A futás az egyik legegészségesebb sport, heti 20-30 kilométer lekocogásával pedig akár 30 százalékkal is meghosszabbíthatjuk az életünket. „Ha rendszeresen mozgunk, sok olyan betegséget meg tudunk előzni, amely évtizedekig adna munkát az orvosoknak” – idézte dr. Kiss Róbert Gábor kardiológust az MKT közleménye.
A professzor szerint az edzés kellemes visszacsatolás a szervezetnek, jó közérzetet eredményez, endorfint termel. De vajon mit és hogyan érdemes sportolni a szívbetegség elkerülése érdekében, illetve hogyan edzhet az, akit már érint valamilyen kardiológiai probléma? Mutatjuk!
Szívünk egészsége bánja a passzivitást
A krónikus betegségek megelőzése érdekében az Európai Kardiológiai Társaság napi 30-50 perc mozgás javasol, amelyből 20 percig egybefüggően, percenkénti 120-as pulzusszám felett kell sportolni. Az, hogy milyen mozgásformát végzünk, tulajdonképpen másodlagos kérdés, amíg nem vagyunk betegek. A tapasztalatok szerint nemcsak a kardiogyakorlatok, hanem az úgynevezett izomtömeg-növelő, erősítő mozgások is jót tesznek.
A szakember kitért arra is, hogy az ipari forradalom óta megváltozott életmódunk velejárója, hogy az edzés már nem szerves része a mindennapjainknak. Manapság csupán a jobb kezünk mutatóujját aktivizáljuk, és rengeteg stressz ér minket. A sok ennivaló és a kevés mozgás melegágya a szívbetegségek kockázati tényezőinek; az elhízás, a magas vérnyomás és vérzsírszint, valamint a cukorbetegség pedig előbb-utóbb utat tör a szív- és érrendszeri betegségeknek. A kevesebb izom és több zsír emellett anyagcserezavarokhoz is vezethet, hiszen testünk nincs felkészülve arra, hogy nem használjuk – magyarázta a kardiológus.
Betegen is mozogni kell
A szakember kiemelte ugyanakkor, hogy krónikus betegséggel is muszáj rendszeresen mozogni, hiszen így tehetünk meg mindent azért, hogy ne romoljon tovább az állapotunk. Az orvosok is rendszeres testmozgást írnak elő, ezt azonban csak megfelelő felügyelet mellett szabad végezni. Akár ugyanazt a sportot is folytathatjuk, amelyet addig is űztünk, csupán egy eltérő, alacsonyabb tréningpulzust kell meghatározni egy orvos segítségével.
Sokféle betegség esetén javasolt a fizikai edzés. Magas vérnyomásnál, cukorbetegségnél sokszor elég életmódváltozással kezdeni a kezelést, nem gyógyszerek szedésével. Rendszeres sport esetén három hónap elteltével normalizálódhatnak annyira a vérnyomásértékek, hogy a következő tíz esztendőben se kelljen patikába menni” – emelte ki dr. Kiss Róbert Gábor.
Infarktus után is a rehabilitáció része az ellenőrzés mellett végzett, gondosan felépített edzésprogram. Ennek legfőbb célja a leromlott keringés, valamint a lelki egyensúly helyreállítása. Egy munkaképes korú infarktusos beteg ugyanis sokszor úgy érzi, elárulta, cserbenhagyta őt a saját teste. „Ezzel a lelki üzenettel külön meg kell küzdeni. Ezt a harmóniát tudja a fizikai edzés visszaállítani, bizonyítva, hogy a beteg teste és lelke újra működik” – mutatott rá a közlemény.
