A vércukorszint csökkentését célzó diétát a cukorbetegség gyógyítása során alkalmazzák. Számos, cukorbetegek számára kidolgozott étrend létezik. Ezekben az energiabevitel a beteg testsúly/magasság arányától, napi tevékenységétől, életkorától és az esetleges inzulinkezeléstől is függ. Az élelmi rostokban gazdag diéta lehetővé teszi a cukorbetegség jobb egyensúlyban tartását, és egyúttal csökkentheti a gyógyszerigényt is. A diétát mindig orvosi felügyelet mellett kell elkezdeni és folytatni, mert csak megtervezett, személyre szabott diétás kezeléssel érhető el, hogy a cukorbeteg anyagcsere-állapota megközelítse az egészséges emberekét.
Normál testsúlyú cukorbeteg diétájának energiatartalmát úgy határozzák meg, hogy az fedezze testtömege és munkaképessége fenntartásának szükségleteit. Ez napi 4200-14 000 kJ (1000-3500 kcal) energiát jelent. Túlsúlyos cukorbetegnek mindaddig kevesebbet kell ennie, amíg testtömege a kívánt szintre nem csökken. Neki kalóriaszegény étrendet javasolnak, amely 900 és 1600 Kcal között mozog kortól, nemtől, fizikai aktivitástól és szakmai elfoglaltságtól függően.
Ami a tápanyag-összetételt illeti, a cukorbeteg étrendjének is kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy napi energiaszükségletének kb. 50%-át szénhidrátból, 20%-át fehérjéből és 30%-át zsírból kell fedeznie, természetesen a kezelőorvos útmutatásai alapján. A cukorbetegnek a napi táplálékmennyiséget legalább öt, de inkább hat étkezésre kell elosztania.
Mit egyen a cukorbeteg?
Természetesen ugyanazt, mint az egészséges emberek: szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat. Csak egy kicsit másképpen! Nem pillanatnyi szeszélye vagy kedve szerint, hanem mindig fegyelmezetten, orvosa útmutatásait szem előtt tartva.
A cukorbetegek diétájában a szénhidrátmennyiséget ma már nem a szerint határozzák meg, hogy egyszerű (cukor) vagy összetett (keményítő) szénhidrátról van-e szó, hanem azt veszik figyelembe, hogy milyen mértékben emeli a vércukorszintet. Ennek megfelelően osztályozzák kerülendő, mérve fogyasztandó és szabadon ehető szénhidrátféleségekre (lásd a keretes részt). Fehérjékhez és azokon keresztül az aminosavakhoz, főleg húsok, húskészítmények, tejtermékek és tojás, kisebb részben pedig gabonafélék és hüvelyesek fogyasztása révén jutunk. A cukorbetegnek arra kell törekednie, hogy minél kevesebb zsiradékot tartalmazó ételt fogyasszon, tehát minél soványabb húsféleségeket, halat, gépsonkát, baromfifelvágottakat, zsírszegény tejet és tejtermékeket válasszon. Sokáig élt a köztudatban az a tévhit, hogy a cukorbetegnek húst hússal kell ennie, pedig viszonylag kis mennyiségű, jó minőségű állati fehérjével is fedezni tudja szervezete teljes szükségletét. A magas koleszterintartalmú tojásból napi egynél többet ne fogyasszanak.
Ami a zsírokat illeti, helyes, ha a cukorbeteg étrendjében fele-fele arányban fordulnak elő az állati és növényi eredetű zsiradékok. Azonban a felvágottak és tejtermékek meglehetősen sok rejtett zsírt tartalmaznak, tehát az állati zsírok nagy része ezekkel bekerül a szervezetébe. Ezért ételkészítéshez ajánlatos inkább kevés napraforgóolajat vagy főzőmargarint használni. Akiknek energiaszegény étrendet kell követniük, a zsírszegény főzést-sütést elősegítő konyhai eszközöket (pl. alufólia, teflonserpenyő, grillsütő, kuktafazék) és konyhatechnikát kell alkalmazniuk.
Az élvezeti cikkek közül kevés kávé és tea mesterséges édesítővel fogyasztható, a szeszes italokkal azonban óvatosnak kell lenni. Az alkoholnak ugyanis magas az energiatartalma (7 kcal/gramm), ezenkívül váratlan hipoglikémiás rosszullétet okozhat. Esetenként egy-egy pohár száraz bor megengedhető, az édes szeszesitalokat, a sört és a cukros üdítőket azonban kerülni kell. 23. szám
