Az emberi szervezetben számos enzim termelődik. Ezek olyan fehérjék, amelyek katalizátorként működnek közre különböző testi folyamatainkban. Ilyen például az emésztés is, az elfogyasztott ételek lebontása. Kis mennyiségben nyálunk is tartalmaz már emésztőenzimeket, majd a tápcsatorna alsóbb szakaszaiban, a gyomorban és a vékonybélben még több enzim dolgozik azon, hogy a lehető legtöbb tápanyag hasznosulni tudjon és felszívódjon a bevitt táplálékból. Több szervünk is részt vesz ebben, de mindenképpen érdemes kiemelni a hasnyálmirigy szerepét, amely lényegében az emésztés saját kis erőművének tekinthető. Naponta egy liternél is több váladékot – hasnyálat – választ ki, benne több nagyon fontos emésztőenzimmel, amelyek nélkülözhetetlenek az energiát adó tápanyagok lebontásához. Ezek az alábbiak:
- amiláz a szénhidrátok,
- lipáz a zsírok,
- proteáz a fehérjék lebontásához.
Előfordul azonban, hogy a hasnyálmirigy nem képes elegendő enzimet termelni. Gyermekeknél legtöbbször cisztás fibrózis áll a probléma mögött, míg felnőtteknél olyan kórképek, amelyek tartós gyulladást okozva károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit. Ilyen például a cöliákia, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), illetve a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és a szerv rosszindulatú elváltozása. Mindezeken felül genetikai okokból is elmaradhat az enzimkiválasztás a szükséges szinttől. Az enzimhiány következménye, hogy a táplálék lebontása zavart szenved, ami különféle tünetek formájában okozhat panaszokat. E körben említhetjük az étkezést követő alhasi fájdalmat, puffadást és bélgázosságot, a gyakori székrekedést vagy hasmenést, illetve a váratlan testsúlycsökkenést is. Emellett gyakori az is, hogy a le nem bomló zsír a székletben nagyobb mennyiségben megjelenve úgynevezett zsírszékletet eredményez.
Mi segíthet kezelni a panaszokat?
A felsorolt tünetek persze nem csupán kifejezett hasnyálmirigy-elégtelenség esetén léphetnek fel. Nagyobb étkezések során lehetséges ugyanis úgymond túlterhelni a rendszert, amikor egyszerűen túl nagy mennyiségű táplálékot fogyasztunk el ahhoz, hogy azt szervezetünk képes legyen makulátlanul megemészteni. Különösen gyakori lehet ez például a magyar konyha ínycsiklandó, de zsírban gazdag fogásai kapcsán. Természetesen a túlevést a legjobb megelőzni, ha viszont mégis engedünk ünnepi alkalmakkor a kulináris élvezetek csábításának, úgy érdemes arra is gondolni, hogy elősegítsük az emésztés folyamatát. Hasonlóképpen elégtelen enzimtermelés esetén is van megoldás. A hasnyálmirigy által kiválasztott enzimek ugyanis külső forrásból is pótolhatók vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazásával. Ezek amilázt, lipázt és proteázt vonultatnak fel a tápláléklebontás támogatására, mintha csak megolajoznánk egy nyikorgó kereket. E készítmények evés közben bevéve hatékonyan enyhítik a puffadást, teltségérzetet.
Érdemes megemlíteni, hogy nem csupán a hasnyálmirigy enzimjeinek hiánya okozhat étkezés utáni panaszokat, még ha igen gyakran ez is áll a háttérben. Szintén sokakat érintő probléma a laktózintolerancia, amely a tejcukor lebontásához nélkülözhetetlen, a vékonybélben termelődő laktáz enzim viszonylagos hiányából ered. Ugyanígy a többféle cukor lebontásában részt vevő szukráz-izomaltáz enzim hiánya is kellemetlen tünetekhez vezethet. A pontos kiváltó ok felderítése, illetve a megfelelő kezelési terv felállítása érdekében tartósan vagy súlyosabb formában jelentkező panaszokkal mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni. Amennyiben viszont az emésztési tünetek csak enyhék, vagy ha jellemzően csak megterhelő, zsíros ételek elfogyasztása után jelentkeznek, akkor az enzimpótló készítmények is megoldást hozhatnak.
