A pajzsmirigy az alapanyagcserét szabályozza. Ha működésében zavar áll be, felborul a szervezet energiatermelésének és felhasználásának normális ritmusa.
A pajzsmirigybetegségek négy fő betegségcsoportba sorolhatók. Ide tartoznak a mixödémával kísért pajzsmirigy elégtelenségek, a pajzsmirigy túlműködések, beleértve a Basedow-kórt és egyéb golyvás elváltozásokat is, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései, a pajzsmirigydaganatok a nagyon ritka pajzsmirigyrákkal együtt.
A pajzsmirigy csökkent működése
Általában helyi okok állnak a betegség kialakulásának hátterében, és sokkal ritkábban merül fel az agyalapi mirigy esetleges elváltozása. A helyi működészavart kiváltó okok többfélék lehetnek, például a pajzsmirigy sorvadásával járó kórfolyamatok, pajzsmirigyműtét során a szerv eltávolítása vagy valamilyen enzimhiánnyal járó betegség. A pajzsmirigy-elégtelenség gyermekkorban törpeség, felnőttkorban mixödéma kialakulásához vezet.
A felnőttkori mixödéma
Főleg a menopauza utáni, az ötven év körüli nőket érinti. A bőr és származékai (szőrzet, köröm és fogak) állaga megromlik, az arc kikerekedik "holdvilágszerűvé", püffedtté válik, az orr ellapul és az ajkak megvastagodnak. A pirospozsgás orca és a szederjes ajkak kiemelkednek a viaszos arcból. A haj törékennyé válik, és a fogak szuvasodnak. Olykor a testszőrzet eltűnik, és a folyamat a test többi részét is érinti, pl. kolbászujjak alakulnak ki. A testi és lelki funkciók lelassulnak - fáradtság, emlékezetzavar - amihez egyéb pszichés zavarok is társulnak, pl. depresszió. A szív mixödémás érintettsége a pulzusszám csökkenéséhez vezet. A pajzsmirigyfunkciót jellemző vizsgálat, az Achilles-reflex vizsgálata (reflexogram), megnyúlt választ mutat. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a vér koleszterinszintje emelkedett, ugyanakkor az anyagcsere csökkent. A kezelés alapja, mint gyermekkorban is, az egész életen át történő, szárított pajzsmirigykészítmények vagy szintetikus hormonok adagolásából áll, ami a tüneteket javítja.
A pajzsmirigy fokozott működése
A pajzsmirigy túlműködése végül Basedow-kórhoz vezet. Diffúz, olykor alig észrevehető mértékű golyvás elváltozásból áll (a pajzsmirigyszövet egyenletes megnagyobbodása), ugyanakkor kifejezett szemkidülledést okoz (ophtalmicus golyva), amelyet a szemhéjak hátrahúzódása és ritka pillacsapás jellemez, így a beteg tekintete merev és tragikus jelleget ölt. A dülledt szemen és a golyván kívül a fő tünetek a következők: általános remegés, folyamatos szapora szívverés, amely alvás alatt is észlelhető, korai lesoványodás normális vagy fokozott étvágy mellett.
A beteg hőhullámokra panaszkodik, nehezen tud egy helyben maradni és ingerlékeny. Egy ilyen tünetcsoport kétséget kizáróan a betegségre utal. Az orvos ilyenkor megméri az alapanyagcserét, hogy meg tudja ítélni a pajzsmirigy-rendellenesség mértékét. Radioaktív jóddal végzett vizsgálatokat is előírhat (gammakamerás, szcintigráfiás eljárás).
Mivel a jód a pajzsmirigyszövethez kötődik, Geiger-Müller számlálókészülékkel kimutatható az a jódmennyiség, amelyet már előzőleg a szervezetbe juttattak, és a kapott értékekből lehetőség nyílik a pajzsmirigyműködés felmérésére.
Szívkomplikációk várhatóak (ritmuszavar, szívelégtelenség), ugyanígy súlyos pszichés zavarok is kialakulhatnak. Az idegrendszer érintettségére a rendkívül nagyfokú aszténia (elgyöngülés), érzékenység és ingerlékenység, valamint a vérnyomás jelentős ingadozását előidéző szabályozási zavar utal. A betegség lefolyása során állapotromlással és javulással járó időszakok követik egymást. Gyermekkorban az idegrendszeri zavarok vannak túlsúlyban, míg felnőttkorban a menstruációs zavarok uralják a képet.
