Derékfájás: nem mindig az az oka, amit hiszünk!

A hátfájás, derékfájás a mozgásképességet is jelentősen befolyásolhatja: a páciensek se ülni, se állni, se járni nem tudnak. A háttérben azonban nem kizárólag testi tünetek állnak.

Kinek ne fájt volna már valaha a dereka? A tünetek sokszor gyorsan elmúlnak, máskor viszont tartósan megmaradnak. A járás, az ülés, az állás is tartós fájdalmat okozhat, a páciensek mindennapjait teszik tönkre a testi kínok. ”Az ilyen fájdalmak közül minden ötödik válik krónikussá” – mondta a HáziPatika.com megkeresésére Simoncsics Eszter reumatológus.

A derékfájásnak nem csak testi okai lehetnek, derékfájás deréktáji fájdalom krónikus fájdalom krónikus hátfájás pszichoterápia depresszió
A derékfájásnak nem csak testi okai lehetnek. Fotó: Getty Images

„A krónikus fájdalmakban a pszichés tényező komoly szerepet játszik” – tette hozzá az Egyesített Szent István és Szent László Kórház rehabilitációs centrumában dolgozó orvos. Krónikus fájdalom szindróma alakulhat ki ilyenkor, amelynek nemcsak az időtartama fontos – azaz három hónapnál hosszabb ideig áll fenn –, hanem az is, hogy a szervi okok kizárhatók a tünetek vizsgálata során.

Így ne görbülj meg
A mai civilizált világban a gerincbetegségek előfordulása sajnos igen gyakori. Helyes tartással, napi mozgással a betegségek többsége megelőzhető, karban tartható, de létezik egy változata, amely ellen úgy tűnik, nem tehetünk semmit.

”A krónikus fájdalom szindróma olyan tartós személyiségváltozás, ami tünete valamely más mentális zavarnak” – hangsúlyozta Simoncsics. Minthogy lélektani tényezők is szerepet játszanak, ezért nemcsak mozgásszervi terápiára kell odafigyelniük a szakembereknek, ha krónikussá válik például a hátfájás, hanem pszichológiai, pszichiátriai kezelési módokat is alkalmazniuk kell sok esetben.

„Kétféle fájdalom van: az egyik, amelyik megsebesít, a másik pedig amelyik megváltoztatja az életedet” – idézte a közismert bölcsességet, a krónikus fájdalom szindróma és a hátfájás összefüggéseit elemezve.

A fájdalom nemcsak az agyunkra, hanem a sejtjeinkre is hat - mondta a Nobel-díjas neurobiológus, Eric Kandel test és agy (elme) kapcsolatára hivatkozva. Eszerint a sejtjeink epigenetikusan, azaz nem DNS-alapú (dezoxiribonukleinsav) átörökítéssel, hanem egy bizonyos miRNS – nevezik mikroRNS-nek is – révén emlékeznek a fájdalomra.

Ezek a parányi ribonukleinsavak, miRNS-ek szinte "töredékesek", ám bizonyos környezeti tényezők hatásának átvitelét segítik elő sejtről sejtre, vagy éppen elődről utódra. Így például a fájdalomérzet is képes megváltoztatni sejtjeink működését. A krónikus fájdalom állapotaiban az idegrendszerünk hálózata módosul, és a megváltozott működés miatt "a fájdalomélmény keletkezése" is más.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A krónikus fájdalmakkal egy új tudományterület, a pszichoneuroimmunológia is foglalkozik. Simoncsics kifejtette, hogy fájdalom esetén ugyanis nemcsak az agyunk aktiválódik, hanem ez az érzet hat a belső elválasztású mirigyeinkre (endokrin rendszer) és az immunrendszerünkre is. Különösen ez utóbbi és a fájdalomérzet összefüggéseit vizsgálják az újabb kutatások. Ezek szerint a neuroimmunológiai homeosztázis (az idegi-immunológiai egyensúly) zavara testi betegség megjelenéséhez vezethet, de az immunrendszer legyengülése lelki deprimáltságot is kiválthat a rehabilitációs szakember szerint.

Mi a fájdalom?

De mi is az a fájdalom egyáltalán? Erre van tudományos definíció (kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti károsodáshoz csatlakozik), de valójában a kutatók sem tudják megítélni, hogy egy adott személynek mi, miért fáj, hogyan és mennyire fáj – jegyezte meg a reumatológus. Ezeket értékelni csak szubjektív módon lehet – tette hozzá, hiszen nincs objektív mérce.

