Teába, süteményekhez, de akár sültek elkészítéséhez is használhatjuk, de vannak olyanok, akik a gyógyhatása miatt fogyasztják – akárhogy is, a méz számos hazai háztartásban elengedhetetlen kellék. Sok élelmiszer kapcsán hallhatjuk, hogy érdemes termelőktől beszerezni, a mézre azonban ez hatványozottan igaz: nagy az esélye ugyanis, hogy a méhek által begyűjtött nektár helyett hamisított cukorszirupok adják az alapját az üzletekben megvásárolt portékának. Ezektől pedig hiába reméljük a szervezetre gyakorolt pozitív hatást.
Nem tudnak árat emelni a hazai méhészek
A magyar méhészet erős ágazatnak számít az Európai Unióban, 27 tagállamból nálunk van az ötödik-hatodik legtöbb méhcsalád, mi állítjuk elő az uniós méz 10 százalékát, így exportra is jut – mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Itthon évi tízezer tonna méz fogy, vagyis fejenként egy kiló jut minden magyar lakosra, ami nagyjából megegyezik az EU-s átlaggal. Ez a szakember szerint nem azt jelenti, hogy itthon kimondottan magas lenne a mézfogyasztás, sokkal inkább azt, hogy Európa többi országában is viszonylag alacsony.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évben az élelmiszerek ára átlagosan is csaknem a másfélszeresére emelkedett, a méhészeknél ilyesfajta drágulást nem tapasztalhattunk, sőt: gyakorlatilag a tavalyi áron vásárolhatunk tőlük. A költségeik viszont ugyanúgy drasztikusan emelkednek, mint az élelmiszeripar más szereplőinek, és a magas infláció mellett az utóbbi években a klímaváltozás is károsítja az ágazatot. A kora tavaszi fagyok súlyos kárt tesznek a mézelő növényekben, nyáron pedig az aszály jelent most már visszatérő problémát. A szélsőséges időjárás a méhállományra is hatást gyakorol, befolyásolja az általuk begyűjtött méz mennyiségét és minőségét. A többletköltségeket mégsem tudják a termelők beépíteni az áraikba, azokat ugyanis lenyomják a Távol-Keletről, Törökországból és Ukrajnából érkező, jóval olcsóbb termékek.
„Ukrajnában az elmúlt tizenöt évben gyakorlatilag a semmiből indulva erősödött meg a méhészeti ágazat, jelenleg a magyar mennyiség négy-ötszörösét termelik meg. Volt olyan év, amikor több, mint 55 ezer tonnát értékesítettek Európában, a háború kitörése óta pedig mindezt vámmentesen tehetik meg, ami igen nehéz helyzetbe hozza a hazai termelőket” – mondta el kérdésünkre Bross Péter. Ez ugyanakkor többnyire még méhek által gyűjtött, természetes mézet jelent, az egyesület elnöke szerint nagyobb gondot jelent a kémiai úton előállított, hamisított mézek dömpingje, amelyek évek óta fokozott mértékben árasztják el az európai piacokat.
Az itthon megtermelt 10 ezer tonna méz körülbelül 60 százalékát a méhészek értékesítik, közvetlenül a fogyasztóknak háztól vagy piacokon, vásárokon. A probléma nem is ezekkel, hanem az áruházakban kapható mézekkel van, melyek között nagyon sok a bizonytalan eredetű termék. Ezek nagy arányban kémiai úton előállított mézek, vagyis nem a méhek által begyűjtött nektárból készülnek. Többségük valójában már nem is tekinthető méznek, inkább mesterségesen előállított szirupok, ránézésre mégis nagyon nehéz megkülönböztetni az eredeti termékektől. Az interneten rengeteg tippet lehet olvasni arról, milyen jelekből lehet felismerni a mesterségesen előállítottakat, az OMME elnöke szerint ugyanakkor a megtévesztésig hasonlítanak a hagyományosra. „Íz, illat vagy állag alapján még a szakemberek sem tudják megkülönböztetni a méhek által, illetve a kémiai úton előállított mézet, a laikus fogyasztók számára sincs ezek között érzékelhető különbség” – hangsúlyozta Bross Péter, aki szerint csak úgy mehetünk biztosra, hogyha egy általunk is ismert termelő portékáját választjuk.
Csak a törzsvásárlókban bízhatnak a méhészetek
„A korábbi években jellemző, nagyüzemi felvásárlás idén szinte teljesen elmaradt, elhanyagolható mennyiségben vásároltak víztiszta akácmézet a helyi termelőktől. Azt is nyomott áron, 1000-1500 forintért kilónként. Az Ukrajnából, Törökországból és Kínából érkező tételek mellett teljesen kiszorultunk a piac ezen hányadából” – mondta el a bajai Koch Méhészet tulajdonosa, Koch Gábor. Ez már önmagában is nehéz helyzetbe hozza a termelőket, akik az előállított méz egy jelentős részét nagy tételben árusították korábban, viszonteladóknak. Így pedig egyedül azokra a vevőkre támaszkodhatnak, akik saját fogyasztásra vásárolják a portékát - ők nyilván kevesebbet visznek, de legalább hűségesen visszajárnak egy-egy termelőhöz. „Talán nincs is olyan vásárlónk, aki csak egyetlen alkalommal vett volna mézet tőlünk, a legtöbbjüket már arcról ismerjük. A termelők leginkább ezekre a visszatérő vendégekre számíthatnak” – emelte ki a méhész.
