A pulzus a verőerek - szívveréssel megegyező - lüktetése. A szívkamrák az összehúzódásukkal vért pumpálnak a kis- és nagyvérkörökbe, amelynek nyomáshulláma lökésként kitapintható, például a csuklón vagy a nyaki verőéren. A pulzus értéke az egy perc alatt mért lüktetések száma, amely számtalan tényezőtől függ, és nagy egyéni eltéréseket mutathat.
A szakirodalom szerint felnőtteknél a legoptimálisabb nyugalmi pulzusszám 72/perc, azonban ennél jóval szélesebb tartományban, 60-tól, akár 100-ig is normálisnak tekinthető. Átlagos értéke életkoronként is eltér: csecsemők esetén 120-160, kisgyermekeknél 80-120, tinédzsereknél pedig 70-110 az átlagos pulzusszám. Nyugalmi értékét érdemes ébredés után, még az ágyból felkelés előtt mérni, napközben pedig szintén fekve, vagy ülő helyzetben, legalább néhány perc pihenést követően.
Mikor számít alacsonynak a pulzusszám?
Felnőtteknél általánosságban a 60 ütés alatti pulzusszám tekinthető alacsonynak ( bradycardia ). A ritka szívverés kialakulhat fokozatosan, valamint olyan rövid időn belül is, amelyhez a szervezet nem tud alkalmazkodni. Ha a szív nem pumpál elég gyorsan ahhoz, hogy elegendő friss vérhez juttassa az agyat, akár súlyos balesetekhez vezető ájulás is bekövetkezhet.
Szintén fontos utánajárni a kiváltó okoknak akkor, ha az alacsony pulzusszám mellé gyengeség, kisugárzó fájdalom, kimerültség, mellkasi szorítás, gyakori fejfájás, szédülés, zavartságérzet, látászavar, túlzott verejtékezés vagy légszomj is társul. A lassabb szívverésre azonban jellemző, hogy a tünetek közül csak néhány jelentkezik, és általában az is csak enyhébb formában. Ennek ellenére azonban fontos komolyan venni, mivel akár súlyosabb betegségre is utalhat .
Számos kiváltó oka lehet
Dr. Ananya Mandal News Medicalban megjelent összefoglalója szerint az alacsony pulzusszám jelentkezhet az idősödés miatt, a szív elektromos rendszerének elöregedése következtében, illetve a szívizom károsodásához vezető szívinfarktus után is. Szintén alacsony pulzusszámot okozhatnak a szívizom fertőzései – például endokarditisz és Chagas-kór –, valamint olyan egyéb betegségek tünete is lehet, mint például az autonóm idegrendszeri rendellenességek, a szisztémás lupusz eritematózusz (SLE) és reumatoid artritisz. Bradycardiát kiválthatnak továbbá egyes gyógyszerek is, mint a béta-blokkolók vagy a kalciumcsatorna-blokkolók. Ebben az esetben a dózis mérséklésével vagy más hatóanyagra való áttéréssel szüntethetőek meg a panaszok.
Cukorbetegség szövődményeként vagy pajzsmirigy alulműködés következtében szintén tapasztalható alacsony pulzusszám. Ekkor jellemző, hogy egyidejűleg megemelkedik a vérnyomás második értéke, azaz 80 feletti a diasztolés érték . A legtöbb esetben azonban a lassú pulzus nem veszélyes állapot, és nem igényel orvosi kezelést sem. Érdemes kiemelni, hogy sportolóknál kifejezetten normálisnak tekinthető az alacsonyabb pulzusszám, amelynek oka, hogy a rendszeres edzések következtében a szívizom olyan mértékben megerősödik, hogy egyetlen szívveréssel is az átlagosnál több vért tud az artériákba pumpálni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mit tehetünk ellene?
A panaszokat okozó lassú szívverés kiváltó okainak megtalálásához kardiológiai vizsgálatra van szükség. Ennek során jellemzően vérnyomásmérésre, szívultrahangra, és EKG és laborvizsgálatokra kerül sor. A szakorvos kérhet pajzsmirigy ultrahangot, valamint terheléses vagy 24, 48 és 72 órás Holter EKG vizsgálatot , amellyel felismerhetőek az esetleges szívritmuszavarok is. A kezelést minden esetben egyénileg, a diagnózistól függően határozza meg a kardiológus. Sor kerülhet olyan gyógyszeres terápiára, amellyel a pulzusszám és a vérnyomás az optimális szinten tartható. Amennyiben az alacsony pulzusszámot a szív természetes ritmusszabályozójának, a színuszcsomónak nem megfelelő működése – vagy bármely más okból jelentkező szívritmuszavar – váltja ki, szükség lehet a szívritmust mesterségesen szabályozó pacemaker beültetésére.
Legjobban: