Az információfeldolgozás is ekkor zajlik
Egy átlagos felnőttnek 7-8 óra alvásra van szüksége: ennyi idő alatt újratöltődnek a sejtek, fontos építő folyamatok zajlanak a szervezetben, és a napi élmények, a hallott, tanult információk feldolgozása is ilyenkor zajlik az agyban. Részben ennek a folyamatnak a melléktermékei az álmok, melyek javarészt az alvás egy speciális szakaszára jellemzőek, melyet REM fázisnak ("Rapid Eye Movement", gyors szemmozgás) nevezünk.
Az alvászavarok megjelenési formái különbözőek: elalvási zavarról beszélünk, amikor valakinek nem jön álom a szemére, átalvási zavarról , amikor valaki el tud ugyan aludni, de az éjszaka folyamán akár többször is felébred és álmatlanul hánykolódik, a végén pedig kialvatlanul ébred. Az is elő szokott fordulni, hogy sokkal hamarabb ébredünk a kelleténél, ezáltal pedig fáradtan indul a nap, és ilyenkor ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel is küzdünk. Ha a fentiek egy hónapon keresztül hetente három napon át jelentkeznek, akkor valódi alvásbetegségről van szó, amit indokolt kivizsgáltatni és gyógykezelni.
Mi lehet az oka?
Az alvásproblémák hátterében számos dolog állhat: a rendszertelen és/vagy egészségtelen életmód, a belső biológiai óra zavara, az elhanyagolt belgyógyászati betegségek, a depresszió, sőt az agyi vérkeringés idült zavara is. Ez utóbbi mögött az áll, hogy az agyi érbetegségben szenvedőknél az éjszakai órákban kritikusan csökkenhet az agyi vérátáramlás.
Ennek következménye lehet például az éjszakai felébredés, de súlyosabb esetben stroke is kialakulhat, melynek tünetei sokszor csak a reggeli ébredést követően válnak észlelhetővé. A stressz szerepe is rendkívül nagy: a napközbeni teljesítménykényszer, az időzavar, a munkahelyen zajló események és a családi konfliktusok ugyanis annyira felpörgetik a szervezetet, hogy a nappali szorongás estére sem csökken, és a feszültségnek gyakorta lesz a következménye alvászavar.
Elalvási és/vagy átalvási nehezítettséget okozhatnak a központi idegrendszer idült kórképei, az ún. neurodegeneratív betegségek is. Amennyiben az idegsejtek károsodása az alvás-ébrenlét szabályozásában is szerepet játszó struktúrákat is érinti, alvászavar alakulhat ki. A két leggyakoribb neurodegeneratív kórkép az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, melyeknél alvászavar léphet fel. Az Alzheimer-kór esetén más kórfolyamatok mellett a tobozmirigyban termelt melatonin mennyisége csökkenhet, ezáltal károsodhat a cirkadián ritmus. A Parkinson-kóros betegeknél a betegségre jellemző mozgászavarok, az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai, illetve társult betegségek is állhatnak az alvászavar hátterében.
Mit tegyünk, ha alvási nehézségeink vannak?
Egy-két éjszakán át fennálló rosszabb alvástól nem kell megijednünk, ennyit szervezetünk még bőven el tud viselni. Az egy hónapnál hosszabban elhúzódó alvási nehézségek esetén azonban érdemes felkeresni a háziorvost, különösen akkor, ha nappali tüneteink is vannak, azaz a nap legnagyobb részében fáradtak, levertek, ingerlékenyek vagyunk és nehezebben koncentrálunk.
Az orvos az esetleges háttérbetegségek kezelésén túl az alvásbarát életmód kialakításában és az alvászavar rendezésében is segíteni tud. A legfontosabb, amit a nyugodt álomért tehetünk, hogy rendszeres, egészséges életmódot folytatunk, vagyis rendszeresen mozgunk, egészségesen táplálkozunk, többé-kevésbé rendszeres napi ritmus szerint élünk, illetve időt fordítunk a stressz kezelésére és a pihenésre, feltöltődésre is.
Az alvásproblémákat minden esetben komolyan kell vennünk, hiszen az utóbbi évtizedben számos gyakori betegségről derült ki, hogy kialakulásában az alvás zavara is kockázati tényező lehet. Ilyen a depresszió, a 2-es típusú (nem inzulinfüggő) cukorbetegség, a koszorúér-betegségek és a magas vérnyomás is.
