„Miről ismerhetjük fel a jó pezsgőt?” – ezzel a kérdéssel fordult egy levélíró a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A hatóság szakemberei nem vették félvállról a megkeresést, számos jótanáccsal szolgáltak az alkalmi pezsgőkóstolók számára a Nébih Facebook-oldalán.
Mint írják, a pezsgő kóstolása több tekintetben is hasonlít a borkostoláshoz, mégis sok kihívást rejt. Először is a pezsgőt mindig a pohár falára csurgatva kell kitölteni, hogy ne menjen ki belőle a szénsav. Minél hosszabb a pohár, illetve minél hosszabb utat tesz meg a kitöltött ital a pohár aljáig, annál kevesebb a veszteség. Fontos az is, hogy legfeljebb harmadáig, feléig töltsük a poharat.
Mindenképpen intő jel, ha a pezsgő hirtelen habzik, a buborékok gyorsan elillannak. Ez gyengébb minőségre utal. A tartós, szilárdabb hab ellenben jó minőséget jelez. Lényeges szempont a buborékok milyensége is: ha aprók és egyenletesen gyöngyöznek, az biztató jel. A Nébih hangsúlyozza, ha ellentétben a borral, a pezsgőt nem szabad körkörösen mozgatni a pohárban, mielőtt megszagolnánk az illatát. Ami pedig az illatot illeti, abban nem a gyümölcsösség a leginkább meghatározó. Helyette inkább az jellemzi a minőségi pezsgőket, ha az aromájuk kenyérhéjra emlékeztet, kekszes illatjegyeket hordoz magában.
Természetesen a kóstolás utolsó lépése, hogy ténylegesen bele is kóstolunk az italba. Ehhez először vegyünk enyhén hátraszegett fejjel egy apró kortyot a szánkba, és figyeljük meg, a buborékok mennyire keltenek szúró hatást a nyelven. A pezsgő akkor a legjobb, ha a habzás nem irritálja, csípi a szájpadlást, hanem simogató érzetet okoz. Végezetül nem szabad, hogy bármilyen idegen ízt érezzünk egy minőségi pezsgőben, átellenben fontos, hogy képes legyen visszaadni a szőlőfajta, a termőterülete és az évjárat egyedi jegyeit.
Borítókép: Pixabay
