Tünetek

A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.

Hüvelyszárazság tünetei és kezelése

Mi a hüvelyszárazság?

A hüvelyszárazság, avagy vaginális atrófia természetes jelenség és tünet egyaránt lehet. A leggyakrabban a menopauzához társul, ilyenkor jelentkezése természetes, de kiválthatják betegségek is. Okát mindig tisztázni kell, mert a panasz súlyos problémákat is jelezhet.

Tünetek

A hüvelyszárazság előfordulása

A hüvelyszárazság előfordulása korosztályonként változik. A termékeny korban lévő nőknek körülbelül 3 százaléka érintett, míg a korai menopauzában 4 százalékos a gyakoriság. A későbbi, legalább 3 éve fennálló menopauzában a gyakoriság az ösztrogénszint csökkenése miatt értelemszerűen növekszik, 21 százalékosra tehető, utána folyamatosan emelkedik, később akár 47 százalékos is lehet. A panasz gyakoriságáról különböző vizsgálatokból származnak adatok, azt ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a probléma sok esetben nem derül ki, ugyanis az érintettek 70 százaléka még orvosának sem beszél róla. Ez is mutatja, hogy ez a probléma mennyire tabutémának számít.

A hüvelyszárazság okai

A hüvelyszárazságnak természetes oka is lehet, de állhat a hátterében betegség is. A jelenség a menstruációs ciklus elején teljesen természetes, de utána is jellemző lehet. Ilyenkor az ösztrogénszint ciklus szerinti változása áll a hátterében. Szülés után a tejtermelés beindulása is ösztrogéncsökkentő hatású (a magasabb prolaktinszintnek van ilyen hatása), emiatt ilyenkor is kialakulhat hüvelyszárazság. Az állandósuló probléma legfőbb természetes oka a menopauza beköszönte után csökkenő ösztrogénszint. Ez a kor előrehaladtával természetes módon történik meg, arra vezethető vissza, hogy menopauzánál a petefészek működése leáll, az ösztrogén termelésért pedig főképp ez a szerv felel (ösztrogén kisebb részben a mellékvesekéregben, a zsírszövetben és az izmokban is termelődhet).
Ha a hipotalamusz működési zavara miatt egyáltalán nincs menstruáció (ez az úgynevezett hipotalamikus amenorrhea), szintén kialakulhat hüvelyszárazság, az ösztrogénszint ugyanis ez esetben is alacsony. Egyes autoimmun betegségek, így például a reumatoid arthritis vagy a lupus eritamatozus (SLE) is okozhatnak ösztrogénhiányt, ezáltal hüvelyszárazságot. Hüvelyfertőzés szintén kiválthatják ezt a panaszt. Olyan bőrbetegségek is léteznek, amelyek hüvelyszárazságot okozhatnak.
Az ösztrogénszint csökkenését betegségek kezelése, illetve azok miatti műtéti beavatkozások is okozhatják. Utóbbira jó példa, amikor valamilyen okból mindkét oldalról ki kell venni a petefészket, így pedig nem termelődik ösztrogén. Van olyan betegség is, amely korai petefészek-kimerülést okoz, de a kemoterápia vagy a sugárterápia hatására is történhet ilyesmi. Előfordulhat dohányzás, szexuális önmegtartóztatás és sebészi beavatkozás mellett is. Vannak olyan beavatkozások is, amelyek a méhet vérrel ellátó erek embolizációjával járnak, és egyben a petefészek működését is csökkentik.
Olyan gyógyszerek is vannak, amelyek kifejezettem az ösztrogénszintet csökkentik, egyebek mellett emlőráknál is alkalmazhatnak ilyesmit. Ezek értelemszerűen hüvelyszárazságot is okoznak. Az emlődaganat mellett a méhtest rosszindulatú daganatánál is használnak olyan hormonterápiát, amely az ösztrogénszintet csökkenti, így hüvelyszárazságot okozhat.

A hüvelyszárazság tünetei

A hüvelyszárazság legjellemzőbb tünete, hogy a hüvelyben nem termelődik elég váladék. Ilyenkor a hüvely felszíne a nyálkahártyájában bekövetkező változások miatt érzékeny lesz, ami irritációs panaszokat, égő érzést okoz. A szárazság miatt könnyen kialakulhatnak apró vérzések is, ami a szexuális életet is nehezítheti, fájdalmassá teheti. A hüvelyszárazság járhat bűzös sárgás folyással is, de akár vizelési panaszokat, véres vizeletet is okozhat. Bűzös sárgás folyás általában fertőzéses eredetű hüvelyszárazságnál jelentkezik.
A hüvelyszárazság előfordulása az életkor előrehaladtával egyre nő
A hüvelyszárazság előfordulása az életkor előrehaladtával egyre nő

