„A stresszevés az, amikor az érzelmeidre reagálva eszel, ahelyett, hogy valóban tápanyagokkal töltenéd fel a tested” – mondja dr. Allison Chase, az Eating Recovery Center regionális klinikai igazgatója. „Jellemző rá, hogy többet eszünk, mint amennyit normál esetben fogyasztanánk, és nagyon gyorsan is eszünk, amikor nem vagyunk éhesek” – véli a szakember. Mit tehetünk a stresszevés ellen?
Együnk többször keveset!
A stresszevés szokását be is lehet építeni egy egészségesebb életmódba: törekedni kell arra, hogy minél többször, de egyszerre csak keveset együnk. A napi ötszöri étkezés – kisebb mennyiséggel – egészségesebb, mintha csak a hagyományos három főétkezésre szorítkozunk. A tízórai, illetve uzsonna lehet valami gyümölcs vagy tejtermék, de akár könnyű édesség vagy rágcsálnivaló is. Ezek a kisétkezések pihentető, stresszoldó hatásúak, és legálissá tehetik az addigi, lelkiismeret-furdalással kísért stresszevést.
Nem mindegy, mit eszünk!
Ne a mennyiségre, hanem a minőségre koncentráljunk! A nassolnivalók között is vannak egészségesek. Cukorka, töltött csoki, sós és olajos chipsek helyett például nagy kakaótartalmú étcsokoládéval, zabkásával, dió- és mogyorófélékből, olajos magvakból és aszalt gyümölcsökből álló keverékekkel, alma-, sárgarépa- és uborkacsíkokkal kiválthatjuk az egészségtelen édességeket.
Szociális háló
Barátok, családtagok, kollégák! A lényeg az, hogy érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, támogató közösséghez tartozunk, mert ettől jelentősen csökkenthet a stressz szintje a szervezetünkben. Ha szeretetteljes közeg vesz körül minket, olyan emberek között vagyunk gyakran, akikben megbízhatunk, és van kivel beszélgetni egy jót, segíteni, ölelni, nevetni együtt, akkor már félig nyert ügyünk van a stresszevés ellen.
Meditáció
Megszámlálhatatlan tanulmányban mutatták már ki, hogyan csökkenti a meditáció a stresszt és szorongást, sőt, még a vérnyomásra is jó hatással van. Segít abban is, hogy jobb döntéseket hozzunk az étkezéssel kapcsolatban. A meditáció nem nehéz és nem kell hozzá lótuszülésben ülni naphosszat, kezdőként elég, ha már csak a légzésünkre figyelünk pár percig ahhoz, hogy az idegrendszerünk elkezdjen kisimulni. Ezt pedig akárhol meg tudjuk tenni, ha érezzük, hogy nő a stressz, akkor csak behunyjuk a szemünket és pár percig a légzésünkre figyelve kiürítjük az agyunkat.
Figyeljünk oda a hidratáltságra!
A megfelelő hidratáció fenntartása az egészség szempontjából is fontos, ráadásul segíthet megelőzni a stresszt. A dehidratáció ugyanis befolyásolhatja a figyelmet, a hangulatot, az energiaszintet, ami pedig megváltoztatja az étkezési szokásokat.
Mozgás
A szervezet kortizolszintje ugyan változik az edzés időtartamától és intenzitásától, de az biztos, hogy a rendszeres mozgás segít levezetni a stresszt. Itt nem kell feltétlenül kőkemény edzésre gondolni: a napi 30-60 perces séta is csodákra képes.
