"Az alvás időtartama nem a legjobb mérője annak, hogy eleget alszunk-e" - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Torbjoern Aakerstedt, a Stockholmi Egyetem Stresszkutató Intézetének munkatársa. "Ez genetikailag kondicionált, és az életkortól, illetve az egészségi állapottól függ." Mitől vagyunk akkor kimerültek?
Alvás helyett a napi tevékenység számít
Aakerstedt kutatócsoportja három különböző kutatást végzett, melyek egyike közel 6000 ember alvási mintáját elemezte. Az eredmények azt sugallják, hogy az átaludt órák száma sokkal kisebb jelentőséggel bír annak meghatározásában, hogyan "működik" valaki napközben, mennyire kimerült.
Kimerültség vs. alvásigény
Ennek ellenére, bár a több alvás nem jelent feltétlenül több energiát, senkinek sem szabad túl keveset aludnia, mert ez károsan hat egészségi állapotunkra. A kevés alvás meggyengíti az immunrendszert, és 2-es típusú diabéteszhez, szívbetegséghez, testsúlygyarapodáshoz, valamint munkahelyi és közúti balesetekhez vezethet.