„Dührohamot kapott, bepisilt” – sokaknál válik rémálommá az iskolakezdés

Jelentősen nőtt a bukások száma az első osztályosok körében azóta, hogy kötelezővé vált a hatéves korúak beiskoláztatása. Milyen következménye lehet annak, ha a gyermek a kellő érettség hiányában kerül az iskolapadba, illetve hogyan hathat a fejlődésére és az önbizalmára, hogy már az első évét bukással kezdi? Pszichológussal és óvodapedagógussal beszélgettünk a témában.

Évről évre emelkedik az évismétlők aránya az első osztályosok körében – derült ki a Népszava napokban közzétett cikkéből. A lap a Központi Statisztikai Hivataltól igényelt adatokat az iskolakezdők teljesítményéről és nehézségeikről. Adataik szerint a 2021/2022-es tanévben az elsősök 4,6 százalékának kellett évet ismételni, míg a legutóbbi, 2022/2023-as tanévben az arányuk már 5,2 százalék volt.

A bukások aránya egyébként a rá következő évfolyamokban már lényegesen alacsonyabb a KSH adatai szerint. A másodikosok csupán 1,7 százaléknak kellett évet ismételnie, míg a harmadik és negyedik évfolyamban a bukások aránya nem éri el az 1 százalékot sem (0,8, illetve 0,9 százalék). Tehát jól látszik, hogy a nagy vízválasztót a gyermekek számára az első évfolyam jelenti, amelyet a statisztikai hivatal adatai szerint a június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer kisdiáknak kell megismételni.

Az első évfolyamban megfigyelt, kimagasló bukási arány nagyrészt arra vezethető vissza, hogy sok gyermek nem megfelelő érettséggel kerül be az iskolapadba. Ebben pedig jelentős szerepe lehet annak a 2020 januárjától bevezetett intézkedésnek, amely kötelezővé tette a hatéves korú gyermekek beiskoláztatását. Korábban a szülő az óvodapedagógussal dönthetett arról, hogy a hatodik életévét betöltő gyermek érett-e már az iskolakezdése, vagy érdemes lenne még egy évet az óvodában töltenie. A három és fél éve életbe lépő intézkedés óta azonban az Oktatási Hivatalnál külön kell kérvényezni a halasztást, amelyet alaposan megírt indoklással és hivatalos dokumentumokkal is alá kell támasztani. A HáziPatika.com óvónőkkel és logopédusokkal is beszélt a témában, akik szerint a túlbürokratizált eljárásrend sok szülőt elrettent a halasztás kérvényezésétől még akkor is, ha érzik: a gyermek nem érett az iskolakezdésre.

Az iskolaérettség kapcsán a két leggyakrabban elhangzó betűszó az SNI, illetve a BTMN. Ezeket a köznyelvben gyakran szinonimaként használják, pedig van némi különbség a két kategória között. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (röviden BTMN) küzdő diákok az életkorukhoz képest alulteljesítenek a társas kapcsolatok kialakításában, nehezebben válnak a közösség részévé, visszahúzódóbbak. Ez az állapot azonban többnyire ideiglenes, megfelelő szakember fejlesztése mellett a lemaradás behozható. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek azonban már összetettebb problémákkal küzdenek, lehet ez például értelmi, mozgás- vagy érzékszervi fogyatékosság, autizmus spektrumzavar, vagy más pszichés fejlődési zavar. Ezek a nehézségek sok esetben a gyermek egész életét végigkísérhetik, kezelésük pedig több szakember együttes munkáját igényli.

„Dührohamot kapott, bepisilt”

„Számunkra az iskola első két éve kész rémálom volt. Nagyon sajnáljuk, hogy nem döntöttünk a halasztás mellett, ez az időszak ugyanis nem csak Zsanettet, de minket is rendkívül megterhelt” – mesélte Andrea (kérésére az ő, és kislánya nevét is megváltoztattuk a cikkben). Nehéz szívvel nyugtázta, hogy a gyermeke 2021 szeptemberében elkezdte az iskolás éveit, mivel a kicsi már az óvodában sem igazán találta a helyét. Zsanett korábban nem volt különösebben szociális, és ugyan nem zavartatta magát idegenek társaságában, többnyire tudomást sem vett a környezetéről, rajzolgatott, énekelt magában. A csoportos foglalkozások sem kötötték le sokáig, gyorsan elkalandozott a figyelme, ő volt mindig az első, aki felkelt, és ott akarta hagyni a többieket egy közös játék során. Az óvónők javaslatára szakemberhez is fordultak, aki enyhébb figyelemzavart állapított meg nála – megnyugtatta ugyanakkor a szülőket azzal, hogy sem a fejlettsége, sem pedig a viselkedése nem indokol különösebb kezelést, vagy kiemelt figyelmet.

iskolakezdés
Az iskolakezdés nem várt nehézségekkel járhat. Fotónk illusztráció, forrás: Getty Images

