A KSH adatai szerint a hazai inflációt messze meghaladó mértékben drágul a boltokban kapható kenyerek ára. Megvásárlásuk sokak számára egyre komolyabb kiadást jelent, ami nem meglepő, hiszen a statisztikák szerint egy átlag magyar évente 35 kg kenyeret fogyaszt. Ha ezt a számot felszorozzuk a család minden tagjával és számolunk azzal a statisztikával is, miszerint általában minél rosszabb anyagi körülmények között él valaki, annál többet költ – más élelmiszerekkel szemben – kenyérre, már egészen jelentős összeg lehet a végeredmény.
Egyedibb és finomabb
Nem véletlenül gondolnak egyre többen arra, hogy a bolti pékáruk helyett inkább saját kezükbe veszik a dagasztótálat, és megtanulják a házi kenyérkészítést. Sok minden szól mellette, hiszen nem csak finomabb, hanem pontosan tudjuk azt is, hogy miből, hogyan és milyen körülmények között kerül az asztalunkra. Bátran variálhatjuk a saját ízlésünk és egészségi állapotunk szerint: készülhet teljes kiőrlésű, szénhidrátcsökkentett vagy gluténmentes lisztből, ha pedig az egészségi állapotunk miatt kevesebb sót fogyaszthatunk, akár teljesen ki is hagyhatjuk belőle. Ha valami extrát szeretnénk, már süthetjük is a fokhagymás, pirított hagymás, pirospaprikás, chilis, olajos magvas vagy olajbogyós változatokat. Csak a fantáziánkon, a hangulatunkon és a pénztárcánkon múlik. Azonban a növekvő alapanyag és energiaárak mellett sokakban felmerül, hogy valóban érdemes-e otthon kenyeret sütni. Hogyha nem nézzük az időt és a fáradtságot, akkor valóban olcsóbban jöhetünk ki így, mintha boltban vásárolnánk? Számításaink szerint igen.
Nehezen követhető energiaárak
A sütők energiafogyasztásának árát nehéz általánosan meghatározni. Változhat a szolgáltatótól, attól, hogy nappali vagy éjszakai áramot, illetve, hogy milyen készüléket használunk. Nem csak attól függ, hogy villany-, gáz-, vagy konkrétan kenyérsütőgépet választunk – utóbbi ráadásul dagaszt és keleszt is, ami szintén energiaigényes –, hanem attól is, hogy mennyire régi, új, takarékos vagy áramfaló az eszközünk. Ráadásul az olyan extrák is plusz áramot használnak, mint például a hőlégkeverés, vagy az, ha a kelesztést is a sütőben végezzük. A kenyerek sütési ideje és hőfoka szintén eltérő, egy kisebb kenyér hamarabb elkészülhet, mint egy jóval nagyobb, de a sütési idő a tészta összetétele miatt is módosulhat. Ha mégis meg kellene határozni, nagyjából 30 és 80 forint közötti energiaköltséget jelent egy kenyér megsütése akkor, ha nem az emelt összegekkel számolunk.
Házi fehér és teljeskiőrlésű kenyerek költsége
Az alapanyagok ára szintén nagyon változó lehet. A boltokban sokféle márkájú termék kapható, de ezúttal igyekeztünk kifejezetten az olcsóbb árakkal kalkulálni. A búzalisztek és az étolaj esetében néhány nagyobb áruházlánc kedvezőbb, sajátmárkás termékeinek az áraival számoltuk. A víz mennyiségét nem tüntettük fel, bár az sincs ingyen, ekkora mennyiségben azonban nem ad hozzá érdemben a végösszeghez. Hogy legyen választási lehetőség is, nem csak a fehér, hanem az egészségesebb, teljes kiőrlésű változat árát is igyekeztünk nagyjából, a pillanatnyi árak alapján kiszámolni.
Fehér kenyér (1 kg)
750 g BL 55 liszt – 112 Ft
50 ml olaj – 28 Ft
25 g élesztő – 48 Ft
20 g só – 5 Ft
Összesen: 193 Ft
Teljes kiőrlésű kenyér (1 kg)
550 g teljes kiőrlésű liszt – 220 Ft
200 g BL 55 liszt – 30 Ft
50 ml olaj – 28 Ft
25 g élesztő – 48 Ft
20 g só – 5 Ft
Összesen: 331 Ft
Gluténmentesen mindig drágább
A gluténmentes termékek ára sokszorosa a búzás péksüteményekének, ami azért szomorú tény, mert ezt az életmódot az emberek többsége nem divatból, hanem egészségügyi szempontok miatt kénytelen választani. Például a cöliákiásoknál – azaz lisztérzékenyeknél – a glutén fogyasztása olyan autoimmun folyamatokat indíthat el, amelyek rövidtávon akár súlyos rosszulléteket, hosszú távon pedig komoly betegségeket okozhatnak. A búzalisztekhez hasonlóan, néhány élelmiszerláncnál szintén megtalálhatóak sajátmárkás gluténmentes változatok, azonban a speciális diétát folytatók pontosan tisztában vannak azzal, hogy ezek általában alkalmatlanok a kelt tészták készítésére. Bár ezek a lisztek is ezer forint felett kaphatóak, reálisan az ennél még borsosabb árú keverékekből készülhet ehető ízű és állagú kenyér. A búzalisztes változatokkal szemben itt a hozzávalók arányai is mások: mivel a gluténmentes lisztkeverékek jóval nagyobb mennyiségű folyadékot vesznek fel, ezért kevesebb liszt és több víz szükséges ahhoz, hogy 1 kg-os kenyeret kapjunk.
Gluténmentes kenyér (1 kg)
550 g gluténmentes kenyérliszt – 962 Ft
15 g útifűmaghéj – 90 Ft
20 ml olaj – 11 Ft
20 g só – 5 Ft
25 g élesztő – 48 Ft
Összesen: 1116 Ft
Érdemes megjegyezni azt is, hogy nem csak a lisztek, hanem a boltban készen kapható gluténmentes kenyerek ára is jóval borsosabb, mint a búzás változatoké: kilogrammonkénti áruk átlagosan 3-5000 forint között mozog. Így már könnyedén megállapítható, hogy a búzalisztekhez hasonlóan a gluténmentesen készült házi kenyér elkészítése is megéri nem csak íz tekintetében, anyagi szempontból is.