Nyugtatókkal egészítik ki a mesterségesen előállított, pajzsmirigyhormon ellen ható gyógyszerek adagolását. Ez utóbbiakat csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett szabad alkalmazni, mivel intolerancia (a tűrőképesség hiánya) alakulhat ki a készítménnyel szemben. Súlyos esetben, ahol a szívszövődmény veszélye igen nagy, sebészi úton eltávolítható a pajzsmirigynek egy jelentős része, azért nem az egész, mert az az élettel nem egyeztethető össze. A radioaktív jóddal történő kezelést a legsúlyosabb esetektől eltekintve már nem alkalmazzák, mivel a besugárzás hosszú távon bekövetkező hatásai kiszámíthatatlanok.
Autonóm adenóma
Az autonóm adenóma vagy körülírt hyperthyreózis a pajzsmirigyszövet önállósult részének tekinthető, amely kivonja magát az agyalapi mirigy ellenőrzése alól, és emiatt hormontermelése nem igazodik a szükséglethez. Tünetei megegyeznek a Basedow-kóréival, de ebben a kórformában nem alakulhat ki szemtünet.
A jódhiány miatt megnagyobbodott pajzsmirigyszövetben képződhet az autonóm adenóma, amely mindaddig észrevétlen marad, amíg nem kerül jód a szervezetbe, ami fokozott hormontermelésre késztetné. Ez a veszély különösen röntgenvizsgálatoknál, a jódtartalmú kontrasztanyagok beadása után jelentkezhet.
Ha az adenóma átmérője három centiméternél kisebb, és anyagcserezavart nem okoz, elegendő a rendszeres ellenőrzés és a jódtartalmú anyagok kerülése, azonban az orvos már ilyenkor is műtéti megoldást javasolhat a pajzsmirigy-túlműködés kialakulásának veszélye miatt.
Pajzsmiriggyulladás
Általában (többnyire vírusos eredetű) fertőzés vagy autoimmun megbetegedés következtében alakulnak ki a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései, amelyeknek keletkezési mechanizmusai kevéssé ismertek. Főleg a nők betegsége.
A pajzsmirigy gyulladása miatti fájdalmas duzzanat jellemzi. Egyúttal általános tünetekkel (pl. gyengeség) és ízületi fájdalmakkal is járhat.
- Heveny pajzsmirigygyulladás. A betegséget előidéző kórokozó - többnyire gyennykeltő baktérium - általában a szájüreg vagy az orr-garat területén hatol be a szervezetbe. Magas láz jellemzi, valamint a pajzsmirigy fájdalmas duzzanata helyi fájdalom kíséretében.
- De Quervain-féle - óriássejtes vagy félheveny - pajzsmirigygyulladás. Valószínűleg vírusos eredetű. Átmeneti pajzsmirigy-túlműködésre utaló tünetek után a betegség második szakaszában golyva alakul ki, majd spontán eltűnik.
- Idült pajzsmirigygyulladások. A pajzsmirigy idült gyulladásos betegségei a szerv duzzanatát idézik elő. A leggyakrabban előforduló Hashimoto-féle limfocitás thyreoiditisz esetében kiváltó okként autoimmun folyamatot tételeznek fel. Hasonló szöveti képet mutat az ún. "néma thyreoditisz", amely többnyire szülés után lép fel, és általában magától meggyógyul.
A pajzsmirigy gyulladásos betegségeit antibiotikumokkal és más gyulladáscsökkentőkkel kezelik, gennyedés esetén a váladék elvezetésével.
Pajzsmirigyrák
Ritka betegség. Évente 10-30 megbetegedés jut egymillió lakosra, ebből öten halnak meg. A pajzsmirigyrákos beteget minél előbb meg kell operálni, és ha szükséges, a műtét után sugárterápiát kell alkalmazni. Nincs összefüggés a jódhiány vagy a pajzsmirigy csökkent- vagy túlműködése és a rákos folyamat között. Korábbi sugárkezelés sem hozható kapcsolatba a pajzsmirigyrák kialakulásával. 27. szám
