Évről évre azt halljuk, hogy
- védjük magunkat,
- próbáljuk megelőzni az influenzát és
- kérjünk influenzaelleni védőoltást.
Mi is tulajdonképpen az influenza és mennyiben segít a védőoltás?
Az influenza egyike a legrégebben ismert betegségeknek; Hippokratész már Krisztus előtt 412-ben leírta a tüneteit, és kezelésének akkori módszereit. A betegséget okozó vírus meglehetősen gyorsan változik, azaz mutálódik; főként ennek a képességének "köszönhetők" azok a problémák, amelyeket a megsemmisítő "spanyolnátha" járványok okoztak. Az 1918-as influenzavész 20 millió áldozatot követelt, azaz többet, mint az időben előtte kezdődő, és utána végződő első világháború.
A betegség meglehetősen közönséges - meglepő hát, hogy sokan közülünk mégis milyen keveset tudnak az influenzáról.
Akkor mi is pontosan az influenza?
Nem más, mint egy nagyon fertőző, főként télidőben, hirtelen jelentkező vírusbetegség. Tünetei: magas láz; borzongás; izom-, hát- és fejfájás, esetleg köhögés, de a képet mindenek felett uralja a levertség és bágyadtság.
Miben tér el az influenza egy kiadós megfázástól?
Megfázás esetén gyakori az orrfolyás és orrdugulás, a tüsszögés és torokfájás, valamint a könnyfolyás és a mély köhögés. Az influenzának gyakran egyáltalán nincsenek a megfázáshoz hasonló tünetei. Általában a fenti tünetek dominálnak, de intenzitásuk gyakran lehetetlenné teszi a mindennapi tevékenység elvégzését. Természetesen előfordulhatnak szövődmények és kevert betegségformák.
Az anekdotába illő biztos diagnózis: ha valaki ágynak esett, de fel tud kelni a szoba közepén heverő tízezer forintosért, akkor az illető csak megfázott.
Milyen influenzaszerű betegség létezik még?
Például az úgynevezett parainfluenza-vírus által okozott parainfluenza. A tünetek teljesen hasonlóak, de nem jelentkezik olyan komoly levertség. Egy brit influenza-szakértő, dr. Joe Neary szerint "az igazi influenza úgy megy neki az embernek, mint egy tank".
Hogyan kapjuk el az influenzát?
Még az orvosok is megingathatatlanul hisznek abban, hogy kizárólag cseppfertőzéssel - tehát embertársaink kiköhögött váladékának cseppecskéit belélegezve.
Mostanában egyre több bizonyíték utal arra, hogy bőrkontaktussal, azaz egy egyszerű kézfogással is be lehet szerezni a szóban forgó nyavalyát. A fertőzéshez bőségesen elegendő mennyiségű vírust lehet begyűjteni egy telefonkagylóról, egy jegyzetfüzetről, de akár egy ceruzáról is.
A betegek rendszerint a tünetek megjelenése előtt 24 órával már fertőzőképesek, és mintegy három-négy napig azok is maradnak.
Mik lehetnek az influenza szövődményei?
Egy jó karban levő, egyébként egészséges embernek nem kell tartania komolyabb következményektől, sőt némi védettséget is szerezhet a vírusfertőzés kiheverése után. Az idős, alultáplált, más betegségek miatt meggyengült szervezetűeknél már más a helyzet, az ő esetükben nem ritka a hörghurut és a tüdőgyulladás sem.
Kiket fenyegetnek komolyabb szövődmények?
Főként a következő betegségekben szenvedőket: szívbántalmak, cukorbetegség, idült légzőszervi betegség (például asztma), akiknek meggyengült az immunrendszere (ennek oka lehet betegség, vagy orvosi beavatkozás - például rákgyógyítás vagy szteroid-kezelés), és egyéb orvosilag megfontolandó esetek - bővebb információkért forduljon háziorvosához.
Mit tud a védőoltás?
A védőoltás egyes vírustörzsek inaktív formáit vagy részeit tartalmazza. Ha ezek bekerülnek a szervezetbe, akkor az immunrendszer a betegség fellépése nélkül is megtanulja a vírusok elleni védekezést. Ha később élesben "hozzájutunk" az aktív vírushoz, akkor felkészült immunrendszerünk már hatékonyan védekezhet ellene.
Mégis, mi van a védőoltásban?
Jó kérdés! Az influenza vírusa ugyanis egy nagyon változékony jószág; folyamatosan átalakul, miközben, egyre újabb és újabb mutációk jönnek létre. A WHO az egész világon figyeli, hogy melyik vírustörzs okozza a legnagyobb problémákat, majd ajánlásokat tesz az oltás összetételére. Az érdeklők számára itt az idei oltás "receptje":
- A típusú Moszkva/10/99(H3N2) szerű vírus,
- A típusú Újkaledónia/20/99(H1N1) szerű vírus, és
- B típusú Peking/184/93 szerű vírus.
Miért nem tart - más vakcinákhoz hasonlóan - évekig az influenza elleni oltás hatása?
Ennek két oka van: az egyik a vírus gyors változása; a másik pedig az, hogy egy évvel az oltás után jelentősen lecsökken a szervezetben a vírusellenes anyagok, azaz az "antitestek" száma.
Van-e valamilyen kockázata a védőoltásnak?
Csak azok számára veszélyes, akik allergiásak a tojásra, mivel a vírusokat csirketojásokban tenyésztik. Az oltást kockázat nélkül vehetik fel a szoptatós anyukák is. Elvileg a terhesség sem jelent ellenjavallatot, de mégis azt javaslom, hogy a várandós kismamák kérjék ki háziorvosuk véleményét.
Kinek kell az oltás feltétlenül, és ki utasítsa el?
65 év felett mindenkinek melegen ajánlom, tojásallergiában szenvedők azonban tartózkodjanak tőle.
Mit lehet még tenni az influenza ellen?
Forgalomban vannak olyan vényre kapható vírusellenes szerek, amelyek hatóanyaga a zanamavir vagy az amantadin, de ezek 1.) nehezen beszerezhetők, 2.) csak külföldön, 3.) nagyon drágák, és végül 4.) a tapasztalatok szerint nem érnek valami sokat.
Na és mit tegyek, ha mégis elkapom az influenzát?
Maradjon ágyban, igyon sok folyadékot, csillapítsa a lázát paracetamollal vagy rubofennnel - az aszpirintartalmú lázcsillapítókat lehetőleg kerüljük -, és (telefonon!) vegyen érzékeny búcsút a főnökétől (mondjuk a jövő hétig). Azt is közölje feljebbvalójával, hogy a "HáziPatika.com"-on olvasta, hogy egy tisztességes szövődményekkel megtetézett influenza kiheverése akár két-három hétig is eltarthat.
