Ha Magyarországon mentőt hívunk, a leggyakrabban mellkasi fájdalomra hivatkozunk. Ezzel a tünettel ezért évente akár több százezer embert is alaposan kivizsgálnak. A szakembereknek elsőként azt kell tudniuk, hogy az érzetet rendellenes szívműködés okozza-e, vagy sem. Bár biztos diagnózist csak kórházi körülmények között elvégzett tesztek után állíthatnak fel, a fájdalmat kísérő jelenségek alapján sejthető, hogy azonnali beavatkozást igénylő, életveszélyes állapotról van-e szó. Ha a betegnek szívrohama van, gyakran nemcsak szorító érzetet tapasztal a mellkasában, hanem egyfajta égető, égő fájdalmat is, amely átsugározhat a hátra, nyakra, állkapocsra, esetleg a vállakra is.
A rosszullét pedig sokszor kiegészül légszomjjal, hidegrázással, szédüléssel, hányással is. Amennyiben nem szívbetegség okozza az állapotot, általában savanyú szájízre, nyelési problémákra is panaszkodnak a páciensek, illetve arra, hogy köhögéskor, vagy bizonyos testtartás mellett sokkal kellemetlenebbül érzik magukat. Ilyenkor az esetek nagy részében a gyomor, a gyomorszáj, vagy a nyelőcső területére vezethető vissza a rosszullét eredete. Mindenesetre a tünetek alapján a problémákat nehéz elkülöníteni egymástól, mert aki gyomorégést érez a szegycsontja mögötti területen, lehet refluxos, tüdő- és szívbeteg is.
Ha a szív- és érrendszer áll a bajok hátterében
Több szívbetegség is okozhat mellkasi fájdalmat. Ha például a szív koszorúerei összeszűkülnek, vagy elzáródnak, és kevesebb vért kap a szívizom, akkor el is halhat. Amennyiben a mellkasi fájdalom 20 percnél rövidebb időszakokra jelentkezik rendszeresen, általában anginára, magyarul koszorúérgörcsre gyanakszanak az orvosok, és kardiológiai kivizsgálást javasolnak. Ha viszont 20 percnél hosszabb ideig érzi a beteg a kínzó fájdalmat, azonnal mentőt kell hívni, mert szívinfarktus történhetett. A kórházban minél hamarabb elvégeznek egy olyan beavatkozást, amellyel megnyitják az elzáródott koszorúeret. Érintett lehet a szívbe vezető főverőér, idegen szóval aorta is, amennyiben az érfal belső rétegei közé befolyik a vér, és emiatt az ér egyszerűen elszakad. De hasonló fájdalmat okoz az is, ha a szívet körülvevő burokban keletkezik gyulladás.
Ha nem szíveredetű a mellkasi fájdalom
Mellkasi fájdalmat a csontok, az izmok, és a tüdő megbetegedései is okozhatnak. Rendkívül ijesztő például, amikor a bordákat és a szegycsontot összekötő ízületek gyulladnak be. Emellett akár egy sérült vagy törött borda is ezen a területen vált ki fájdalomérzetet. A tüdőbetegségek egy része is hasonló tünetekkel kezdődik. Például az embólia , amikor egy vérrög elzárja a tüdőben a verőeret, és ezzel akadályozza a szövetek vérellátását. Ebbe a csoportba tartozik a mellhártyagyulladás, amikor begyullad a tüdőt körülvevő membrán, vagy a légmell is. Ilyenkor levegő jut be a bordák és a tüdő közé, és a légzőszervünk lényegében összeesik. De ne legyenek illúzióink: akkor is tapasztalhatunk mellkasi fájdalmat, ha vírusos eredetű övsömörünk van, vagy ha nem is szervi eredetű a baj, hanem lelki, azaz pánikroham tör ránk.
Mellkasi fájdalom emésztési problémák miatt
Talán akkor vagyunk a legszerencsésebbek, ha "mindössze" a gyomrunkkal, vagy a nyelőcsövünkkel van probléma, hiszen ebben az esetben nincs szó közvetlen életveszélyről. Mindenesetre tény, hogy azoknak, akik égő fájdalmat éreznek a mellkasukban éppen a szegycsont mögött, nagy hányada relfuxtól vagy gyomorfekélytől szenved. A diagnózis felállításához alapos kivizsgálásra van szükség, hiszen a fájdalom jelentkezési helye miatt a tünetek könnyen összetéveszthetőek a szívinfarktus első jeleivel. Reflux esetén azonban az érzet tovább sugározhat a torokba és a szájüregbe is, amelyet savanykás böfögés, szájíz és kellemetlen lehelet is kísér. A beteg azt is tapasztalhatja, hogy ha lefekszik, vagy lehajol, rosszabbul lesz. A kór okozója a gyomorsav, pontosabban az, hogy a gyomrot és a nyelőcsövet összekötő záróizom nem záródik megfelelően, ezért az emésztőnedv visszaáramlik a nyelőcsőbe. Az erősen savas kémhatás miatt a nyelőcső belső felületét borító nyálkahártya károsodhat, és be is gyulladhat, végső esetben pedig nyelőcsődaganat is kialakulhat belőle.
Az orvosok általában speciális diétát és savcsökkentő gyógyszereket szoktak javasolni. Amennyiben a gyomorsav magának a gyomornak a nyálkahártyáját sérti fel annyira, hogy seb is keletkezik rajta, gyomorfekélyről beszélünk. De a fekély megjelenéséért nemcsak a rosszul működő záróizom lehet a felelős. Előfordulhat, hogy szteroid, fájdalomcsillapító, esetleg erős gyulladáscsökkentő gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik, vagy fertőzés következménye. Utóbbi esetben a helicobacter pylori elszaporodása okozza a bajt, hiszen ez a baktérium meglepő módon kitűnően megél a gyomornyálkahártya savas közegében. A kezelés során az életmódváltás mellett a savlekötők fekély esetében is megoldást jelenthetnek, de gyakran olyan tablettákat is felírnak a szakemberek, amelyek filmszerű védőréteget képeznek a gyomorfalon.
