Tünetek : Fájdalom
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Fájdalom tünetei és kezelése
Mi a fájdalom?
A fájdalom szervezetünk önvédelmi reakciója, amely azt jelzi, hogy figyelnünk kell a bennünket érő káros hatásra.
Tünetek
Ezen érzet alatt a fájdalomreceptorokon felfogott, ingerületvezetés által továbbított akcióspotenciál-sorozatot értjük (maga az akciós potenciál a sejtekbe induló ioneloszlásbeli változás következménye, mely a sejtmembrán két oldala közti potenciálváltozást jelenti), ez az, ami az agykéregben tudatosul fájdalomérzetként.
Mindez azt jelenti, hogy a sejtek ingerületbe jönnek valamilyen hatásra.
A fájdalom előfordulása
Fájdalmai mindenkinek lehetnek, de a fájdalom tudatosulása mindig egyedi és egyénre jellemző.
Bizonyos életkorban - például csecsemő- és egészen idős korban - persze fokozottabbak lehetnek a fájdalomérzetek, emellett pedig bizonyos népcsoportoknál, így például a déli népeknél is erősebben jelentkezhetnek a fájdalmi reakciók. Tapasztalati úton az orvosok azt is kijelenthetik, hogy általában a férfiak rosszabbul tűrik a fájdalmat.
Ugyancsak igaz az, hogy az egészségi állapot romlásakor jellemzően mások a toleranciahatárok, azaz rosszabb a tűrési képesség. A tűréshatárt emellett csökkentheti a fáradtság is, valamint a napszakok váltakozása is. Ennek hatása szintén minden esetben egyéni, de hajnalban és éjjel általában rosszabb a fájdalomtűrés. Ebben az is szerepet játszhat, hogy egyes betegségeknek eleve van napszakokhoz kötődő ingadozása is.
A fájdalomtűrésre a szociális, genetikai, tradicionális különbözőségek mellett alkati tulajdonság is hatással van. Azaz számít például a szöveti lazaság és izomkontrakciók mértéke, vagy éppen az edzettség.
A fájdalom okai
Fájdalmat külső és belső okok egyaránt kiválthatnak.
A külső okok lehetnek például kémiaiak (például a savmarás), fizikaiak (például a fagyás), vagy éppen mechanikaiak (amikor elvágjuk az ujjunkat). Emellett különböző betegségek is okozhatnak fájdalmat a szervezetben, például azért, mert azok fájdalmat jelentő gyulladással járnak együtt. Ilyen érzetet kiválthatnak a gyulladás miatt felszaporodott káros, kóros anyagok is. A betegségek az általuk okozott oxigénhiányos állapot útján is kelthetnek fájdalmat.
Jól elkülöníthetők emellett az úgynevezett neurodegeneratív megbetegedések (övsömör, agyvérzés, gerincsérv) okozta neuropátiás fájdalmak is, amelyek az agy és az idegek, vagy a gerincvelő károsodása miatt jelentkeznek. Létezik emellett pszichogén fájdalom is, ami testi ok nélkül is létrejöhet, úgy, hogy hátterében lelki okok állnak. Ezek kezelése különösen összetett, enyhítésükhöz pedig szükség van külön pszichoterápiára is.
A neuropátiás és pszichogén fájdalom mellett létezik úgynevezett nociceptív fájdalom is, amiről akkor beszélhetünk, ha a test szövetei műtétek vagy sérülések során megsérülnek.
A fájdalom tünetei és diagnózisa
A fájdalmat az érintett beszámolója alapján lehet megállapítani, és lehet elkülöníteni enyhe, közepes, erős és elviselhetetlen fájdalmat. Emellett léteznek úgynevezett fájdalomskálák, amelyek a fájdalom változását hivatottak követni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos időközönként 10-es skálán jelzi a beteg saját fájdalmának változásait, annak jellegét, intenzitásának milyenségét.
