Ideggyógyászati megbetegedések : Aluszékonyság (Hiperszomnia)
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Aluszékonyság (Hiperszomnia) tünetei és kezelése
Mi az aluszékonyság?
Aluszékonyságnak a szokásoshoz vagy az előzményekhez képest 25 százalékkal megnövekedett alvásigényt nevezik. Ugyanakkor ez esetben a figyelem nem annyira az éjszakai alvásra, hanem a nappali aluszékonyságra és a teljesítőképességre irányul, a fő probléma ugyanis ezzel van. A gyakorlatban az aluszékonyság több dolgot jelent: igazából minden attól függ, hogy mi az oka.
Tünetek
Az aluszékonyság előfordulása és okai
Nincsenek pontos adatok az aluszékonyság előfordulásáról, főleg, mert a probléma súlyossága nagyon széles skálán mozog, másrészt számtalan betegség velejárója lehet. Leggyakoribb oka a több műszakos munka - főleg, ha a beosztást nagyon gyakran váltogatják. Ez azért gond, mert az embereknek van egy normális cirkadián ritmusa, amely ilyenkor felborul. Az ilyen jellegű változásokhoz az ember egyébként is nehezebben alkalmazkodik, egymás után többször pedig pláne nehéz az igazodás. Például aki állandóan éjszakás, állíthatja, hogy megszokta, de ha szofisztikáltabb vizsgáló módszerekkel nézik, kiderül, hogy nem egészen így van. Az aluszékonysággal küzdőknek közös jellemzője ugyanis, hogy valójában nem tudnak jól aludni még akkor sem, ha sok időt töltenek ágyban. Ennek nagy része ugyanis felszínes, nem kielégítő alvás, így hiába alszik valaki nyolc órát éjjel, amikor fölkel, kóvályog, nappal pedig aluszékony lesz.
Az aluszékonyság második leggyakoribb oka a nem megfelelő gyógyszerhasználat és az alkoholfogyasztás. Az alkohol rontja az alvást: csökkenti a mély alvás mennyiségét, amikor ugyanis kiürül a szervezetből, akkor felébreszti az embereket. Amikor valaki már függő, ilyenkor rá is iszik, hogy vissza tudjon aludni, ám ez később újra ébredést okoz. A gyógyszerek közül az altatók okoznak aluszékonyságot, különösen azért, mert Magyarországon a legtöbben hosszú hatású altatót használnak. Ezek felezési ideje nagyon hosszú, van köztük olyan, amelynél a táv több mint egy napos. Ez azt jelenti, hogy ha valaki este beveszi, akkor másnap még a fele a szervezetében van.
Az alvási apnoé szintén gyakran okoz aluszékonyságot. Ez a szindróma elsősorban a középkorú, elhízott férfiakat érinti, főleg, ha nyakuk is rövid. Az apnoé a mély alvási fázisban jelentkezik, lényege, hogy az alvás közben ellazult légutak összeesnek, mivel az őket körülvevő izmok túlzottan ellazulnak. Ennek következtében a szűk légutak miatt fülsiketítő horkolás jelentkezik, majd amikor a légutak már teljesen elzáródnak, egy darabig nem kap levegőt az érintett, és emiatt elhallgat. Ezt követően az oxigénhiány miatt az alvás mélysége és ezzel együtt az izmok feszülése is csökken, a légutak megnyílnak, és hatalmas horkantás következik. Az ilyen mikroébredések után az egész ciklus kezdődik elölről.
