A gerinc felépítése
A gerinc 33, nagyobbára feszes ízülettel összeillesztett, az alsó szakaszán össze is csontosodott csigolyából álló, többszörösen görbült vázrész. A csigolyák összeköttetéseiben a csontok közötti összeköttetések valamennyi fajtája előfordul (szalagok, porckorongok, és összecsontosodások). A gerinc a törzs és a nyak vázát, egyben a test csontos tengelyét is képezi. Felső végéhez a koponya illeszkedik, háti szakasza a bordákkal és a szegycsonttal a mellkast alkotja. Alul a gerinc keresztcsonti szakasza a medencecsonttal az alsó végtag csontos övét alkotja. A gerincen az egyenes tartáshoz szükséges görbületek vannak. Az újszülött még gyakorlatilag egyenes gerinccel rendelkezik, a görbületek fokozatosan alakulnak ki. A nyaki szakasz előre domború, a háti hátradomborodó, az ágyéki ismét előre és végül a a keresztcsonti és ágyéki ismét hátra domborodik. Az előredomborodó görbületeket lordózisnak, a hátradomborodókat kifózisnak nevezzük. A gerinc görbületei az egyenes testtartás következményei, tehát emberi sajátosság. Az ízületek lételeme a mozgás. A mozgás hiánya vagy helytelen gyakorlata, valamint tartási rendellenességek az okai a hátgerincpanaszok legalább 90%-ának. Lehet, hogy pusztán kellemetlen érzésekről, lassan kialakuló vagy egyik pillanatról a másikra fellépő fájdalmakról van szó.
Bechterew-kór
A betegség elsősorban a gerinc kisízületeinek és szalagjainak, a keresztcsont-csípőcsont ízületeinek a gyulladását jelenti (spondilitisz ankilopoetika, rövidítve SPA). A betegség jellemzője az ízületek és a szalagok elmeszesedése, az ízületi felszínek pusztulása következtében az ízületek elcsontosodása, aminek következménye a botmerev (bambusznád) gerinc kialakulása, amely nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járhat. Az esetek harmadában előfordulhat a térd, a csípő, a bordák ízületeiben, sőt az inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. Oka ismeretlen, az öröklésnek biztosan szerepe van, mert az a tapasztalat, hogy az SPA-s családban gyakoribb a betegség előfordulása. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. A betegség 20-24 éves korban kezdődik, rendszerint a keresztcsonti ízületekben deréktáji fájdalom formájában.
Eleinte semmi elváltozás nem látható a gerincen, sok esetben csak enyhe fájdalom jelentkezik hónapokon, éveken keresztül. Többnyire csigolyakopásnak, "diszkopátiának" diagnosztizálják a beteg panaszát. Másoknál a fájdalom nagyobb, főleg éjszaka jelentkezik, általános betegségérzés, súlyvesztés kísérheti, gyors elfáradás jelentkezhet. Jellemző a reggeli ízületi merevség, amely napközben mozgásra enyhül.
Később a klinikai tünetek, a családi anamnézis mellett a röntgenvizsgálat nyújt segítséget a diagnózisban. Néha más ízületeket is érint a gyulladás, így a csípőt, a térdet vagy a bokát, amely fájdalmas, megduzzad és később merevvé válik. A betegség lefolyása hullámzó. Tünetmentes, tünetszegény és fájdalmas szakaszok szabálytalan és kiszámíthatatlan időközökben követik egymást. Az idő előrehaladtával a gerinc felső része és a nyak gyakran változás nélküli marad, de a felső háti rész fokozatosan meggörbülhet és a beteg púpossá válik. Ekkor már a mellkas is merev lehet, a tüdő működése csökken, a légzés nehezítetté válhat. Néha a szivárványhártya gyulladása (iritisz) kíséri a betegséget, ezért ha a beteg szeme piros, begyullad, azonnal szemészeti vizsgálat indokolt. Az SPA éveken át zajló betegség, közben a panaszok kiújulnak és elmúlnak. A végén a betegség megállapodik, a fájdalom jelentősen csökken.
Mit tegyen és mit ne tegyen
A Bechterew-kórra nincs gyógymód, de az állapot javítható, rosszabbodása lassítható. A hatékony és időben kezdett fizikoterápiával elérhető, hogy a gerinc összecsontosodása egyenes gerinc mellett következzen be, mely önmagában is meghatározza a beteg későbbi életminőségét, munkaképességét. Tehát minden kezelés végső célja, hogy megakadályozza a gerinc púpos helyzetben történő elmerevedését. A gyulladásos szakaszban a panaszok enyhítésére a fájdalomcsillapítók és gyulladásgátló tabletták alkalmazandók. A kora reggeli merevséget oldhatja a meleg fürdő, gyakorlatok végzése, vagy este egy hosszú hatású fájdalomcsillapító tabletta bevétele. A kezelés legfontosabb része a kondíció fenntartása és a jó testtartás. Az aktív gyakorlatok (gyógytorna, úszás) segítenek a gerinc mozgékonyságának megtartásában. A megfelelő testtartás üléskor, fekvéskor, álláskor igen fontos, így lehet megelőzni a gerinc begörbülését. A beteg gondolatát folyamatosan a helyes testtartásra való törekvés töltse ki, ha áll, ül vagy sétál. Üléskor kemény, egyenes háttámlájú széket kell használni, hogy ne görnyedjen meg a hát, ha áll vagy ül az érintett beteg, gyakran változtasson a helyzetén.
Mindennap legalább kétszer 20-30 percet hason kell feküdnie a betegnek, ez elősegíti a gerinc egyenes tartását. Az a foglalkozás a legmegfelelőbb, ami üléssel, állással, járkálással egyaránt jár. Kerülni kell az olyan munkakört, ami meggörnyedéssel vagy nehéz terhek cipelésével jár.
Fontos tudni, hogy fűző viselése Bechterew-kórban rontja a betegséget, mert ez megakadályozza, hogy a saját hátizmok erősödjenek és ez további merevséghez vezet.
A Bechterew-kór többsége enyhe lefolyású, így évekig diagnosztizálatlan maradhat. Más esetekben hétköznapi gerincpanaszokat is Bechterew-kórral azonosítanak. Szerencsére nem túl gyakori megbetegedés, a mai mozgásszegény világban azonban sok a hátfájós ember, akinek a panaszát csak a hátra lokalizált túlterhelés okozza, de a fiatal embereknél kezdődő tartós derékfájdalom esetén gondolni kell a Bechterew-kór lehetőségére is.
