Egy friss kutatás annak járt utána, hogy az egyes alvási minták milyen egészségügyi problémákkal járnak. A vizsgálathoz 3700 felnőtt résztvevő adatait gyűjtötték össze: önbevallásos alapon kellett beszámolniuk az alvási szokásaikról két alkalommal, amelyek között tíz év telt el. Meg kellett adniuk például, hogy hány órát alszanak, mennyire kipihentek utána, mennyire éberek nappal, valamint a krónikus betegségeiket - írja az EverydayHealth.com.
Az adatok alapján négyféle alvásmintát állapítottak meg.
- A jó alvók eleget alszanak, meg vannak elégedve az alvásuk minőségével, és nem fáradtak napközben.
- A hétvégi alváspótlók rendszertelenül alszanak: hétköznap általában keveset, cserébe hétvégén és munkaszüneti napokon tovább maradnak ágyban.
- Az álmatlanok, akik rövid ideig alszanak, nappal fáradtak és nehezen merülnek álomba.
- A szundítóknak pedig elég jó minőségű az alvásuk, de napközben gyakran szundítanak.
A kutatók az alvási mintákat összevetették az alanyok korával, karrierjével, oktatásával és általános egészségi állapotával a tízéves periódus alatt.
A többi között megállapították, hogy a résztvevők több mint fele az álmatlan vagy a szundító típus volt. Ezek közül egyik sem nevezhető optimális alvási mintának. Az álmatlanság mellett nagyobb valószínűséggel alakultak ki olyan krónikus egészségügyi problémák, mint például a szívproblémák, a cukorbetegség, vagy a depresszió, illetve gyengeség (lassúnak, kimerültnek érezték magukat, és kevesebbet mozogtak). A szundítás is együtt járt a rák, a cukorbetegség és a gyengeség nagyobb kockázatával. A hétvégi alváspótlást nem hozták összefüggésbe egy krónikus problémával sem (ugyanakkor egy idő után sokan szundítani is kezdenek).
Eredményeik alapján azoknál alakult ki nagyobb valószínűséggel álmatlanság, akik alacsonyabb iskolai végzettségűek, nincs munkájuk. Az idősebb felnőttek és a nyugdíjasok között pedig több volt a szundító. Az is kiderült, hogy az emberek ebben a tíz évben kis eséllyel változtatták meg az alvási szokásaikat, különösen az álmatlansággal küzdők, illetve a szundítók.
Mi a helyzet a szundítással?
Az eredmények megerősítik mindazt, amit a kialvatlanság egészségügyi hatásairól tudunk. A szundítással kapcsolatban viszont nem ilyen egyértelmű a helyezet. "Ha a páciensek megkérdeznek, jó vagy rossz-e, ha szundítanak egyet, azt válaszolom, hogy igen" - mondta Dr. Ruth Benca alvásszakértő a portálnak. Egyes kultúrákban teljesen normális a délutáni szundi, és bizonyos kutatások szerint segíti a kognitív képességeket, valamint a sportteljesítményre is pozitív hatással van. "Másrészről viszont egészségügyi problémák jele is lehet a szundítás, például alvási apnoé is állhat mögötte" - magyarázta Dr. Benca.
A szakember szerint a szundikálás iránti vágy idősebb felnőtteknél neurodegeneratív állapotok jele is lehet, mivel a cirkadián ritmusuk kevésbé stabil, és éjszaka nem alszanak jól. "A másik dolog, amit tudunk, és amit ez a tanulmány is megerősít, hogy az idősebb felnőttek, különösen a nyugdíjasok, nagyobb valószínűséggel szundikálnak, egyszerűen azért, mert megtehetik" - tette hozzá. Ha szeretünk nappal szundítani, akkor a rövidebb ideig tartó (például 30 perc és egy óra közötti) pihenésből általában könnyebb felébredni. A lefekvéshez közeli szundítás viszont megnehezítheti az éjszakai elalvást.
A hétvégi pótlás sem ideális
A szakértő szerint az sem ritka, hogy valaki hétvégén pótolja be a hétköznap elmaradt alvást. A probléma az, hogy a hétvégi alvás utánpótlása hozzájárulhat a szabálytalan alvásmintákhoz és az alváshiányhoz a hét folyamán. "Ez nem azt jelenti, hogy ha fáradt vagy, akkor se aludj tovább, amikor megteheted. De ha folyamatosan alváshiánnyal küzdesz, heti egy-két pótlás nem fogja helyrehozni a problémát" - magyarázta. Egyes kutatások már alátámasztották, hogy a fiataloknál a hétvégi alváspótlás rosszabb iskolai teljesítménnyel, rosszabb hangulattal és más nehézségekkel függ össze.
Ugyanakkor alvási szokásainkat meg tudjuk változtatni. Sokat segíthet, ha mindennap ugyanakkor kelünk és fekszünk le, vagy ha délután már nem fogyasztunk koffeint. "A megfelelő alvási rutin kialakítása legyen az első lépés, ha problémáink vannak az alvással" - mondta Benca. Ha ezek a módszerek nem válnak be, akkor érdemes szakemberhez fordulni: egyes gyógyszerek, valamint kognitív viselkedésterápia is segíthet az álmatlanságon.