A fájdalmat ráadásul nemcsak egyéni szubjektív tényezők befolyásolják, külső és belső faktorok is hatnak rá: pszichológiai, társadalmi, biológiai és spirituális tényezőkről beszélhetünk. Ennek megfelelően a problémát sem lehet egyszerűen kezelni: „bio-, pszicho- és szocioterápiák” jöhetnek szóba. Így például a pszichoszomatikus zavarok kezelése is nagyon fontos lehet, de a relaxáció bizonyos típusa, a hipnózis és a zene-, a viselkedés- és a művészetterápia is eredményes lehet. Szociális területen pedig a családterápia jöhet szóba.

Mindez azért is fontos, mert a fájdalommal kapcsolatos viselkedés tanulási folyamat eredménye. A betegek sokszor olyan dolgoktól „tanulnak meg indokolatlanul félni”, amelyek egyébként a gyógyulásukhoz szükségesek. Így például a fájdalom bekövetkezését sokan egy rossz mozdulathoz kötik. Éppen ezért minden mozgástól ódzkodnak a továbbiakban, ami nem könnyíti, hanem súlyosbíthatja a helyzetüket.

A szervi okok kizárhatók

Nagyon fontos ezért is a különböző pszichológiai terápiák alkalmazása - a pácienseket meg kell tanítani, hogy mit tehetnek és mit tegyenek a saját érdekükben. Ne féljenek a mozgástól, hanem olyan mozgást végezzenek, ami segíti az állapotuk javulását. Ugyanakkor – minthogy a szervi okok kizárhatók a krónikus fájdalom szindrómában –, műtéttel nem lehet segíteni a hátfájásukon. Ez sokszor lehangolja a betegeket, hajlamosak valami nagyon súlyos dologra, „műtetlenségre” gyanakodni. Gerincsérvet vagy súlyos más problémákat gyanítanak, amit azonban a modern vizsgálatok egyébként kimutatnának, tehát általában nem jogos az aggodalom. (Persze minden esetet alaposan ki kell vizsgálni, és csak akkor lehet a szervi okokat kizárni – tehetjük ehhez hozzá.)

Nagyon fontos az is – Simoncsics szerint –, hogy sok beteg fél a gyógyszeres terápiától. Pedig a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők valóban hatnak az adott szervre, és nemcsak a beteg közérzetét javítják. Minthogy az idegrendszer, az immunrendszer és mozgásszerveink működése is összefügg, ezért a „konzervatív” terápia is hasznos lehet – magyarázta a szakember. A fájdalom csökkentése pedig esélyt ad arra, hogy a betegek többet és jobban mozogjanak, ami hosszabb távon javítja az állapotukat.

A krónikus hátfájás esetén amúgy is lassan érezhető a javulás, de mindenképpen fontos a sokféle terápia együttes alkalmazása ilyenkor. Tehát a mozgásszervi rehabilitációt kiegészíthetik a különböző pszicho- és szocioterápiák. Ilyenkor sokszor a betegek depresszióját is kezelni kell, hogy segíteni tudjanak magukon, ne hagyják el magukat, vagy például ne önmagukat vádolják állapotuk kialakulásáért. Ha túljutottak ezen a szakaszon, a mozgásszervi rehabilitáció is eredményesebb lehet (például csökken a kiesett munkaórák száma, lerövidülhet az egészségügyi ellátás időtartama, csökkenhetnek a gyógyításra szánt költségek).

Simoncsics Eszter szerint „teljes gyógyulásról persze nem lehet mindig beszélni, de a betegek életminősége, közérzete és mozgásképessége jelentősen javulhat a különböző terápiák együttes alkalmazása esetén.”

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +3 °C
Minimum: -1 °C

Többnyire borult idő várható, csak kisebb körzetekben lehet átmeneti szakadozás, csökkenés. Több helyen lehet időszakos eső, főként északon és a magasabban fekvő tájakon havas eső, havazás is előfordulhat. A délies szél főként a Dunántúlon megélénkül. Késő estére -2 és +5 fok közé csökken a hőmérséklet. Az orvosmeteorológiai helyzetet jelenleg kettősfronti hatás határozza meg.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra