Ezért érdemes zeneiskolába járatni a gyerekeket

Már több kísérletet is végeztek a gyermekek zenei tanulmányának kognitív előnyeivel kapcsolatban, ez az első tanulmány, ahol azt vizsgálták, hogy ezek a pozitív hatások megmaradnak-e az egész élet során. A résztvevők három csoportjában akadtak olyanok, akik egyáltalán nem tanultak zenét, a másik csoport tagjai 1-9 éven át vettek részt zenei oktatásban, a harmadik csoport pedig 10 évnél is többet foglalkozott ezzel a művészeti ágazattal. Minden résztvevő hasonló iskolai végzettséggel, illetve fizikai állapottal rendelkezett, egyikük sem mutatta az Alzheimer-kór jeleit. Minden zenész amatőrnek számított, kb. 10 éves koruk körül kezdték meg hangszeres tanulmányaikat. A hangszeren játszó résztvevők több mint fele zongorázni tanult, egynegyed részük pedig fafúvós hangszeren játszott, például furulyán vagy klarinéton. A többiek közül pedig akadtak vonósok, ütősök és rézfúvósok.
A kognitív teszteken a magasan képzett zenészek teljesítettek a legjobban, melyek között különféle feladatok szerepeltek. Őket követték a képzetlenebb zenészek, illetve azok, akik sosem tartottak hangszert a kezükben. A tesztek során felmért agyi funkciók tipikusan visszaesést mutatnak a test öregedésével, és sokkal drámaiabban hanyatlanak az olyan neurodegeneratív állapotokban, mint például az Alzheimer-betegség. Az eredmények értelmében erős előrejelző hatása lehet az igen aktív zenei előéletnek a kognitív funkciók későbbi megmaradása szempontjából.
A magasan képzett zenészek fele még a tanulmány időpontjában is zenélt, de ők sem teljesítettek jobban azoknál, akik korábban hagyták abba az aktív játékot. Ez arra enged következteti, hogy a zenei tanulmányok hossza fontosabb, mint az, hogy idős korban is elővegyék a hangszerüket. "A korábbi eredmények alapján úgy véljük, hogy mind a zenei tevékenység hossza, mind a kezdési életkor rendkívüli fontosságúak. Vannak kritikus periódusok az agy plaszticitásában, melyek elősegítik a tanulást. Ezért könnyebb egy bizonyos életkor előtt elsajátítani a zenei ismereteket, és így nagyobb hatással lehet az agy fejlődésére" - mondta el Hanna-Pladdy.
Az előzetes tanulmány korrelációs volt, ami azt jelenti, hogy a zenészek erősebb kognitív teljesítménye nem köthető meggyőzően a zenei tanulmányokkal eltöltött évek számához. Több kutatás szükséges a lehetséges összefüggés feltárásához.
Értékelje a cikket!