Az iskolás évek azonban Zsanett számára komoly nehézségekkel indultak. A korábban csendes kislány rendkívül zaklatottá vált, a közös foglalkozásokon nem akart részt venni, sokszor elsírta magát és haza akart menni. „Évek óta nem volt gondunk a szobatisztasággal, éjszakánként azonban többször is bepisilt, napközben pedig dührohamok törtek rá, lökdösődött, szinte kezelhetetlenné vált” – emlékezett vissza Andrea. Ismerősök tanácsára végül az iskolaváltás mellett döntöttek, ami költözéssel is járt, a gyermek a következő évet már egy magánfenntartású intézményben folytatta. „Kezdetben a költözés is nagyon megviselte a lányunkat, az új lakásunkban nagyon sokszor sírt, és csak velünk tudott elaludni. Az iskolaváltás azonban eddig bevált: alternatív pedagógiai módszerekkel, kisebb csoportokban foglalkoznak itt a gyerekekkel, aki láthatóan megnyugodott, barátokat is szerzett az új helyen” – mesélte az anyuka.

Sokan már meg sem próbálnak halasztást kérni

„A tavalyi tanévben volt is egy gyerek a csoportunkban, aki nagyon nehezen tudott kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel, visszahúzódó volt. Az óvónők és a szülők is egyetértettek abban, hogy még nem érett az iskolához, és kérvényezték az Oktatási Hivatalnál a halasztást. A hivatal elutasította a kérésünket, a szülő pedig meghajlott a döntés előtt, nem fellebbezett, így a kisfiúnak meg kellett kezdenie az iskolát szeptembertől. Később a szülőktől azt a visszajelzést kaptuk, hogy nagyon megbánták, amiért nem fellebbeztek, a kicsi ugyanis nem tudott beilleszkedni az osztályba, még jobban hatalmába kerítette a szorongás” – mondta el megkeresésünkre Tallérné Pál Mariann óvodapedagógus. A kisfiú első éve rendkívül nehézkes és kudarcokkal teli volt, a pedagógusok pedig a szülőkkel is egyeztettek arról, hogy szükséges lenne az első osztály megismétlése. A további kudarcélmények elkerülése miatt végül átengedték a második osztályba, a gyermek számára azonban állandó nehézséget okozott a későbbiekben is a felzárkózás.

A 2020-as intézkedést követően több SNI-s és BTMN-es gyermeknek újra be kellett adnia a gyermek állapotát igazoló papírokat, a diagnosztizált eseteknél viszont már az Oktatási Hivatal automatikusan engedélyezte a halasztást. A gond inkább azokkal a gyerekekkel van, akiknél ugyan nem diagnosztizáltak valamilyen zavart, de nehezen tudnak a feladatra koncentrálni, túlzottan visszahúzódóak, összességében nem állnak még készen az iskola jelentette, újfajta kihívásokra.

Az iskolaérettségnek nagyon sok kritériuma van, például: beszédfegyelem, motiváltság, akaratlagos figyelem, beszédértés, megfelelő szókincs, életkornak megfelelő gondolkodási szint, emlékezet-képzelet, az írástanuláshoz fontos finommotorika, kommunikációs készség, feladattudat, életkorának megfelelő ismeretek, és még sorolhatnánk. Korábban ez úgy zajlott, hogy az óvónők minden gyermekről írtak egy jellemzést, kiemelve az erősségeiket és gyengeségeiket. Ez a szülők számára is fontos információkkal szolgálhatott, hiszen az intézmény falai között a gyerekek egészen máshogy viselkedhetnek, mint otthon, könnyebben fény derülhet a szociális interakciókkal, kötődéssel kapcsolatos nehézségekre, bizonyos készségek hiányára. A szülő így kaphatott egy objektívebb, szakmai szemszögből készült jellemzést a gyermekéről, a végső döntést azonban minden esetben a szülőnek kellett meghozni arról, megkezdje-e gyermeke az iskolát – hangsúlyozta az óvodapedagógus.

iskolások
A szülő kezében volt a végső döntés az iskolakezdésről. Fotó: Getty Images

Nagyon fontos tehát Mariann szerint, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki a szülő és az óvodapedagógus között, hogy megbeszélhessék a hiányosságokat, az esetleges problémákat. Úgy látja azonban, hogy az elmúlt években egyre több szülőben tudatosul az az elképzelés, hogy ha a gyermeke eléri a hatéves kort, akkor mindenképpen iskolában a helye. Csökken azoknak a száma, akik visszatartanák az óvodában, vagy fellebbeznének a hivatal döntése ellen. Az éretlenül iskolapadba kényszerített gyermek nehézségei azonban szerinte csak fokozódhatnak a lemaradás és a sorozatos kudarcok miatti szégyenérzet, szorongás hatására.

Honnan tudhatjuk, ha nem áll készen a gyerek az iskolára?

Több tényezőt is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy egy gyermeket iskolaérettnek nyilváníthassanak. Fel kell mérni, hogy bizonyos mentális képességei az életkorának megfelelő érettségi szinten vannak-e. „Számos oka lehet annak, ha a gyermek már ilyen fiatalon is elmarad bizonyos készségek tekintetében a kortársaitól. A problémák sok esetben az idegrendszer éretlenségére, fejlődési zavaraira vezethetőek vissza, amelynek oka lehet például a koraszülöttség, a méhen belüli oxigénhiányos állapot, a májfunkció zavara, vagy számos egyéb betegség. Előfordulhat az is, hogy a gyermek egyszerűen alkatilag gyengébb idegrendszerű. Ezeket persze lehet fejleszteni, a megfelelő szakemberek azonban sokak számára nem elérhetőek, így a gyermek lemarad a kortársaitól” – mondta el Bodnár Csilla gyermek klinikai szakpszichológus.

