A születési és halálozási számok mérlege immár több mint négy évtizede az utóbbi oldalra billen Magyarországon, és a számok mögé nézve a hazai népesség természetes fogyása megállíthatatlannak tűnik. Hosszú távon mindez igen nehéz helyzetbe sodorja a társadalmat, mi több, egyes területeken már most is érezhető a negatív hatása. Szakértőt kérdeztünk a probléma kapcsán felmerülő lehetséges megoldásokról.
A világban egyenletesen csökken a férfiak spermiumszáma, így matematikailag eljöhet az a pont, amikor a férfiak heréjében nulla spermium fog termelődni. A tengerentúlon élő Ősapay György kémikussal, a népszaporulat és a meddőség elismert kutatójával a férfi terméketlenség okairól, megoldási lehetőségeiről beszélgettünk.
Magyarországon az elmúlt évtizedek során jelentősen kitolódott a gyermekvállalás kezdete a párok életében. Dacára azonban a társadalmi trendeknek, ha egy fiatal pár nagycsaládot tervez, úgy napjainkban sem érdemes túl sokáig halogatniuk a babaprojektet. Hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, arról biológus szakemberrel, illetve egy fiatal édesanyával beszélgettünk.
A barátok elkopása, a kevesebb szórakozási lehetőség, a munka világából való kiszakadás, majd a visszaszokás kihívásai mind-mind az anyaság nehézségei közé tartoznak. Ezek a helyzetek annyira elkeseríthetik az érintetteket, hogy egyes nők életében a magány és az anyaság fogalmai akár szorosan össze is kapcsolódhatnak. Szakemberrel beszélgettünk.
A negyven éve tartó népességcsökkenést nem lehet csak a születésszám ösztönzésével orvosolni, mert ennek van egy természetes korlátja Magyarországon. Kovács Marcellel, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályvezetőjével beszélgettünk a népesedési trendekről, migrációról, a járvány hatásairól.
A traumatikus gyerekkortól kezdve az anyai ösztön hiányán át a karrierig sok minden magyarázhatja, miért nem akar egy nő gyereket. Egyes esetekben viszont még az sem biztos, hogy valóban nincs meg benne a vágy, hogy anyává váljon. A lehetséges mögöttes okokról pszichológussal beszélgettünk, arról pedig párterapeutát kérdeztünk, milyen hatással lehet egy ilyen döntés a párkapcsolatra.
Mikor bővül már a család, érkezik-e már az unoka? Miért nem érkezik már az unoka? Kérdések, amelyeket előbb vagy utóbb, de szinte biztosan megkap minden pár. Illetve ehhez nem is kell pár, elég, ha valaki nő. De vajon jó ötlet ilyen kérdéseket feltenni? És hogyan kommunikálhatják a párok, ha terhes nekik az efféle nyomasztás?
Lilinél és Péternél az első gyerek érkezése után vált nehézkessé a családbővítés, problémájuk tényleges okát soha, sehol nem tudták kideríteni. Milyen küzdelmek után hozott sikert a donor petesejtes lombik, és miért lehet, hogy az anya jellegzetes családi jegyeit az anyai géneket elviekben nem hordozó második baba is mutatja?
A koronavírus első másfél évében a magyar halálozási adatokra nagyobb hatása lehetett az elmaradt influenzajárványnak, mint az egészségügy terheltségének, a pandémia közvetett hatásai így eddig legalábbis összességében több életet menthettek meg, mint amennyit elvettek. A közúti balesetek száma lecsökkent, az öngyilkosságoké viszont nőtt, a születések számát azonban hosszabb távon valószínűleg nem befolyásolja majd a vírus terjedése.
