A mandulák és orrmandulák eltávolítása a leggyakoribb fül-orr-gégészeti műtétek közé tartozik. Felmerül a kérdés, hogy milyen betegségekben, és milyen életkorban kell vagy lehet eltávolítani a torok- és orrmandulákat.
A torok- és orrmandula az egész szervezet nyirokrendszerének, és a torok nyirokszövet gyűrűjének része. Feladata, hogy a szájba és garatba került idegen anyagokat, baktériumokat és vírusokat megszűrje, a szervezet védekező rendszerét tájékoztassa a testidegen anyag bejutásáról, és szükség szerint mozgósítsa az elhárító és védekező rendszereket. Ezek alapján nem lenne szabad kivenni egyik mandulát sem, ezzel szemben a klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a torokmandulák és orrmandula eltávolítása nem okoz észrevehető veszteséget, sőt egyes betegségekben gyógyító hatású.
A mandulák eltávolítása akkor válik szükségessé, ha meglétük nem előnyt, hanem hátrányt jelent a szervezet számára.
Eltávolításra kerülhet csak az orrmandula. Az orrmandula az orrgaratban helyezkedik el. Normál körülmények között nem akadályozza az orrlégzést, szabadon hagyja a fülkürt bemenetét. Főleg kisgyermekkorban fordul elő, hogy az orrmandula szövete az ismétlődő gyulladások következtében felszaporodik, és gátolt orrlégzést okoz, emellett rontja a fülkürt szellőzését. Az orrmandulában kialakulhat idült gyulladás az orrmandula tömegének számottevő megnagyobbodása nélkül is, ez is zavarhatja a fülkürt működését. Mindkét esetben a fülkürt szellőzési hibája ún. idült savós középfülgyulladást, ismétlődő heveny, vagy elhúzódó középfülgyulladást okozhat. A heveny középfülgyulladás fájdalommal, változó mértékű lázzal és rossz hallással jár. Az idült savós középfülgyulladás csak fokozatosan kialakuló rossz hallást okoz, melyet a szülők jelentős része figyelmetlenségnek, szófogadatlanságnak vél.
Mind az orrmandula megnagyobbodása, mind az orrmandula idült gyulladása a fentieken kívül melléküreg gyulladást és makacs köhögést is okozhat. Ezekben az esetekben az orrmandula eltávolítása szükséges. Az orrmandula eltávolításával nagyon sok fül- és légúti betegség gyógyítására van mód. Az élet második évtizedében az orrmandula szövete általában elsorvad, a felnőtt korra megmaradó orrmandula gyulladásos betegsége legtöbbször fülkürt hurutot, idült garatgyulladást okoz.
A torokmandulák a garat kapujában elhelyezkedő, tokba zárt, páros nyirokszervek. Idült gyulladás, és jó vagy rosszindulatú daganatuk miatt kell eltávolítani. Legtöbbször gyulladásos megbetegedésük miatt kerül sor műtétre. Daganat miatti eltávolításuk nem képezi vita tárgyát, de a gyulladásos betegségek miatti műtétek szükségességéről az elmúlt évtizedekben sokat vitatkoztak. A korábbi "műtétpártiakkal" szemben elméleti meggondolás alapján kialakult egy olyan szemlélet is, mely szerint szükségtelen a mandulaműtét, sőt néhányan úgy vélték, hogy akár káros is lehet. Az elméleti, tudományos vitákon túl az orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy a mandulaműtét bizonyos kórképek gyógyításában hasznos és fontos lehetőség.
A torokmandulák eltávolítását javasoljuk az évente 4-5 alkalommal előforduló tüszős mandulagyulladások, mandula körüli tályog és idült mandulagyulladás esetén. A mandulák idült gyulladása igen gyakori kórkép, mely a távoli következményeivel hívja fel magára a figyelmet. Ezekben az esetekben a mandula gócként szerepel, gyulladásos tartályként működik, melyben állandóan jelen vannak betegséget kiváltó baktériumok. Ezek toxinjaik vagy a gyulladásos fehérje termékeik révén izgatják a szervezetet, és ezáltal bőrkiütést, gócos vesegyulladást, stb. okozhatnak. Az ún. második betegséget kezelő orvossal (bőrgyógyásszal, belgyógyásszal, szemésszel) történt konzílium alapján, a betegségek szempontjából legjobb időpontban tanácsos a mandulák eltávolítása, szükség szerint antibiotikus védelemben.
A mandulaműtétek a köztudatban kis műtétnek számítanak. Valóban a beavatkozás rövid idő alatt elvégezhető, de mint minden kezelésnek, a mandulaműtétnek is vannak veszélyei, pl.: a műtét napján vagy a mandulák helyét fedő lepedék leválása idején fellépő utóvérzés, műtét utáni napokban jelentkező láz, vagy a környéki nyirokcsomók és szövetek gyulladása.
A mandulaműtétet lehet helyi vagy általános érzéstelenítésben (altatásban) végezni. Mindkét eljárásnak van előnye, hátránya és természetesen kockázata. Jó indikáció, megfelelő feltételek mellett a műtéti kockázat és a lehetséges szövődmények száma minimális. A javasolt műtétet mindenképpen érdemes elvégezni, ha a mandulák betegsége ezt indokolttá/szükségessé teszi.