Az előbb említett tényezők kihatnak a viselkedés- és érzelemszabályozásra is. Kialakult-e a szabálytudata, feladattudata. Az érzelemszabályozás területén mennyire képes elviselni a kudarcot, frusztrációt. Fontos tényező a szociális készség is, vagyis hogy mennyire tud kapcsolódni felnőttekhez, gyermekekhez. Bizonyos fokú önállósággal is rendelkeznie kell, a pedagógusok nem foglalkozhatnak például azzal, hogy megtanítsák kezet mosni, öltözködni. „Van, hogy a gyermek gyengébb bizonyos képességekben, míg másokban fejlettebb a kortársaiknál, így nem mondhatjuk, hogyha kipipálunk bizonyos érettségi listán szereplő tételeket, akkor minden rendben van, mehet. Dinamikusabb szemlélet, holisztikus hozzáállás kell ahhoz, hogy eldönthessük, valóban érett-e az iskolakezdéshez” – emelte ki a gyermekpszichológus.

A szakember szerint a szülőknek is érdemes odafigyelni azokra a jelekre, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermek még nem áll készen. Persze minden gyermek egyéni elbírálást igényel, de az alábbiak figyelemfelkeltőek lehetnek:

  • A gyermek a korához képest nagyon önállótlan, a legalapvetőbb feladatok elvégzésében is segítségre szorul.
  • Rendkívül szorongó, idegenek előtt nehezen nyílik meg, a kortársaival is nehezen alakít ki kapcsolatot.
  • Otthon is nagyon nehéz lekötni a figyelmét, 10-15 percnél tovább semmi sem érdekli.
  • Nehezen tűri a kudarcot, társasjátékozás közben például mindig ő akar nyerni, és óriási hisztit csap, ha nem sikerül neki.

A járvány miatt nagyon sok az iskolaéretlen gyerek

Az sem jó ugyanakkor a szakember szerint, ha a gyermek indokolatlanul marad még egy évet az óvodában. „Amennyiben kisebb lemaradásban van csupán a gyermek egy-két tekintetben, talán érdemes megpróbálni az iskolát, hiszen előfordulhat, hogy az óvodai képzés már nem tudja őt megfelelően lekötni. Ha a gyermek érdeklődésének, képességének nem megfelelő közegben van, akkor – az életkori sajátosságoknak megfelelően – kihívásokat keres magának, amit a környezet gyakran »rosszalkodásnak«, magatartási zavarnak minősít" – tette hozzá Bodnár Csilla. A tehetséges gyermek így rögtön egy rosszcsonttá válik, ami nem konstruktív irányba tereli az önmagáról kialakított képét. 

Hogyha pedig mégis megtörténik a baj, és a gyermeknek évet kell ismételni már az első osztályban, nagyon fontos, hogy azt a megfelelő módon vezessük fel neki. Egy efféle kudarcérzet ugyanis a későbbi években is végigkísérheti a személyiségfejlődését, és bele ültetheti azt a gondolatot, hogy ő rosszabb, kevesebb a társainál. „Ahelyett, hogy a sikertelenségre hívnánk fel a figyelmét, motiváljuk azzal, hogy ő lesz a következő évben a csoport legokosabbja, hiszen minden betűt jól ismer majd, amikor a többiek még csak tanulgatják. Tekintsünk például úgy az ismétlés előtt álló, első évre, mintha egy iskolai előkészítő tanév lenne. Fontos megérteni, hogy az évismétlés sem egy büntetés. Éppen az a célja, hogy az iskolás évek olyanok legyenek számára, amit élvezni is tud, és ne arról szóljon, hogy állandó fejlesztésekkel próbáljon rohanni a kortársak után” – magyarázta a szakember.

A gyermekpszichológus szerint a koronavírus-pandémia miatt kialakult rendkívüli helyzet is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ilyen sok elsősnek kellett évet ismételni. A járvány miatti bezártság, az elmaradt táborozások és a közös élmények hiánya ugyanis rendkívül negatívan hatott a gyermekek fejlődésére. Most, hogy a hétköznapok nagyjából visszaálltak a korábban megszokott kerékvágásba, remélhetőleg az évismétlésre szoruló elsősök száma is lecsökken majd – vélekedik a pszichológus.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Utca emberét kérdeztük, tudja-e mi az anafilaxiás sokk

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +27 °C
Minimum: +14 °C

Az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett többórás napsütés várható, és többfelé kell záporok, zivatarok kialakulására számítani, amelyeket felhőszakadás, jégeső is kísérhet. A déli, délkeleti irányú szél csak néhol élénkül meg, zivatarok környezetében azonban viharos lökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul. Késő estére általában 15 és 21 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontok napközben nem okoznak kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra