Manapság rengeteg embertől halljuk, hogy állandó stresszben él. De mit is jelent ez pontosan? Sokan urbanizációs betegségnek nevezik a stresszt, amely sok más betegség előidézője lehet.
A stressz fogalmát Selye János alkotta meg a 30-as években. Szerinte bizonyos hatások, amelyek az érzelmi életünkre hatnak, károsan befolyásolhatják szerveinket. Az ő kutatásai nyomán terjedt el az a nézet, hogy a psziché és a test kapcsolatban áll egymással.
Selye János patkányokon kísérletezett: idegi és fizikai bántalmazásokat végzett rajtuk, és megállapította, hogy ettől szinte minden szervük károsodott.
Az elváltozások egy ideig visszafordíthatók voltak, egy idő után azonban az állat halálához vezettek.
Főleg a szívre és az érrendszerre, valamint az immunrendszerre, a mellékvesére, a vesékre, valamint az emésztő szervekre és a bőrre volt ártalmas a stressz.
Nagyvárosi betegség
A nagyvárosi embereket egyre több stresszt okozó inger éri. Ilyen lehet a rohanó életforma: a munkahelyi elvárások, a tömeg, a zaj, az állandó rohanás, a gyakori változások, amelyekhez a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ezek hatására a legtöbb ember türelmetlen, ingerült lesz. A sokat idegeskedő ember immunsejtjeinek száma csökken és minőségük is romlik.
A folyamatos stresszben élő emberek fogékonyabbak a betegségekre, náluk gyakoribbak felső légúti megbetegedések és a bőrfertőzések.
A stresszre az emberek többsége szorongással reagál: olyan félelemmel, amelynek nincs valódi tárgya. Sokan vannak azonban, akikben a stressz haragot, agressziót szül.
A stressz öregít
A stressz, a szorongás vagy a visszafojtott agresszió felgyorsítja a szervezet biológiai öregedését.
Selye János csaknem fél évszázadon át kutatta a stresszt, és arra a következtetésre jutott, hogy a stressz elengedhetetlen az élethez, és akkor káros, ha túlzottan van jelen az életünkben.
Budapesten gyűlnek össze a világ kutatói
Augusztus 23. és 26. között Budapest ad otthont annak a nemzetközi konferenciának, amelyre kilencven országból több mint ezer tudós vesz részt.
Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora az InfoRádióban elmondta: a rendezvényen - amely tisztelgés Selye János munkássága előtt - a legújabb kutatási eredményekkel és elméletekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.
A többi mellett azzal, hogy a genetikai örökség hogyan befolyásolhatja a stresszre adott reakciókat, vagy azzal, hogy a környezet, a család hogyan segítheti a stresszes beteg gyógyulását.
Ez is érdekelheti
Az ELTE természettudományi karán megrendezendő konferencia alatt egy képzőművészeti kiállítást is láthatnak az érdeklődők, valamint Selye János tanítványai számolnak be arról, milyen volt az élet a mesterük laboratóriumában.
Legjobban: