Új gyógymód segíthet a depressziós betegeken

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében. 

Visszafordíthatók a tünetek

A legfrissebb kutatásokból kiderült: az agyi régiók közötti hatékony kommunikációhoz a neuroncsoportoknak össze kell hangolniuk tevékenységük mintázatát ismétlődő ciklusokban, melyek során közös csendet majd közös aktivitást követnek. Az ilyen ritmusok közül az egyik során – amelyet gamma oszcillációnak hívnak – az összehangolt csend és aktivitás szakaszai mintegy harmincszor vagy annál többször ismétlődnek másodpercenként. A gamma ritmus fontos időzítési mintázat a bonyolult információk, köztük esetleg az érzelmek kódolásához.

Bár a depresszió okai továbbra is kevéssé ismertek, korábbi tanulmányok szerint a szaglásért és egyben az érzelmek kódolásáért felelős agyi régiókban a gamma-oszcilláció változásai a betegség elektromos biomarkerének tekinthetők. Ezek közé a régiók közé tartozik az orrüreg feletti szaglógumó, amelyről úgy gondolják, hogy az egész agyra kiterjedő gamma oszcillációk forrása és "karmestere". Az elmélet teszteléséhez a kutatók genetikai és sejtszignál-technikák segítségével leállították a szaglógumó idegsejtjeinek működését, amely a depresszióhoz hasonló viselkedésmódok megjelenéséhez vezetett a kísérleti rágcsálókban. E tüneteket a kutatók vissza tudták fordítani egy olyan eszközzel, amely az agy gamma ritmusait azok természetes ütemének megtartása mellett erősítette.

Új terápiás lehetőségek 

Ez az eredmény rávilágít a gamma-erősítésben rejlő lehetőségre, mint a depresszió és a szorongás elleni lehetséges terápiás megközelítésre olyan esetekben, amikor a rendelkezésre álló gyógyszerek nem hatékonyak – fogalmazott Berényi Antal, a kutatás vezetője. A szegedi medtech startup, a Neunos Zrt. munkatársai már elkezdték egy nem invazív ingerlőeszköz fejlesztését annak reményében, hogy a közeljövőben el tudjanak indítani egy, az elv bizonyítását szolgáló klinikai vizsgálatot, amely fontos lépés lesz a terápiás alkalmazás irányába.

Az eszköz működésének alapja ugyanaz az ingerlési módszer lesz, amelyet az epilepszia terápiájához fejlesztettek, és képes a koponyacsont megnyitása nélkül, akár nem invazív módon is kellő intenzitással hatást kifejteni az agyra. E módszert Berényi Antal és a világhírű Agy-díjas idegtudós Buzsáki György fejlesztették ki még 2016-ban, mely számos országban nyert el azóta szabadalmi védettséget. Az SZTE mellett a Fukusimai Orvosi Egyetem, az Oszakai Városi Egyetem, a Hokkaidó Egyetem, valamint a New York University közreműködésével végzett kutatások eredményeit a Neuron folyóiratban publikálták.

Ez is érdekelheti

depresszió kezelése

Így küzdheted le a depressziót

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

Korábban írtunk már arról, hogy az elmúlt évtizedekben a gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van a felnőttek irányításától független, szabad játékra, ez pedig súlyos mentális zavarokat okozhat. Bár a szándék alapvetően jó, mégis a felnőttek arra irányuló törekvése, hogy folyamatosan irányítsák és megvédjék gyermekeiket, megfosztotta őket attól a függetlenségtől, amely elengedhetetlen a mentális egészséghez. Ez pedig hozzájárult a fiatalok körében a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság rekordszintjéhez.