Különféle betegségekhez is társulhat alvászavar és aluszékonyság egyszerűen azért, mert az érintettek éjjel nem tudnak megfelelően aludni. Ilyen az időskori vérkeringészavar, amely miatt sok idős ember éjszakánként pici alvás után fölkel, kicsit mászkál, majd újra visszafekszik. Viszont emiatt nappal is állandóan elszunyókál, aluszékony lesz. Részben keringési zavar az oka annak is, hogy a túlsúlyosok is aluszékonyabbak. Itt a háttérben álló másik ok, hogy a rekeszizom felnyomja a tüdőt, amely légzési zavart is okoz. Azért történhet meg, mert a háj nemcsak kívül van, hanem a hasi szervekben, a szervek között is. Ezt a problémát Pickwick-szindrómának is nevezik: érintettjei az alvási idő jelentős részét felszínes légzéssel tölthetik, ezáltal szervezetük oxigénhiányos állapotba kerül. Emiatt végül felébrednek, alvásminőségük nagyon rossz lesz. Tulajdonképpen ez az, ami nappal aluszékonysághoz vezet.
A nyugtalan láb szindróma szintén aluszékonyságot okoz. Érintettjei álmukban rugdosnak, ami rengeteg mikroébredést, ezáltal elégtelen alvást okoz. Említhető a burning-feet szindróma is, amely a lábak éjjel jelentkező fájdalmas égése, és amely szintén mikroébredéseket okoz.
Az olyan mentális problémák, mint a depresszió és a szorongás szintén az éjszakai alvászavar miatt okoznak nappali aluszékonyságot. A depressziónak olyan altípusa is van, amely önmagában hiperszomniával jár. A narkolepszia, amely az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara úgyszintén aluszékonyságot, illetve nappali alvásrohamot okoz.
A testi betegségek közül azok okozhatnak leggyakrabban aluszékonyságot, amelyek fájdalommal járnak, ezektől ugyanis az érintettek éjszaka nem tudnak megfelelően aludni. A krónikus fájdalom szindróma kifejezetten ilyen betegség: ennek nincs organikus oka, de érintettjeinek folyamatosan fáj valamije.
A légzési nehezítettség is gyakori ok, ilyen például a légutakat érintő allergia. Olyan súlyos, központi idegrendszeri betegségek is okozhatnak aluszékonyságot, mint például az agyvelőgyulladás, vagy olyan agyi térfoglaló folyamatok, mint a daganatok növekedése.
Az aluszékonyság tünetei
A tünetek az aluszékonyság súlyosságától függnek. A narkolepszia például azonnali elalvást okoz, érintettjének hirtelen "leesik a feje". Általánosságban minden hiperszomniára jellemző, hogy az elalvás inkább csak ingerszegény környezetben következik be. A betegek például könnyen elalszanak, amikor monoton munkát végeznek, tévét néznek, beülnek egy moziba vagy egy tárgyalásra. Időnként fölébrednek, de aztán visszaalszanak. Az aluszékonyság sokszor vezet elalvásos balesetekhez is: ezek főképp autópályán következnek be, amikor az érintettek egyedül vezetnek. Az aluszékonyság gyakran okoz balesetet műszakváltásoknál is: ilyenkor gyakrabban jelentkezik a probléma, mert a dolgozók nagyobb eséllyel hibáznak elbóbiskolás miatt. Az aluszékonyság gyakran ilyenkor derül ki.
Amikor valaki aluszékonyság miatt elalszik napközben, akkor utána jellemzően hamar, sokszor azonnal fölébred, fölriad. Ennek oka, hogy a környezeti ingerek hatással vannak rá, nem fekvő helyzetben pedig alapból nem lehet jól aludni. A helyzet hasonló, mint ahogy vonaton, repülőn sem lehet normálisan aludni a nem megfelelő testtartás, a billegő fej, a zsibbadt láb és a környező hatások miatt.
Ha az aluszékonyságot olyan súlyos betegségek okozzák, mint az agyvelőgyulladás vagy az agyi daganatok, akkor egyéb, az alapbetegségre jellemző tünetei is vannak. Viszont megesik, hogy egy lassan növekvő agydaganatnak ez az első tünete, így a panaszt mindenképpen komolyan kell venni.