A hüvelyszárazság diagnózisa

A diagnózist a panaszokból kiindulva, nőgyógyászati vizsgálat során állítják föl az orvosok. Mivel ilyen esetekben az ösztrogénszint mérése nagy valószínűséggel alacsony értéket mutat, így ennek mérése nem feltétlenül szükséges. A diagnózist gyakorlatilag a tünetek és a vizsgálat alapján állítják fel.
A mérhető értékek közül a hüvely pH-értékét lehet kiemelni, amely 5 fölötti értéknél egyértelműen megerősíti a diagnózist, ha más fertőzéses eredet nem jön szóba. Végezhetnek mikroszkópos vizsgálatokat is, felállíthatják az úgynevezett maturációs indexet is. Utóbbit a hüvely falában lévő egyes sejtek arányaiból képzik. Ez az érték tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy a hüvely fala mennyire van elvékonyodva, elsorvadva. Menopauzában már az úgynevezett parabazális sejtek dominálnak, míg fiatalabb korban a középső és a felső réteg sejtjei.
Ha a beteg menopauza után hüvelyszárazság és hüvelyvérzés miatt fordul orvoshoz, akkor első körben azt kell tisztázni, hogy vérzést nem okozhatja-e nemi szervekből induló rosszindulatú elváltozás. Ilyenkor a differenciáldiagnosztika első lépése annak kiderítése, hogy a vérzés visszavezethető-e pusztán a hüvelyszárazságra. Ezt a nőgyógyász a vizsgálaton fel tudja mérni, a méhtest rosszindulatú daganatát pedig mintavétellel ki tudja zárni. A vizsgálat során a hüvelyszárazságot más betegségektől is el lehet választani.

A hüvelyszárazság kezelése

Hüvelyszárazságnál lehet síkosítókat, nedvesítőket használni, de csak azt követően, hogy kizárták a panasz mögött meghúzódó súlyosabb betegségek fennállásának lehetőségét. Ez azért fontos, mert ha a problémát csak tünetileg kezelik, de az okot nem derítik ki, akkor az esetlegesen mögötte álló betegség előrehaladása miatt tragédia is történhet.
A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Ha egészséges hüvelyszárazságról beszélünk, akkor a síkosítók mellett ösztrogénterápiát szoktak alkalmazni, ami történhet szájon át szedhető gyógyszerekkel, de hüvelyben alkalmazható lokális készítményekkel is. Utóbbiak a helyi felszívódás miatt jobban fejtik ki hatásukat.
Ha valakinél daganatos betegség mellett alakul ki hüvelyszárazság, akkor az ösztrogénkezelés nem mindig jelent megoldást, léteznek ugyanis olyan ösztrogénfüggő daganatok, mint például az emlődaganat, illetve a méhtest rosszindulatú daganata. Ilyenkor az ösztrogén adása ellenjavallott.
Ha a hüvelyszárazságot valamilyen fertőzés okozza, akkor azt kell kezelni, annak elmúltával a hüvelyszárazság is megszűnik.

A hüvelyszárazság gyógyulási esélyei

Ha a hüvelyszárazság a menopauza miatt jelentkezik, akkor meg nem szüntethető, de nagyon jól karban tartható, kezelhető. Ha más áll a hátterében, akkor kezelhetősége attól függ, hogy maga a kiváltó ok megszüntethető-e. Ha megszüntethető, akkor azt követően megszűnik a hüvelyszárazság is.

A hüvelyszárazság megelőzése

A hüvelyszárazság kialakulásának okát alapvetően nem lehet megelőzni, hiszen a menopauza a női életciklus velejárója, de például az aktív szexuális élettel, a dohányzás elhagyásával a tünetek jól csökkenthetőek.

A hüvelyszárazság szövődményei

Mivel hüvelyszárazságnál a nyálkahártya könnyebben sérülhet, az érintettek a fertőzésekre is fogékonyabbak lehetnek. Pszichés szövődmények a nehezített szexuális élet miatt alakulhatnak ki. Súlyosabb szövődménye nem a hüvelyszárazságnak lehet, hanem annak, ha a neki tulajdonított tünetek mögött álló betegséget, amely adott esetben daganat is lehet, nem ismerik fel időben.

Hasznos tudnivalók a hüvelyszárazságról

A hüvelyszárazság, a hüvelyi vérzés és a diszkomfort érzés kialakulásakor érdemes nőgyógyászhoz fordulni a háttérben rejlő más okok tisztázása végett, illetve szükség esetén a panaszok gyógyszeres kezelésének megoldása miatt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebésznek.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.