Napi egészség

Évről évre azt halljuk, hogy védjük magunkat, próbáljuk megelőzni az influenzát és kérjünk influenza elleni védőltást. Mi is tulajdonképpen az influenza és mennyiben segít a védőoltás?

Az emberi szervezetet érő külvilági ingerek döntő többsége a látás útján éri el a központi idegrendszert. A látásnak, s ezen belül a színlátásnak a napi ritmus, a hangulat kialakításában is alapvető szerepe van.

A mandulák és orrmandulák eltávolítása a leggyakoribb fül-orr-gégészeti műtétek közé tartozik. Felmerül a kérdés, hogy milyen betegségekben, és milyen életkorban kell vagy lehet eltávolítani a torok- és orrmandulákat.

Egy ember élete során átlagosan 120 000 km-t tesz meg gyalogosan, mely megfelel a Föld háromszori megkerülésének. Minden lépésnél testsúlyunk másfél-kétszerese rázza meg a csontozatokat, és nehezedik a talpra, sarokra...

A pajzsmirigy az alapanyagcserét szabályozza. Ha működésében zavar áll be, felborul a szervezet energiatermelésének és felhasználásának normális ritmusa. Betegségei négy főbb csoportba sorolhatóak...

A derékfájást, lumbágót, isiászt a köztudat inkább a felnőttkor betegségének tartja és sokan nem értik, hogy környezetükben a gyermek miért panaszkodik derékfájásról, amikor nem rándította meg a derekát és nem cipelt nehezet sem.

A transzplantáció (magyarul átültetés) kifejezés a veseelégtelen betegek esetében mindig a veseátültetésre vonatkozik. A veseátültetés módszerei és az átültetés után alkalmazott gyógykezelés az elmúlt évtizedben sokat fejlődött.

Bővebben az ínhüvelygyulladásról, kiváltó okairól és lehetséges kezeléséről.

A légiós betegséget egy speciális baktérium okozza, amely felszíni vizekben fordul elő, és közvetítés (légkondícionáló, klímaberendezés) útján terjed. Többnyire súlyos tüdőgyulladással jár, kezelése kórházi ápolást is igényel.

Titkolt testtájaink nem mindig kapnak kellő figyelmet, törődést. Ennek talaján fejlődhetnek ki a szégyenbetegségek, melyek elsősorban a nőket érintik.

A női emlőrák hazánkban a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, és évről-évre mind fiatalabb korosztályt érint. Elsődleges megelőzés egyelőre nem lehetséges. Teljesen tehetetlenek vagyunk tehát, és fogadjuk sorscsapásként a mellrákot? Szó sincs róla!

Az évmilliók alatt a náthát okozó vírusok és szervezetünk együtt fejlődött, így a nátha nem egyéb, mint a kettő közti kölcsönhatás hibája.

A néha végzetes kimenetelűvé váló járványos gyermekbénulás egy poliovírus következménye, mely különböző fajtái elsősorban a gerincvelő szürkeállományát támadják meg, és ennek következtében izomsorvadást és bénulást okoznak.

A hastífuszt a Salmonella typhi nevű baktérium okozza, mely óriási számban található meg a fertőzöttek székletében és vizeletében. Elterjedt betegséggé válhat rossz higiéniás helyzetű területeken, mely ellen a védőoltás sem jelenthet teljes védettséget.

A vércukorszint csökkentését célzó diétából sok létezik, s a cukorbetegség gyógyítása során alkalmazzák. Egy élelmi rostokban gazdag diéta lehetővé teszi a cukorbetegség jobb egyensúlyban tartását, és egyúttal csökkentheti a gyógyszerigényt is.

A magas, több napig tartó lázzal, gyors szívveréssel és izomfájdalommal, súlyos esetben akut veseelégtelenséggel jár a kiütéses tífusz. Noha a gyógyulás esélye mára az antibiotikumoknak köszönhetően megnőtt, a legfontosabb még mindig a megelőzés.

A sárgalázért felelős vírus, az arbovírus, amit különféle szúnyogfajták hordoznak, és csípésükkel terjesztenek. A fellépő szervi károsodások a betegek 10%-ánál halálhoz vezetnek, így aki fertőzött területre indul, ajánlatos védőoltással felkészülnie...

A nyák szerepe, védeni a légutakat a kiszáradástól. Néhány kóros állapotban azonban, amilyen az alsó légutak fertőzése például, a kóros anyagok által kiváltott állandó izgalma (pl. cigarettafüst) a nyák fokozott termelődését okozza.

A macskakarmolási betegséget, 1989-ben azonosították. Elsősorban a bőrt, majd a környéki nyirokcsomókat érintő betegség. A bőrbe házimacska karmolása révén kerül, és a fertőzés első négy hetében speciális festéssel lehet kimutatni.

Kemény, fájdalommentes csomó a (jégárpa) a szemhéj külső felében, amely gyakran heteken át változatlan.

Tüsszentés jön létre, ha az orrnyálkahártyában lévő idegvégződéseket irritálja valami.

A visszeresség a vékonyabb és vastagabb vivőereknek a lábainkon történő kitágulása, mely önmagában is zavaró lehet, elhanyagolása esetén pedig igen súlyos következményekkel járhat. A megelőzés legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban foglaljuk össze.