Míg korábban
leginkább az akácméz uralta a hazai piacot, a bajai méhészettől már jóval
nagyobb arányban vásárolnak vegyes virág-, vagy napraforgó mézet. Az egyébként
is árérzékeny magyar lakosság döntését nyilvánvalóan a pénztárca vastagsága is
befolyásolja: míg a napraforgó, illetve vegyes méz kilóját már 2000 körül
megkaphatják, az akácméz ára 3000-3500 forint körül mozog. Árat már hosszú
ideje nem tudnak emelni, míg a költségeik az elmúlt egy évben átlagosan 30
százalékkal is emelkedhettek. Próbálják ezért a prémium szegmensben is
szondázni a vásárlói igényeket, díszdobozos csomagolású termékekkel, vagy az
itthon kevésbé ismert, lágyabb állagú krémméz értékesítésével. Viszont még
annak ellenére is sokan a boltokban vásárolnak a termékből, hogy az áruk is
magasabb a termelőinél, ráadásul nem is lehetünk biztosak benne, hogy valódi,
teljes értékű mézet kapunk.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Veszélyes az egészségünkre, ha hamis mézet fogyasztunk?
Hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, fontos pontosítani, hogy mi is minősül hamis méznek. A hamisításnak két fő módszere van, közvetlen, illetve közvetett – mondta el Dr. Csupor Dezső gyógynövénykutató. A közvetlen hamisítás során a cukorszirupot (vagy más anyagot) közvetlenül adagolják a mézhez, vagyis "hígítják” azt. A közvetett hamisítás során pedig a méheket táplálják cukorral és szirupokkal. Technikailag hamisításnak minősül a méz dokumentációjának megváltoztatása is, tehát az, ha a termék eredetmegjelölését változtatják meg. Például az adott méz nem abból a régióból származik, vagy nem olyan fajtájú, mint ami a címkéjén szerepel, vagyis akácméznek hirdetik, de valójában nem az.
A méz hamisítására gyakran használt anyagok a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, a glükózszirup, a szacharózszirup, az invertcukor, a rizsszirup vagy a pálmaszirup. Ezek mind nagy mennyiségben tartalmaznak szacharózt (ez tulajdonképpen a kristálycukorként használt répa/nádcukor), vagy annak építőelemeit: glükózt vagy fruktózt. A hamisításra használt anyagok mindegyike olcsóbb a méznél, s bár nem toxikusak, nem tartalmaznak veszélyes anyagokat, a szervezet számára jóval kevésbé hasznosak. Nem találhatóak meg ugyanis bennük azok az illóolajok és fehérjék, amelyek a mézet igazán értékes, számos előnyös hatással (például gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, antioxidáns) rendelkező anyaggá teszik – hangsúlyozta a gyógynövénykutató.
Fontos azonban hozzátenni, hogy az eredeti, méhek által begyűjtött és készített mézek is tartalmazhatnak nemkívánatos anyagokat, főleg a mezőgazdaságban használt, növényvédő szerek miatt. Ezek a permetszerek egyrészt legyengíthetik a méhcsaládokat, amelyek így jóval kevesebb mézet képesek termelni. Másrészt a méhek által gyűjtött nektárban is jelen lehetnek ezek a vegyszerek. Egy 2020-as cikk 27 országból származó mézmintákban összesen 92 növényvédőszer jelenlétét mutatta ki – megjegyzendő ugyanakkor, hogy magyar minta nem volt a vizsgáltak között. Ha betartják a növényvédő szerek alkalmazásának szabályait, és azokat a szereket, amelyek veszélyesnek bizonyulnak, fokozatosan kivonják, akkor a mézfogyasztásból adódó veszély a gyógynövénykutató szerint minimális. „Az európai szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak a növényvédőszereket illetően, így ilyen szempontból azok az importmézek jelenthetnek kockázatot, amelyek olyan területekről származnak, ahol a szabályok kevésbé szigorúak” – vélekedik Dr. Csupor Dezső.
Az akácméz egészségesebb, vagy a repce?
Tápanyagösszetétel és az egyéb anyagok tekintetében lehetnek különbségek a mézfajták között. Az érzékszervi eltérések nyilvánvalóak (általában az akác marad folyós legtovább, a leggyorsabban pedig a repceméz kristályosodik) az egészségre kifejtett hatások különbségeiről kevesebb adat áll rendelkezésre a gyógynövénykutató szerint. Általánosan mindegyik mézről elmondható, hogy antioxidáns és gyulladáscsökkentő - ez közös hatásuk. De például az antibakteriális hatás jelentősebb azoknál a mézeknél, amelyeket illóolajos növényekről (pl. kakukkfű) gyűjtenek a méhek, s vannak olyan speciális mézek, amelyek egyéb különleges hatásokkal rendelkeznek összetételükből adódóan (ilyen a sebgyógyító manukaméz). „Az a következtetés viszont téves, amely automatikus összefüggést lát a nektárt szolgáltató növény és a méz gyógyhatása között. A máriatövis például kiváló májvédő, de a méze nem az: abban nem találhatóak meg azok az anyagok, amelyek a máriatövis termésének gyógyhatásáért felelnek” – mondta el gyógynövénykutató.
Legjobban: