozók mielőbb távozhassanak a szervezetből, ezért megfelelő nedvesség híján a hüvely természetes védekezőképessége csökken. Fogékonyabb lesz a különféle bakteriális, esetleg vírusos, vagy gombák és paraziták okozta fertőzésekre. (Ebben az esetben kellemetlen szagú, megváltozott színű és állagú folyás, fájdalmas vizeletürítés vagy akár véres vizelet is jelezheti a problémát.) Amennyiben a hüvelyszárazság okaira szakember segítségével nem derül időben fény, és kezeletlenül marad, az számos szövődményhez vezethet: egyebek mellett hüvelyfertőzésekhez, vagy – amennyiben az elszaporodott baktériumok feljutnak a húgyhólyagba – hólyaghuruthoz, súlyosabb esetben kismedencei gyulladásokhoz.

Ami hüvelyszárazságot okozhat

A hüvelyszárazság kialakulásának hátterében számos tényező állhat, például különféle fertőzések vagy bizonyos betegségek. Utóbbiak közé tartozik a cukorbetegség, az endometriózis és egyes rosszindulatú daganatos kórképek is. A hüvelyszárazságot előidézhetik életmódbeli tényezők is, mint az állandó stressz, a fogyókúra vagy a dohányzás. Egyes gyógyszerek – például fogamzásgátlók vagy antidepresszánsok – szedése is okozhatja, akárcsak a tisztálkodó- és mosószerekben található kémiai anyagok, amelyek az érzékenyeknél intim területeket érintő irritációt válthatnak ki. A rendszeres és indokolatlan hüvelyöblítés, valamint az ilyenkor alkalmazott intim tisztálkodószerek is károsíthatják a hüvelyhámot. De nem szabad megfeledkezni az egyik leggyakoribb, hüvelyszárazságot kiváltó okról: a hormonális változásról.

A titokzatos ösztrogénhormon

A hormonális változások és az ezekkel járó testi-lelki hatások végigkísérik a nők egész életét a serdülőkortól egészen a menopauzáig, beleértve a várandósság és a szoptatás időszakát is. Mindebben különösen fontos szerepe van az egyik legjelentősebb női nemi hormonnak, a petefészkek által termelt ösztrogénnek, más néven tüszőhormonnak, amely a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért és a menstruációs ciklus szabályozásáért is felel. Az ösztrogén legnagyobb mennyiségben a petefészkek tüszőiben és a méhlepényben termelődik. Amennyiben szintje jelentősen és tartósan lecsökken, számos jól ismert tünet mellett – például éjszakai izzadás, heves szívdobogás, alvászavar, hangulatzavarok, hőhullámok – hüvelyszárazságot is okozhat.

Az ösztrogénszint alakulását befolyásolja a menstruációs ciklus: ovuláció, vagyis peteérés előtt egy héttel az ösztrogénszint megemelkedik, hogy elősegítse a petesejt érését, majd amennyiben a petefészekből kiszabadult, érett petesejt nem termékenyül meg, az ösztrogén szintje fokozatosan csökken a menstruáció bekövetkeztéig. Az ösztrogénszint a várandósság alatt is változik, a szülést követően, a szoptatás időszakában pedig alacsony marad. A baba elválasztását követően kezd újra emelkedni, míg eléri a terhesség előtti szintet.

A nők többségénél 45-60 éves kor között zajló klimax (változókor) azonban tartós ösztrogénszint-csökkenéssel jár. Ebben az életszakaszban ugyanis fokozatosan hanyatlik, majd teljesen megszűnik a petefészkek hormontermelése: ez a folyamat a menstruáció végleges elmaradásával zárul. Az ösztrogénszint a petefészkek „leállása” miatt tartósan alacsony marad, ami a hüvelyszárazság kialakulásához, majd állandósulásához vezethet. Ösztrogén kis mennyiségben ugyan termelődik a mellékvesekéregben és a zsírszövetben is, ám ez nem elég ahhoz, hogy biztosítsa a reproduktív korban meglévő szintet.

Ösztrogénszint-csökkenés, ezzel együtt pedig hüvelyszárazság mint kísérőtünet egyes autoimmun betegségek, így például rheumatoid arthritis vagy lupusz esetén is felléphet. De okozhatják bizonyos gyógyszerek, műtéti beavatkozások – például petefészek-eltávolítás – vagy a korai menopauza is. Utóbbi jellemzően a negyvenes éveik elején (súlyosabb esetben a harmincas éveikben) járó nőket érinti: náluk az ösztrogénszint csökkenését a petefészek korai kimerülése okozza.

Mi lehet a megoldás?

A hüvelyszárazság minden esetben kezelést igényel. A megfelelő terápia megtalálásához szakember segítségével fel kell tárni a hátterében meghúzódó okot. Amennyiben valamilyen kórokozó a „ludas”, gyógyszeres (bakteriális fertőzés esetén antibiotikum-) kúra lehet a megoldás. Hormonhiány esetén a nőgyógyász javasolhat hormonpótló készítmények bevitelén alapuló hormonterápiát, felvázolva annak lehetséges előnyeit és kockázatait. Amennyiben az érintett erre nem vállalkozik, szóba jöhet a lézeres kezelés is, amelynek célja a hüvelyfal rugalmassá tétele.

Mindemellett szóba jöhetnek az életmódbeli változtatások (egészséges táplálkozás, elegendő pihenés, intimtorna), és a hormonmentes, hidratáló, gyógynövény- és fitoösztrogén-tartalmú hüvelykrémek vagy kúpok kúraszerű használata. Utóbbiak természetes eredetű összetevők, például hialuronsav, tejsav, valamint gyógynövény-kivonatok segítségével járulnak hozzá a hüvelyszárazsággal járó panaszok enyhítéséhez.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Sok napsütés várható, a kevés gomolyfelhőből csapadék nem alakul ki. Már az éjszakák sem hoznak kellő felfrissülést, napközben pedig 35 fok körüli hőség várható, néhol 38 fok is lehet. Szerdán hőségre kell készülni, front nem érkezik. Egyre gyakoribbak az alvászavarok, napközben pedig sokan nyűgösek, idegesek a kialvatlanság miatt. Az időseket és a szívbetegeket nagy terhelés éri, de az egészséges szervezettel rendelkezők is nagy igénybevételre készüljenek. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, a déli órákban lehetőség szerint javasolt árnyékos, hűvös helyre húzódni! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)