„A rossz emlék is az identitásunk része; integrálni kell, nem elfelejteni” – Pál Mónika pszichológus a gyermekkori amnéziáról

Emlékszel az első születésnapodra? És a másodikra? Valószínűleg ezekre a kérdésekre te is nemmel válaszolsz. A gyermekkori amnéziának ugyanis fontos szerepe van abban, hogy később jól működjön a memóriánk. A régi élmények egy részét tehát hiába próbáljuk felidézni, más, akár traumatikus emlékeket pedig szinte lehetetlen elfelejteni. Az emlékezés az agy egyik legbonyolultabb, mindeddig részben feltáratlan funkciója.

Négyéves voltam, amikor a fürdőszobába lépve bódító illat fogadott, és ahogy körbenéztem, láttam, hogy a kád tele van orgonavirággal. Aznap ballagott el a bátyám az általános iskolából, ezért szedtünk ennyit, és mivel a vázákba nem fértek bele, a kádban kötöttek ki. Nekem ez akkor tengernyinek tűnt, az illatuk pedig olyan émelyítő volt, hogy a mai napig érzem az orromban. Nyilván a méreteim miatt tűnt olyan soknak, az illatot pedig az azóta szagolt orgonák is felerősítik, mégis biztos vagyok abban, hogy ez volt az első emlékem, amit fel tudok idézni a gyerekkoromból.

MEMÓRIA, REKONSTRUKTÍV EMLÉKEZET, GYEREKKOR, GYERMEKKOR, ÉLMÉNYEK, NAGYSZÜLŐ
Életünk első éveire nem emlékszünk. Fotó: Getty Images

"A legkorábbi emlékem egy bizonyos érzés"

Sokan emlékeznek arra, milyen gyerekkoruk volt kettő-ötévesen, míg mások csak az iskolás éveikből tudnak felidézni néhány eseményt. "A legkorábbi emlékem egy bizonyos érzés – meséli Zoltán. – Még csecsemő lehettem, amikor először éreztem magam a szüleim karjaiban. Az emlék homályos és elmosódott, de a biztonság és a melegség még mindig megvan, ha erre gondolok. Ez olyan mélyen beleivódott az emlékezetembe, hogy még most is érzem, ahogy a szüleim körém fonják a karjaikat.” Érdekes, hogy ő ezt követően csak ötéves korából tud felidézni konkrét emléket.

Kicsi voltam, amikor bővítették a nagyszüleim házát, és véletlenül befalaztak egy egeret. Még napokig kapart, de erről soha nem beszéltek nekem a szüleim. Kamaszként egy családi összejövetelen szóba hoztam, a többiek pedig nagyon meglepődtek. Kiderült ugyanis, hogy kétéves voltam a házfelújításnál” – emlékszik vissza Nóra. Péter első emléke későbbi: „Úgy ötéves lehettem, amikor apám vett nekem egy akváriumot. Éles emlék, amikor reggel felkeltem, és a tegnapi virgonc zebradánió halam kiszáradva feküdt az ágyam mellett. Azóta rühellem az akváriumokat.” Egyértelmű tehát, hogy az első emlékeink erősek: sokszor valami traumát, vagy épp egy szép, kellemes emléket idéznek fel.

MEMÓRIA, REKONSTRUKTÍV EMLÉKEZET, GYEREKKOR, GYERMEKKOR, ÉLMÉNYEK, NAGYSZÜLŐ
A fotók segíthetnek az emlékek rögzítésében. Fotó: Getty Images

Az agy kitörli az emlékeket, még a jót is

A gyerekkori amnézia okait feltáró kutatások szerint háromévesen még emlékszünk az addig velünk történt eseményekre, nyolc-kilencéves korra azonban azoknak nagy része már elhalványul, majd az agy elkezdi életünk első éveinek eseményeit kitörölni az emlékezetünkből, és a memória szinte teljesen felülírja a hároméves korunk előtti emlékeket. A kutatók szerint a legkisebbek agya is képes tárolni az emlékeket, ám mivel az ezért felelős terület, a hippokampusz akkor még nem elég érett, az emlékek nem maradnak meg olyan hosszú ideig, mint egy felnőttnél.

Az Ausztrál Agy Szövetség más következtetésekre jutott: Dr. Keori Ikeda tudományos munkatárs szerint a felejtést az agyban keletkező neuronok okozzák. A hippokampusz ugyanis folyamatosan, még felnőtt korban is fejlődik és új neuronokat termel, de már lassabban, mint kisgyermekkorban. A neuronok gyors termelődése okolható tehát a folyamatért, az új neuronok tömegei ugyanis megzavarhatják a már kialakult emlékek meglévő hálózatait.

A trauma előhozhat, vagy végleg elrejthet egy-egy eseményt

"Alapvetően a hároméves korunk előtti időszakra valóban nem, vagy nagyon halványan emlékszünk, de hogy ennek pontosan mi az oka, ezzel kapcsolatban nincs egyetértés" – mondja Pál Mónika pszichológus. Szerinte a legjobb magyarázat az, hogy életünk első éveiben még nem alakul ki az az emlékezeti rendszer, amit később felnőttként nap mint nap működtetünk. Viszont egy-egy emlékfoszlány, illat, kép megmaradhat abból a korszakból is, főleg, ha valami nagyobb trauma, vagy kiemelkedően szép emlék ér minket.