A fájdalom egyes típusait sok szempontból lehet csoportosítani. Lehet eredet, elhelyezkedés és jelleg szerint. Ez utóbbi a teljesség igénye nélkül lehet szúró, nyomó, hasogató, késszúrásszerű, égő, maró, szaggató, csípő, görcsös, sajgó, lüktető, sugárzó, bizsergető, áramütés szerű, de lehet szó hideg iránti túlérzékenységről is. Ezt ugyancsak a beteg elmondása és a kiváltó ok alapján lehet konkretizálni.
A fájdalom lefolyása
A fájdalom hirtelen és fokozatosan egyaránt jelentkezhet, és lehet permanens, azaz állandó, időről időre visszatérő, átmeneti és egyszeri. Érintheti testünk bármelyik pontját és területét, sőt amputált testrész helyén is lehet érezni fájdalmat - ez az ún. fantomfájdalom.
A fájdalom kezelése
Az elsődleges teendő mindig a fájdalom kiváltó okának megszüntetése. Ha ez nem egyszerű feladat, akkor az orvosok a fájdalomcsillapítás valamelyik módját, azaz tüneti fájdalomcsillapítást alkalmaznak. Ez lehet lokális és szisztémás, azaz helyi és az egész szervezetet érintő.
A fájdalmat enyhíthetjük gyógyszeresen vagy fizikailag is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a csillapítást hűtéssel vagy borogatással, a számos népi gyógymód egyikével, hőkezeléssel vagy például akupunktúrával végzik. Ezek mellett segíthet az érzet leküzdésében akár a hit is.
Maga a gyógyszeres fájdalomcsillapítás több ponton hathat. Az egyik lehetőség az, hogy a készítmény hatóanyaga a receptorok ingerleadását vagy továbbítást blokkolja, vagy éppen a tudatosulást akadályozza meg (ilyenek például a paracetamol, az acetil-szalicilsav, az ibuprofen hatóanyagú gyógyszerek).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1992-ben lefektette a fájdalomcsillapítás alapelveit is, amelynek központi eleme mindig a fokozatosság. Eszerint a betegnek mindig a leggyengébb, de még hatásos fájdalomcsillapítót kell megkapnia. A WHO elsősorban a daganatos páciensek fájdalomcsillapításával kapcsolatban határozta meg a fájdalomcsökkentés fokozatait, de azok megfelelően alkalmazhatóak olyan egyéb betegségek esetén is, amelyek intenzív fájdalomérzettel járnak. Ebből kiindulva a kezelést nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, például paracetamol vagy ibuprofen tartalmú gyógyszerekkel javasolt kezdeni. Ha ezek nem hoznak enyhülést, át lehet térni az olyan enyhe opioidokra, mint amilyen a kodein vagy a dihirdokodein. A harmadik szinten már erős, kábító hatású fájdalomcsillapítók használatára kerül sor.
Tudni kell azt is, hogy műtéteknél az orvosoknak mindig a fájdalom érzésének megakadályozására kell törekedniük. Ezt a hatást altatás, gerincbe adott érzéstelenítés, vezetéses érzéstelenítés során érik el. Műtétek során a fájdalomcsillapítás hatásossága különböző módszerekkel mérhető is.
A fejfájások külön csoportját képezik a fájdalomnak.
Ezeknek tizenhárom fő csoportja ismert: négyféle primer, azaz elsődleges és kilencféle szekunder, azaz másodlagos fejfájást különböztetnek meg a szakemberek.
A primer fejfájások egyik csoportjába a migrén tartozik, másodikba a tenziós, azaz vérnyomás eredetű, értónus változás miatti fejfájás. A harmadik csoportba a ciklusos, egy helyre lokalizált, azonos oldali fájdalmat jelentő cluster-fejfájás, tartozik, míg a negyedikbe a vegyes fejfájások csoportjait sorolják a szakemberek. A fejfájás pontos diagnózisának felállításával, ezt követően pedig terápiájával a fejfájás ambulanciák foglalkoznak.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Matusovits Andrea aneszteziológus és intenzív terapeuta szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
+0 °C
Túlnyomóan borult marad az ég, de helyenként elkezd szakadozni a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon és a Zemplén térségében estig élénk lehet. A hőmérséklet késő este -4 és +3 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
