Mikortól beszélhetünk alvászavarról?

Aki forgolódott már át egy egész éjszakát álmatlanul az ágyában, az pontosan tudja, milyen borzasztó érzés, amikor a fáradtság ellenére nem jön álom az ember szemére. Az alvászavarral küzdők ezt nem csupán elvétve, hanem egy héten akár többször is megtapasztalják, ráadásul számos egyéb kellemetlen tünettel is számolhatnak, amelyek a nappalokat és az éjszakákat egyaránt megnehezítik.

A jóalváslegfontosabb ismérve nem feltétlenül az idő, sokkal inkább a minőség. Az általános ajánlás szerint napi 7-8 óra alvás tekinthető ideálisnak, ám valójában az alvásigény egyénenként, életkoronként, sőt élethelyzetenként eltérő lehet. Azt, hogy jól és eleget aludtunk-e, egyszerűen ellenőrizhetjük mi magunk is: ha reggel üdén, kipihenten, energiával telve és könnyen ébredünk, akkor feltehetően az alvásunk mennyisége és minősége is rendben van. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyetlen nehezen induló reggel még nem jelenti biztosan azt, hogy alvászavarral küzdünk. Számos oka lehet annak, ha egy-egy éjszaka nem tudjuk kipihenni magunkat, és bizony a legjobb alvóknál is előfordulhat, hogy valamiért nem jön álom a szemükre, vagy hogy nyúzottan ébrednek. Elég csak az újdonsült szülőkre gondolni, akik a kisbabájuk sírása miatt éjjelente többször is kénytelenek felkelni - akár órákra is -, így pihenésük szaggatottá válik és lényegesen kevesebb időt tudnak a mélyalvás fázisában tölteni. De olyan hétköznapi tényezők is megzavarhatják az alvásunkat, mint egy túl zajos, forgalmas utca, a kelleténél laktatóbb, kései órán elfogyasztott vacsora, egy stresszes munkahelyi feladat vagy akár az ágyban fekve órákig nyomkodott okostelefon. 

alvás alvászavar álmatlanság pihenés kialvatlanság
Ha folyton úgy érezzük, bárhol és bármikor el tudnánk aludni, az annak a jele, hogy gond van az alvásminőségünkkel. Fotó: Getty Images

Nappal és este is jelentkeznek a tünetek

Az alvászavar egy-egy átvirrasztott éjszakánál jóval összetettebb probléma, ezért a diagnózisát sem szabad elkapkodni. Stresszesebb időszakokban előfordul, hogy akár több napig sem tudjuk kipihenni magunkat esténként, mivel ez a test természetes - bár elég kellemetlen - reakciója. Ilyenkor az alvászavar mint tünet jelenik meg, és a kiváltó ok kezelésével jó eséllyel búcsút is inthetünk neki. De mi van akkor, ha maga az alvászavar a betegség? Ennek megállapítása természetesen a szakértő feladata, ám érdemes figyelni az intő jeleket, hogy időben segítségért fordulhassunk, mielőtt a szervezetünk a végső kimerültség határára kerül. Az alvászavarokat egyaránt kísérik nappal és éjszaka jelentkező tünetek, ezek közül a legismertebbek az állandó fáradtság, a gyakori éjszakai ébredés, a rövid alvással töltött idő (2-4 óra), az ingerlékenység és a koncentrációs zavarok. Ám ezek mellett érdemes figyelni az egyéb, elsőre talán nem is annyira szembetűnő szimptómákra is, mint amilyen például az egyre romló memória, a csökkent szexuális teljesítőképesség, a vezetés közbeni elálmosodás, a gyakori éjjeli mosdólátogatások, az izzadtan ébredés, a reggeli magas vérnyomás, a horkolás, az alvás közbeni légzéskimaradások (alvási apnoe) vagy éppen a túlsúly. Ezek mind-mind azalvászavarokvelejárói lehetnek, és ha legalább egy hónapja fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni velük.

Hogyan változtatja meg az életünket a jó alvás? Kattintson, és kiderül!

Gyakoribb, mint gondolnánk

Jó, ha tudjuk, hogy a problémával nem vagyunk egyedül, becslések szerint a világon minden harmadik embert érintenek kisebb-nagyobb mértékben az alvászavarok, idősebb korban pedig még gyakoribbá válnak: 65 év felett az emberek közel fele tapasztal alvásproblémákat. Sokan csendben szenvednek a kialvatlanság miatt, vélvén, hogy úgysincs megoldás a panaszaikra, mások különféle házi praktikákkal próbálkoznak, nyugtató, alvást elősegítő gyógyteákat kortyolgatnak lefekvés előtt, elhagyják a nehéz, megterhelő vacsorákat és a kései, kimerítő edzéseket, és relaxáló zenét hallgatnak elalváshoz. Ezek a megoldások bizonyos mértékig működhetnek is, ahogy a különféle gyógynövényes, feszültségoldó, nyugodt alvást segítő kapszulák is, melyek egy-egy stresszes élethelyzetben nagy segítségünkre lehetnek. Ám ha az alvászavarok több hétig fennállnak, érdemes részt venni egy alapos kivizsgáláson, ahol fény derülhet arra, hogy milyen típusú alvászavarral van dolgunk, és az orvosok ennek megfelelően alakíthatják a terápiát.