"Hogy később ki mire és hogyan emlékszik, azt több tényező is befolyásolja, függ az aktuális állapotunktól és a körülményektől is. Az emlékezés ugyanis alapvetően konstruktív, tehát objektív értelemben nem pontosan és szó szerint emlékszünk a múltbeli történésekre. Ezért van az, hogy például egy bűncselekmény tanúi máshogy adják elő a látottakat, még ha mindannyian igazat mondanak is. Az is előfordulhat, hogy valaki nem pontosan úgy emlékszik egy eseményre a gyerekkorából, ahogy az megtörtént, de az életét az befolyásolja, ami neki megmaradt belőle, így azzal kell foglalkozni" – fogalmaz a szakember.

Az emlékezés több részből áll, először is figyelnünk kell, majd tárolni és előhívni, bármelyik folyamatnál megakadhat a dolog. Tehát az, hogy nem emlékszem valamire, jelentheti azt, hogy eleve nem is tudtam rá figyelni, vagy azt, hogy ott van a fejemben, de nem tudom előhívni.

Akárhogyan is, egy biztos: a legtöbb kisgyerekkori emlékünk a ködbe vész. Mivel azonban ezek akár életünk végéig is kihathatnak a személyiségünkre, a szakemberek abban egyetértenek, hogy valahol elraktározódnak, és akár elő is hívhatók. Ezért is fordulhat elő az, hogy időnként beugorhat egy-egy rég elfeledett emlék, vagy akár egyetlen pillanat a régmúltból.

memória, rekonstruktív emlékezet, gyerekkor, gyermekkor, élmények, nagyszülő
Fontos felidézni az emlékeket, de a memóriánkat az elmondottak alapján felül is lehet írni. Fotó: Getty Images

Olyasmire is emlékezhetsz, ami meg se történt

Az emlékeket azonban érdemes fenntartással kezelni, a memóriánkat ugyanis felül lehet írni, ahogyan azt Elizabeth Loftus, a Stanford Egyetem kutatója egy kísérletben be is bizonyította. Önkénteseiben hamis emlékeket idézett elő, amiket idővel a résztvevők nagy része a magáénak is vallott. Az úgynevezett rekonstruktív emlékezet során tehát olyasmire is emlékezhetünk, ami valójában meg se történt. A képzeletnek ez a fajta újrakreálása az azóta elmondottak alapján alkotja meg az emlékeket. Ennek működésére Flóra történetéből is lehet következtetni: "Sokszor elmesélték nekem, hogy még alig tudtam járni, de egyszer a gyerekszobából felkapaszkodtam az ablakpárkányra. Édesanyám épp a kertben volt, és felnézve meglátott engem a második emeleti ablakban. Pánikba esett, de ideje sem volt cselekedni, mert az egyik testvérem visszarántott a szobába, mielőtt baj történt volna. Ezt annyiszor elmesélték nekem utólag, hogy sokszor látom magam előtt, pedig magamtól biztosan nem is emlékeznék rá. Szerintem ezért lettem tériszonyos is." 

A traumákkal kapcsolatban Pál Mónika kiemelte: gyakori, hogy valaki azért nem emlékszik egy eseményre, mert annyira megrázó élmény volt számára, hogy a tudata nem engedi felszínre törni. Az is ugyanilyen gyakori, hogy pont a megrázó volta miatt emlékszünk valamire pontosan és részletesen. A traumatikus emlékek ráadásul gyakran töredezettek is.

"Tapasztaltam olyat is, hogy valaki azért idézett fel nagyon nehezen egy gyerekkori emléket, mert a családjában alig beszéltek róla, tabuként kezelték. Ez olyan, mintha valakinek nem lenne múltja. Gyakran gondolják, hogy nem szabad sokat foglalkozni a múltban történt rossz eseményekkel, és akkor majd minden rendben lesz az életükkel. Hozzám is sokszor érkezik az a kérés, hogy segítsek elfelejteni a traumatikus emlékeket és továbblépni. De egyrészt ez nem lehetséges, másrészt minden emlék az identitásunk, a történetünk része, így ezeket integrálni kell, nem elfelejteni" – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátéve: az emlékezés hiánya, töredezettsége is fakadhat ebből a vágyból, vagyis amikor valaki igyekszik direkt kizárni a rossz emlékeket.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +7 °C

A felhősebb tájakon is csökken a felhőzet, és országszerte gomolyfelhős, napos idő várható. Néhol kialakulhat zápor, északkeleten egy-egy helyen az ég is megdörrenhet. Megélénkül, a Dunántúl északnyugati részén meg is erősödik a déli szél. A hőmérséklet délután 18 és 23, késő este 9, 15 fok között valószínű. Szombaton még lehetnek elvétve kisebb záporok, de a hét utolsó napján már a csapadék sem zavarhatja meg a kinti programot.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra