Mérlegen a járvány: mi olvasható ki a magyar halálozási adatokból?

A koronavírus első másfél évében a magyar halálozási adatokra nagyobb hatása lehetett az elmaradt influenzajárványnak, mint az egészségügy terheltségének, a pandémia közvetett hatásai így eddig legalábbis összességében több életet menthettek meg, mint amennyit elvettek. A közúti balesetek száma lecsökkent, az öngyilkosságoké viszont nőtt, a születések számát azonban hosszabb távon valószínűleg nem befolyásolja majd a vírus terjedése.

A koronavírus-pandémia az egyik legsúlyosabb járvány, amellyel az emberiségnek az utóbbi évtizedekben világszerte meg kellett küzdenie. A vírus a John Hopkins Egyetem hivatalos adatai szerint csaknem hatmillió életet követelt már, Magyarországon az áldozatok száma közelíti a 45 ezret. Persze nem könnyű meghatározni, hogy pontosan hány ember haláláért is felelős a vírus, hiszen az áldozatok túlnyomó többsége az idős kora mellett alapbetegségektől is szenvedett. Ráadásul a járvány miatt elrendelt szabályok - a maszkviselés , a kijárási korlátozások - számos más, koronavírushoz nem köthető halálozást is segítettek meggátolni. Tóth G. Csaba közgazdász-demográfussal, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársával arról beszélgettünk, hogy a járványnak milyen demográfiai hatásai voltak ezidáig, és várhatóan milyen hatással lehet a következő évek születési és halálozási mutatóira.

Ezért baj, ha félünk a koronavírustól Az ember lelke mélyén lévő félelem rombolja az immunrendszert is. A szervezet gyenge védekezőképessége pedig különösen veszélyes lehet a koronavírus-járvány idején.

Több az öngyilkosság, kevesebb a közlekedési baleset

Hogy tisztább képet kaphassunk arról, milyen demográfiai hatásokat eredményezett eddig a járvány, érdemes a többlethalandóságot vizsgálni. Az így kapott szám azt jelzi, hogy mennyivel nőtt a járvány alatt a halálesetek száma egy olyan, képzeletbeli forgatókönyvvel összehasonlítva, amikor a pandémia még nem volt az életünk része. Mindez eltérő lehet a koronavírushoz köthető, tényleges halálozási statisztikáktól, hiszen figyelembe veszi a közvetlen és közvetett, illetve a pozitív és negatív hatásokat egyaránt.

A járvány közvetlen hatásait a halálozásra viszonylag könnyű kiszámolni, elég csak a kormányzati tájékoztató portál adatsorát végigböngészni azokról a betegekről, melyek életét a koronavírus-fertőzés követelte. A közvetett hatás azonban már egy sokkal összetettebb kérdés, az ide sorolható áldozatok számát csak megsaccolni lehet. A járvány közvetett hatásának áldozata például az az ember, akin az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt nem sikerült időben elvégezni egy fontos beavatkozást. Ide sorolható az is, aki a tünetei ellenére, a járványtól való félelmei miatt nem mert elmenni orvoshoz, de a járvány okozta stressz miatt elkövetett öngyilkosságok számát is ehhez az értékhez kell adni. Ez utóbbi egy pozitív trendet tört meg: az öngyilkosságok száma Magyarországon évtizedek óta folyamatosan csökkent, a 2020-as évben azonban 10 százalékkal nőtt az életüket önkezűleg kioltottak száma.

A közlekedési balesetek száma lecsökkent, az öngyilkosságok száma azonban nőtt a járvány első másfél évében. Forrás: KSH/Tóth G. Csaba
A közlekedési balesetek száma lecsökkent, az öngyilkosságok száma azonban nőtt a járvány első másfél évében. Forrás: KSH/Tóth G. Csaba

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

Bár elsőre furcsának tűnhet, de bizonyos halálozási statisztikákra éppen, hogy kedvező hatással volt a pandémia, pontosabban az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések - hangsúlyozta Tóth. A járvány alatt bevezetett kijárási korlátozások miatt jóval kevesebb volt például a közúti baleset, 23 százalékos visszaesést tapasztaltak 2020-ban a 2019-es évhez képest. A legnagyobb pozitív hozadéka viszont valószínűleg az volt, hogy a 2020-2021-es influenzajárvány gyakorlatilag elmaradt, köszönhetően a maszkviselésnek, szociális távolságtartásnak, illetve a korábbinál gyakoribb kézmosásnak és fertőtlenítésnek.

Óriási eltérések mutatkoznak a többlethalandóság és a járvány hivatalos áldozatainak száma között a világ számos országában. Míg az uniós tagországok kétharmadában a két statisztika hányadosában 0,5-1,5 közötti különbség van, egyes becslések szerint Egyiptomban 13-szoros, Üzbegisztánban 31-szeres, Tádzsikisztánban pedig 100-szoros a többlethalálozás a járvány hivatalos áldozataihoz képest. "Ez az adat arra is felhívhatja a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikákat valamilyen tényező jelentősen torzítja, ami miatt indokolt lehet azt újraértelmezni. Magyarországon a két adat között nincsen jelentős különbség, vagyis a hazai statisztika valószínűleg megfelelő módszertannal készül" - vélekedik a szakember.

Egy nemrég végzett kutatásában Tóth kiszámolta: a járvány kitörésétől 2021 szeptember közepéig 30,1 ezer ember hunyt el Magyarországon koronavírusban a hivatalos adatok alapján. Ez a szám mintegy 1,7 ezer fővel, nagyjából 6 százalékkal nagyobb, mint az azonos időszakra vonatkozó többlethalandóság (28,4 ezer fő). Az eltérés nem számottevő, és arra utal, hogy a közvetett pozitív és negatív hatások együttesen inkább csökkentették a halálozások számát. Az elmaradt influenzajárvány miatt a becslések szerint nagyjából 3 ezerrel kevesebb ember halt meg, ez a közlekedési balesetek csökkenésével és más, kisebb pozitív hatásokkal együtt minimum ellensúlyozta az elmaradt orvosi vizitek és műtétek, valamint a növekvő öngyilkosságok számát. "A 75 éven aluliak esetében az influenza jellemzően nem halálos, és ezekben a generációkban már magasabb volt némileg a többlethalálozás, mint a hivatalos statisztika. Ez azt jelenti, hogy körükben a közvetett hatások összességében már növelték a halálozást és az elmaradt orvos-beteg találkozók miatt valószínűleg az eltérés tovább nő a jövőben" - mondta a közgazdász-demográfus.

A leggazdagabb és legszegényebb régiók sínylették meg leginkább a járványt

Többlethalálozás tekintetében jelentős különbség figyelhető meg a különböző országrészek között is. Tanulmányában Tóth G. Csaba felhívta a figyelmet: az országos többlethalálozás közel negyede a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország on történt, népességarányosan azonban éppen ebben a régióban volt a legalacsonyabb ez a szám. A 100 ezer főre jutó többlethalandósági ráta Észak-Magyarországon (356) volt a legmagasabb, nem lehet azonban egyértelműen kijelenteni, hogy a legelmaradottabb országrészeket sújtotta leginkább a járvány, hiszen a második helyen éppen az egyik legfejlettebbnek számító Nyugat-Dunántúl szerepel a statisztikákban. Alapvető különbség ugyanakkor, hogy míg Nyugat-Magyarországon a fertőzöttek száma is magas volt, míg az észak-magyarországi régióban alacsonyabb volt a fertőzöttség, viszont a rosszabb körülmények miatt lakosságarányosan több áldozata volt a járványnak.