A szakértők az alvászavarok 4 fő típusát különböztetik meg, melyek a következők:

1. Inszomnia. Az alvászavarok leggyakoribb típusa a kóros álmatlanság, azaz az inszomnia. Erről akkor beszélhetünk, amikor bár fáradtak vagyunk és szívesen pihennénk, mégsem tudunk aludni, holott ahhoz minden feltétel adott lenne. Vannak, akiknek maga az elalvás megy nehezen, lefekvés után órákig forgolódnak álmatlanul az ágyban, mások az éjszaka során (akár többször is) felébrednek és csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak visszaaludni, de az is előfordulhat, hogy a folyamatos alvást követően túl korán ébredünk.

2. Hiperszomnia. Az álmatlanság "ellentéte" a kóros aluszékonyság, más néven a hiperszomnia. Az érintetteknek nem az éjjeli alvással, sokkal inkább a nappali ébrenléttel adódnak gondjaik: az átaludt éjszakáik ellenére is fáradtak, azért akár többször is elbóbiskolnak napközben. A korábbi szokásaikhoz képest kb. 25 százalékkal növekszik meg az alvásigényük, melynek oka lehet a felszínes éjszakai alvás, az alvási apnoe, a szorongás, a depresszió vagy akár a nem megfelelő gyógyszerhasználat is. A hiperszomnia súlyos formája a narkolepszia, amikor a beteg váratlanul, egyik pillanatról a másikra elalszik a nap bármely percében, akár a hétköznapi teendői közepette is.

3. Paraszomnia. Az alvászavarok leglátványosabb típusa a paraszomnia, azaz az alvás közben fellépő rendellenes esemény. Igen sok formáját ismerjük, az egyszerű fogcsikorgatástól az alvajáráson át az alvási paralízisig. Bár az érintettek nincsenek tudatuknál az éjszakai cselekvés közben, és legtöbbször reggel sem emlékeznek rá, milyen mozgalmasan telt az éjszakájuk, a paraszomnia rányomja a bélyegét az alvás minőségére. Minél gyakrabban jelentkezik a különös viselkedés, annál inkább romlik az érintettek életminősége is.

4. Cirkadián ritmuszavar. Az alvás-ébrenlét egyensúlyának felborulását gyakran tapasztalhatják a váltott műszakban dolgozók, valamint azok, akik gyakran utaznak egymástól távol eső időzónák között. Ilyenkor tulajdonképpen a belső óránk borul fel: a test 24 órás, ritmusos aktivitást vezénylő agyi központja rendellenesen kezd működni, ezért éjjel álmatlanul forgolódunk, míg nappal majd' leragad a szemünk. Fiatal felnőtteknél megfigyelhető a késleltetett alvásfázis szindróma is, amikor az érintettek a kora hajnali órákig nem tudnak elaludni, reggel pedig igen nehezükre esik időben felébredni, hogy iskolába, munkába induljanak.

Komoly szövődményei lehetnek

Attól függően, hogy a fennálló alvászavar önálló betegség vagy más probléma tüneteként jelentkezik, kezelése az orvoslás több szakterületét is érintheti: neurológiai, pszichiátriai, belgyógyászati, fül-orr-gégészeti vagy akár geriáter (idősek gyógyítására specializálódott) szakorvos bevonása is szükséges lehet. Az orvostudománynak létezik azonban egy kifejezetten az alvásgyógyászattal foglalkozó ága is - ez a szomnológia. Érdemes tehát első körben alvásspecialistát felkeresni, aki szükség esetén továbbirányíthat a megfelelő szakorvoshoz. Az orvosi konzultációt több okból sem érdemes halogatni: egyrészt a saját érdekünk, hogy az állandó kimerültség helyett újra frissnek és kipihentnek érezhessük magunkat, másrészt a tartós alváshiánynak nagyon komoly egészségügyi kockázatai vannak.


A hosszú távon fennálló kialvatlanság bizonyítottan összefüggésbe hozható a depresszió, amagas vérnyomásés a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával, ráadásul a hízást is elősegíti. Emellett az alvászavarok az életminőségünket is negatívan befolyásolhatják: a koncentrációs és memóriazavarok egy idő után jelentősen rontják a teljesítményünket, ami az iskolai, munkahelyi eredményeinken is visszaköszönhet, az állandó ingerlékenység és kedvetlenség a társas kapcsolatainkra lehet romboló hatással, a gyakorifejfájásés szédülés pedig az általános közérzetünkre hat negatívan. Ezek mellett szinte eltörpül az, hogy a kialvatlanság a küllemünkön is meglátszik, a szemünk alatti sötét karikák elmélyülnek, ráadásul az öregedési folyamatok is felgyorsulnak: például hamarabb ráncosodunk, ha nem tudjuk kialudni magunkat. A legfőbb szempont azonban az egészségmegőrzés, melynek elengedhetetlen része a nyugodt, pihentető, regeneráló éjszakai pihenés.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +19 °C
Minimum:
0, +5 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok feloszlanak.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag