Anna negyvenes nő, aki néhány napja ült be egy taxiba, majd beszélgetni kezdett a sofőrrel. Szóba került, hogy a barátnőivel megy bulizni, mire a taxis visszakérdezett: és a gyerekekre ki vigyáz? Annának nincsenek gyerekei, kifejteni sem szeretné ennek okát, de ilyen kérdésekkel rendszeresen szembesül. Hasonló történetről számolt be nekünk Klári, aki koronavírus-fertőzésen esett át, és anélkül tettek fel neki gyerekekre vonatkozó kérdést, hogy tudták volna a családi helyzetét. "Egyből megkérdezték, hogy a gyerekeim hogy viselték a betegséget. Mert ez valahogy alapvetés a fejekben, sokakban nem merül fel, hogy az efféle kíváncsiskodás nem illő" - mondja.
Olyan kérdések, amelyekre az érintettek nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni, nem csak ismeretlenektől érkezhetnek, hanem közeli barátoktól, családtagoktól is. Ez történt Évával is, akinél a házasságkötés után derült ki, hogy csak nagyon kis eséllyel lehet gyereke. Ezt nem akarták a rokonok orrára kötni, nem szerették volna őket életük minden részletébe, nehézségébe beavatni, de nem úszták meg azt, hogy a férj szülei minden találkozáskor nekik ne szegezzék a kérdést: Mikor jön már az unoka? Az ezzel kapcsolatos kommunikáció és titkolózás egyre több feszültséget szült, és nyilván nem ez volt az egyetlen ok, de a helyzetre ráment a házasságuk is.
A családtag sem kivétel
"Nagyon nehéz meghatározni, hogy a gyerekek kérdésköréről miként lehet érdeklődni. Az egyetlen tanács, hogy akinek nincs gyereke , azt ne kérdezgessük ennek okáról. Ilyenkor a párokat békén kell hagyni, majd ha akarják, beavatnak bennünket. Ez igaz minden viszonyra, tehát nem csak a távoli ismerősöknek és a szomszédoknak kell erre figyelniük, hanem a közvetlen családtagoknak is" - mondja Gyimesi Andrea szexuálpszichológus, családterapeuta. Hozzáteszi, hogy ideális esetben még a leendő nagyszülők is csak a saját gyereküket kérdezhetik meg kettesben arról, hogy minden rendben van-e velük. Mert ugyan családtagnál ez a kérdés kicsit bensőségesebb, de tőlük is lehet kellemetlen. Családi körben az is előfordulhat, hogy nagyobb társaságban, például az unokatestvérek kapcsán kérdezik meg, hogy egy pár mikorra tervezi a gyerekek érkezését. Ilyenkor a visszajelzést mindig figyelni kell, és ha a kérdésre zavaros vagy kitérő válasz érkezik, nagyon tapintatosnak kell lenni.
Elefánt a porcelánboltban
"Ez a téma nagyon intim, hasonló ahhoz, mint amikor arról érdeklődünk, hogy valakinek miért nincs párja. Ilyenkor könnyen rányithatunk olyan tragédiákra, amelyekről az érintettek nem szeretnének, vagy nem tudnak beszélni. Az ilyen helyzetekbe ugyanis a pároknak is nehéz belegondolniuk. Egyszerűen nehéz feldolgozniuk - egyénileg sem egyszerű ez -, hogy ugyan szeretnének gyereket, de valamiért nem lehet. Az ilyen történetek mögött nehézségek és viták is meghúzódhatnak, sok helyen maga a lombikprogram is tabutéma" - emeli ki a pszichológus. Persze nem a világ vége, ha baráti- vagy családi körben ez a kérdéskör előkerül, de a reakciókra figyelni kell, és ha vékonynak tűnik a jég, szerencsésebb témát váltani.
Azok a párok, akik ilyen kérdésekkel szembesülnek, sokszor nehezen kezelik a helyzetet, pedig elég lenne annyit válaszolniuk: köszönik a kérdést, kedves, hogy a környezet érdeklődik, de a témáról nem szeretnének beszélni. Innentől kezdve az újbóli érdeklődés illetlenség, az ilyen választ tiszteletben kell tartani. Más lehet a helyzet, ha egy pár korábban megosztotta a barátokkal vagy a rokonokkal, hogy például lombikprogramra készül, de utána néma csendbe burkolózik. Ilyenkor fontos tisztában lenni azzal, hogy a párnál ez a téma mennyire érzékeny.
Engedély a kérdéshez
"Direkt módon soha sem jó rákérdezni a helyzetre, jobb kivárni, hogy maguk kezdjenek el mesélni. Ha ez megtörténik már közbe lehet kérdezni, de azt is csak finoman, nem tolakodva. Ha az érintettek egyáltalán nem mondanak semmit, akkor érdeklődni is csak úgy szabad, ha ahhoz előre engedélyt kérünk. Azaz megkérdezzük, tehetünk-e fel olyan kérdést, ami a tervezett gyerekekre vonatkozik. Olyan ez, mint egy használati utasítás, amit jó ismerni. Engedélykérő kérdést akár távolabbi ismerősök is feltehetnek a párnak, de csak akkor, ha korábban ők maguk beszéltek a terveikről - magyarázza a családterapeuta.
Ritka, hogy két ember szánt szándékkal dönt amellett, hogy nem akar gyereket, de ezt a döntést ilyenkor is tiszteletben kell tartani, nem jó elvárni, hogy annak okát bővebben kifejtsék. A párral azt sem szabad éreztetni, hogy álláspontjukat meg kell védeniük - erről majd beszélnek, ha akarnak, erőltetni semmit nem szabad. Ilyen esetben egyébként jobb, ha a pár a gyerekvállalás elutasítását előre bejelenti, és jelzi, hogy a témát nem is szeretné másokkal megvitatni, boncolgatni. Sok fölösleges kérdést lehet ezzel megelőzni.