A 100 ezer főre jutó többlethalandósági ráta Észak-Magyarországon (356) volt a legmagasabb. Forrás: Tóth G. Csaba
A 100 ezer főre jutó többlethalandósági ráta Észak-Magyarországon (356) volt a legmagasabb. Forrás: Tóth G. Csaba

A statisztikák szerint a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok között kisebb lehet a többlethalálozás, amelynek egyik oka, hogy ezek a társadalmi csoportok alapból is jobb egészségi állapotúak, könnyebben hozzáférnek az egészségügyi ellátórendszerhez és nagyobb arányban kaptak oltást is.

A nők között a legidősebb korosztályban több az áldozat

A járvány miatti többlethalandóság nagyobb volt Magyarországon az EU-s átlagnál, nagyjából az utolsó harmadban vagyunk ezen a listán. A kontinensen ez a mutató nagyrészt a gazdasági fejlettséggel mozog együtt: a skandináv országokban a legjobb a helyzet, hasonlóan jól teljesített ebből a szempontból Németország, Belgium és Hollandia is. Nagyobb arányú a többlethalálozás a mediterrán országokban (Spanyolország, Portugália, Olaszország), míg az alsó harmadban-negyedben vannak a kelet-európai országok. A régiós országokhoz képest viszont a hazai statisztikák nem voltak kiugróan magasak, különösen a szinte minden szempontból legrosszabb helyzetben lévő Bulgáriával, de akár a szomszédos Romániával is összehasonlítva.

Magyarországon is igaz, hogy eltérő mértékben sújtotta a járvány a két nemet, még annak ellenére is, hogy első ránézésre kiegyenlítettnek tűnnek a statisztikák: az első másfél évben a nők körében a többlethalandóság 13 114 (46,2 százalék) a férfiak esetében 15 296 (53,8 százalék) volt. Viszont a női áldozatok egy jelentős hányada az idősebb korosztályból került ki. Ennek egyik magyarázata, hogy a nők eleve nagyobb arányban érik meg az idősebb kort, mint a férfiak. A KSH legutolsó, 2019-es adatai szerint Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam esetükben 79,3 év, míg a férfiak 72,8 évre számíthatnak átlagosan. A vírus tehát arra a 70 feletti korcsoportra jelenti a legnagyobb veszélyt, amelyben a nők aránya jóval magasabb a férfiakénál. Vagyis az azonos korcsoporthoz tartozó nőkhöz képest a férfiak esetében kétszer nagyobb valószínűségű volt a többlethalandósági kockázat a vizsgált másfél évben.

A legidősebb korosztályban jóval nagyobb a női áldozatok aránya. Forrás: Tóth G. Csaba
A legidősebb korosztályban jóval nagyobb a női áldozatok aránya. Forrás: Tóth G. Csaba

Mivel azonban a fiatalabb, szülőképes korosztályú nők körében a járvány kevesebb áldozatot szedett, így vélhetően a születésszámot nem érinti majd a közeljövőben a pandémia - bár ebben a kérdésben jelenleg még sok a bizonytalan tényező. A járvány kitörésekor megfigyelt, csökkenő születésszám egyenlőre úgy tűnik, korrigálódott. A halálozások száma viszont várhatóan csökkenni fog valamelyest a következő időszakban. Ennek oka, hogy a járvány áldozatainak jelentős részét olyan idős, krónikus beteg emberek tették ki, akik éppen életük utolsó éveit vesztették el a fertőzés következtében. Egy pandémiamentes világban tehát az elkövetkező évek során hunytak volna el.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +11 °C

Nyugat felől tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, de reggelig a keleti harmadban még nagyrészt csak magasszintű felhőzet lehet felettünk. Az éjszaka második felében csapadékra is számíthatunk - főként hazánk nyugati felén. A déli szelet helyenként élénk, a Bakonyban erős széllökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 11 és 17 között várható, de a kevésbé felhős, szélvédett északkeleti tájakon ennél akár több fokkal hidegebb lehet. Fronthatással egyelőre nem kell számolnunk. Ezzel együtt a gyors melegedés miatt az arra érzékenyek körében melegfronti jellegű hatások jelentkezhetnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra