Gyógyító alvás: nemcsak a stresszt űzi el

Az alváshiányt az egészségünkre leselkedő egyik legkomolyabb kockázati tényezőnek tekintik a szakemberek, és több kutatás is bizonyította már, hogy a nem elég pihentető vagy túl kevés alvás nagy szerepet játszik bizonyos krónikus betegségek kialakulásában. Az alváshiány miatt fellépő fáradtság és koncentrációs zavarok komoly veszélyt is jelenthetnek, például azért, mert ezek miatt megnőhet a közlekedési és munkahelyi balesetek rizikója is.

A legújabb, a Journal of Neuroscience című szakmai lapban megjelent kutatási eredmények most arra is választ találtak, miért okozhat az alváshiány rosszkedvet és idegességet. Az izraeli Tel Aviv University (TAU) szakemberei, Talma Hendler professzor vezetésével arra keresték a választ, hogy milyen biokémiai okok állhatnak amögött a jelenség mögött, hogy ha nem pihenünk eleget, akkor sokkal ingerlékenyebbek vagyunk.

A kutatásban 18 felnőtt önkéntes vett részt, akikkel két tesztet végeztettek el, miközben mágneses képalkotó készülékkel (fMRI-vel) vagy az agyműködést mérő elektroenkefalogrammal (EEG) vizsgálták őket. Az első tesztet egy pihentető éjszakai alvást követően kellett elvégezniük, a másodikat viszont egy ébren töltött éjjel után, és azokat az irányokat kellett meghatározniuk, melyek irányába apró pöttyök mozogtak egy-egy pozitív vagy negatív, esetleg semleges érzelmi töltetű fotón.

Az agyi működés vizsgálatából kiderült, hogy nemcsak az irányok meghatározásánál teljesítettek rosszabbul az éber éjszaka után, de az agyuk nem adott olyan látványosan differenciált választ a különböző érzelmi töltetű képek látványára. Ez pedig az érzelmeket szabályozó biokémiai folyamatok alacsonyabb aktivitására utal, vagyis, nem tudjuk eléggé hatékonyan meghatározni, hogy mi pozitív és mi negatív, és mindenre meglehetősen intenzív érzelmi választ adhatunk.

Egy másik, hasonló tesztben azt vizsgálták, hogy a kísérleti alanyok figyelmét mennyire lehet elterelni egy nagyobb koncentrációt igénylő feladattól semleges tartalmú vagy magasabb érzelmi töltöttségű fotókkal. Ha nem aludták ki magukat, akkor mindkét fényképtípus hatására elkalandozhatott a figyelem, ám ha pihenten végezték a feladatot, akkor csak a magasabb érzelmi töltetű kép okozott hasonló hatást.

"Ezek az eredmények azt sugallják, hogy ha nem pihenünk eleget egy-egy éjszaka, akkor az az érzelmi életünkre is jelentős hatással van, például befolyásolhatja a döntéshozatali képességeinket, és még azokra a történésekre is felfokozott érzelmi választ adunk, ami egyébként semlegesnek tekinthető. Ennek a következménye például az, hogy jelentéktelen eseményeknek is nagy fontosságot tulajdonítunk, és arra is idegesen, ingerlékenyen reagálunk, amire máskor oda sem figyelünk" - mondta Hendler professzor.

A szakemberek a következő kísérletükben arra szeretnének választ kapni, szerepet játszhat a pihentető alvás az érzelmi zavarokkal összefüggő betegségek, például a szorongás vagy a depresszió tüneteinek enyhítésében.