Az aluszékonyság diagnózisa
Az aluszékonyság diagnózisát a tünetekből és az anamnézisből kiindulva állítják fel. A beteg kikérdezése nagyon fontos, mert így sok minden kiderül, egyebek mellett az altatóhasználat, illetve az egyéb betegségek. Ezek ismeretében a vizsgálat már célzottan, a gyanúnak megfelelően folytatható. A diagnózis tulajdonképpen az alapbetegség diagnózisának felállítását jelenti.
Ha az ok nem nyilvánvaló, akkor különböző kognitív tesztek - alapvetően neuropszichológiai tesztek, de vannak reflextesztek is - alkalmazhatóak. Ezekkel a nappali kognitív teljesítményt mérik: megnézik, hogy az érintettek hogy teljesítik az egyes feladatokat. Ezek azért hasznosak, mert az aluszékonyságban szenvedők nappali teljesítménye alapból is rosszabb, a probléma tehát nem csak az, hogy elalszanak. A teljesítmény a tesztekkel nagyon jól mérhető, az eredményeknek ugyanis adott határértéket kell megugraniuk. Persze, az előzményeket itt is figyelembe kell venni: szélsőséges példa, de az is vészjósló, ha egy Nobel-díjas tudós eredménye épp hogy eléri a kellő pontértéket.
A nyugtalan láb szindrómánál a partner beszámolója is nagyon fontos, ő tudja ugyanis jelezni, ha fennáll a probléma. Vannak olyan műszeres vizsgálatok is - ezeknél aktivitásmérőt szerelnek a lábra -, amelyekkel a panaszt vizsgálni lehet. Olyan, alváslaborban végezhető vizsgálatok is vannak, amelyek a klasszikus alvásvizsgálatok fordítottjai. Ezeknél nem az elalvást és az alvásminőséget nézik, hanem azt, hogy az érintett ingerszegény környezetben mennyire tud ébren maradni. Ilyenkor a kapott instrukció az, hogy maradjon ébren, maga a műszer pedig kimutatja ki, hogy sikerül-e. Ha valakinél aluszékonyság áll fenn, akkor az elektróda jelzi, hogy állandóan elalszik.
Az aluszékonyság kezelése
A kezelés minden esetben oki, vagyis attól függ, hogy mi okozza az aluszékonyságot. Ha például a hátterében váltott műszak vagy túlsúly miatt kialakuló éjszakai alvászavar áll, akkor az életmódváltás segítheti a helyzet rendezését. Az alvási apnoénál olyan éjjel használatos készülék jelenthet megoldást, amely biztosítja a folyamatos oxigénellátást. Ha a kiváltó ok altatóhasználat vagy alkoholfogyasztás, akkor a szerek elhagyása javíthat a helyzeten. Minden egyéb esetben az alapbetegség kezelése, gyógyítása jelenti a megoldást.
Az aluszékonyság gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek az alapbetegség kezelhetőségétől függnek, illetve attól, hogy a kiváltó ok kiküszöbölhető-e.
Az aluszékonyság megelőzése
Az aluszékonyságot az ismert okok, így például a rendszeres alkoholfogyasztás és altatóhasználat kerülésével lehet megelőzni, illetve azzal, hogy az ide vezető betegségeket időben és megfelelően kezeltetik.
Az aluszékonyság szövődményei
Szövődmény a munkahelyi és közlekedési baleset lehet, illetve a minden téren csökkenő teljesítmény. Ez akár a munkahely elvesztéséhez is vezethet, de jelentkezhetnek családi vagy párkapcsolat problémák is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
+0 °C
Tovább szakadozik, átmenetileg több helyen csökken is a felhőzet. A csapadék az éjszaka második felére mindenütt megszűnik. A szélvédett - főleg délnyugati - tájakon köd képződhet. A nyugatira, északnyugatira forduló szél az éjszaka második felében egyre több helyen megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +2 fok között alakul, amely az éjszaka első felében áll be, hajnalra ugyanakkor sokfelé enyhül az idő. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
