Néhány, a várandósság előtt vagy alatt lezajló fertőzés a magzatra is veszélyt jelenthet. Egyes kórokozók születési rendellenességet, komoly betegségeket vagy akár élethosszig tartó fogyatékosságot is okozhatnak. Nem árt tehát óvatosnak lenni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy csökkenjen a megfertőződés kockázata a gyermekvállalás tervezése és a terhesség idején. Ehhez adott tippeket a közösségi oldalán megosztott több posztjában is a Nemzeti Népegészségügyi Központ ( NNK ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ( Nébih ). Az alábbiakban ezeket a tanácsokat összegezzük.
A norovírus-fertőzéstől a szalmonellózisig
A Nébih például egy ötrészes videósorozatban vette végig a kismamákat érintő, élelmiszerekhez kötődő veszélyeket, illetve bemutatta azokat a lépéseket, amelyekkel megelőzhetőek a megbetegedések. A prevenció azért különösen fontos, mert a várandós nők fogékonyabbak lehetnek egyes élelmiszer-eredetű fertőzésekre.
Az összes emésztőrendszeri fertőző betegség ötödét kitevő norovírus-fertőzés például igen nagy veszélyt jelent a terhesekre és a csecsemőkre. A norovírus erős hasmenést és hányást vált ki, és szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel, illetve fertőzött emberrel történő érintkezést követően juthat a szervezetbe. Az étel általi megfertőződés kockázata csökkenthető például a fagyasztott gyümölcsök nyers fogyasztásának mellőzésével. A salátaféléket és a bogyós gyümölcsöket rövid ideig áztassuk bő vízben, majd szűrőedényben, folyóvíz alatt is alaposan öblítsük le ezeket. Várandósoknak és kisgyermekes szülőknek ajánlott ecetes öblítéssel is kiegészíteni a sima vizes mosást, a nagyobb hatékonyságú tisztítás érdekében. Külföldi utazás esetén pedig tájékozódjunk arról, hogy az adott országban iható-e a csapvíz, és járjunk utána, hogy ellenőrzött vízből készült jeget tesznek-e a felszolgált italokba.
A toxoplazmózist a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita okozza, amely a nyers vagy nem teljesen átsütött húsban, valamint a pasztörizálatlan (hőkezelés nélküli) tejben és az ebből készült tejtermékekben található meg, de gyakran terjesztik a kórokozót a házimacskák is. A szervezetbe kerülve influenzaszerű tüneteket válthat ki, azonban gyakran tünetmentesen zajlik le a fertőzés. Ám a panaszok nélkül átvészelt toxoplazmózis is okozhat komoly gondokat – például agyvelőgyulladást, vízfejűséget vagy akár halvaszületést – a magzatnál. Egyébként azok a várandós nők, akik életük során már egyszer átestek a toxoplazmózison, kis valószínűséggel fertőződnek meg újra, így a baba megbetegedésének esélye is elenyésző. Hogy tisztában legyünk a kockázat nagyságával, a terhesség korai szakaszában ajánlott elvégeztetni egy toxoplazma-szűrést, és negatív eredmény esetén 2-3 havonta megismételni a tesztet, hogy időben kiderüljön, ha esetleg kismama a várandóssága idején megfertőződik. Mindenesetre jobb, ha a nők a szülésig lemondanak kockázatot jelentő élelmiszerekről.
A kampilobakteriózis is a leggyakrabban előforduló élelmiszer-eredetű fertőzések közé tartozik, Magyarországon 6-8 ezer ilyen esetet regisztrálnak évente. Leginkább a nyers, illetve nem megfelelően hőkezelt baromfihús, valamint a pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztása nyomán jut a szervezetbe a Campylobacter nevezetű kórokozó. A várandósság első hónapjaiban vetéléshez, később elkapva pedig koraszüléshez vagy halvaszületéshez vezethet a fertőzés. Ha gondoskodni akarunk a megfelelő hőkezelésről, akkor ügyeljünk arra, hogy a húsok belseje lealább két percen át minimum 75 Celsius-fokos legyen – ezt konyhai maghőmérővel ellenőrizhetjük. Fontos továbbá, hogy a többi ételtől elkülönítve tároljuk a nyers húst. A feldolgozáshoz külön vágódeszkát és kést használjunk, illetve mielőtt más élelmiszerhez nyúlnánk, alaposan mossunk kezet.
A liszteriózist a Listeria monocytogenes okozza, amely egy, az élelmiszereken is gyakran előforduló baktérium. Különleges jellemzője, hogy még 4 Celsius-fokos környezetben is képes szaporodni, tehát a hűtőszekrényben is. A kórokozó leginkább a nyers zöldségfélék és saláták, a húsok, a felvágottak, a pástétomok, a nyers hal, a nyers tej, valamint a lágy sajtok – például a Camambert és a Brie – fogyasztása révén juthat a szervezetbe. A tünetek néha csak több nappal, vagy akár hetekkel a megfertőződést követően jelentkeznek. A jó ellenálló képességű, egészséges felnőttek egyébként jellemzően tünetmentesen átvészelik a fertőzést, várandósoknál azonban vetélést, koraszülést vagy halvaszületést, újszülötteknél pedig agyvelő- és agyhártyagyulladást, valamint vérmérgezést is okozhat. A kockázat minimalizálása érdekében a kismamák kizárólag megbízható forrásból származó élelmiszereket fogyasszanak, és részesítsék előnyben a frissen készült ételeket.
A szalmonellafertőzésért pedig a Salmonella nevű baktérium tehető felelőssé. A legtöbb élelmiszer-eredetű megbetegedés hátterében ez a kórokozó áll. Főként állati eredetű élelmiszerek révén juthat be az emberi szervezetbe. A fertőzésre hányás, hasmenés, valamint erős hasi görcsök hívhatják fel a figyelmet. A panaszokat akár láz is kísérheti. A jól átfőtt és átsütött élelmiszerekben azonban nem marad életben a baktérium.
További jó tanácsok
Ahogy a fentiekből is kiderült, a várandósság alatt különösen veszélyes fertőzések elkerülésének egyik kulcsa az, hogy a kismama megfelelően elkészített ételeket fogyaszt. Ezt az NNK összefoglalója is kiemelte. Mint írták, alapszabály, hogy ételkészítés, illetve étkezés előtt és után is alaposan kezet kell mosni.
A kismamáknak emellett ajánlott fokozottan védeniük magukat az olyan állatoktól, amelyek köztudottan veszélyes betegségeket hordozhatnak. Azt tanácsolják a terhes nőknek, hogy maradjanak távol a vadon élő és a hobbiállatként tartott rágcsálóktól és hüllőktől, illetve lehetőleg ne a várandósok takarítsák házi kedvencük után a macskaalmot. Amikor pedig aktívak a szúnyogok, akkor a szabadban hosszú ujjú felső és hosszú szárú nadrág viselése javasolt. A szakemberek emellett alapos kézmosást szorgalmaznak a háziállatok megsimogatása, a pelenkacserék és az orrfújások után, valamint nyers tojás, nyers hús vagy mosatlan zöldség megérintését követően is.
Hasznos lehet továbbá, ha a gyermekvállalást tervező nők még a teherbeesés előtt megbizonyosodnak arról, hogy megfelelőek-e a védőoltásaik. Ajánlott egyeztetni a háziorvossal vagy a szülész-nőgyógyásszal arról is, hogy szükséges-e bármilyen vakcina beadatása még a várandósság előtt.
Legjobban: