Intersticiális tüdőbetegség: rengeteg diagnosztizálatlan eset lehet

Az intersticiális tüdőbetegség a tüdő finomszöveti struktúrájában okoz kóros elváltozásokat. Befolyásolja a légutakat és a léghólyagokat, amelyek létfontosságúak az oxigén és a szén-dioxid cseréjéhez. A betegség előrehaladtával csökken a tüdő kapacitása, így terheléskor nehézlégzés lép fel, korlátozva a betegek fizikai aktivitását és mindennapi életvitelét.

Az intersticiális tüdőbetegség (ILD) elnevezés egy olyan betegségcsoportot jelöl, amely több mint 200 ritka betegséget foglal magában, ugyanakkor e betegségek előfordulása összesítve meghaladja a ritka betegségek definíciójában szereplő 1:2000-es arányt. Egyes szakértők körülbelül 10 ezer főre teszik a Magyarországon ILD-vel élő betegek számát. Pontos adatok azonban nincsenek, ugyanis az ILD diagnosztizálása különösen nehézkes lehet a ritkasága és a tünetek összetettsége miatt, így sok diagnosztizálatlan beteg kívül marad az egészségügyi ellátórendszeren – hívta fel a figyelmet a Boehringer Ingelheim sajtóközleménye.

tüdőproblémával küzdő férfi orvosnál
Az intersticiális tüdőbetegség a tüdő finomszöveti struktúrájában okoz kóros elváltozásokat. Fotó: Getty Images

Nehéz időben felismerni

Az ILD fiatal felnőtteket, valamint nagyon ritka esetben kisgyermekeket és tizenéveseket is érinthet. Utóbbi esetben a betegség egy fejlődő tüdőt támad meg, emiatt sok jellemző tünet rejtve maradhat, és a tüdőfunkció csökkenése sem mérhető olyan módszerekkel, mint a felnőtteknél. Ennek eredményeként gyakran előfordul, hogy ezek a betegek nem kapnak időben diagnózist és kezelést.

Az ILD-csoportba tartozó problémák nagyfokú változatosságot mutathatnak a kiváltó okok, valamint a betegség jellege és súlyossága szerint, és ennek megfelelően a szükséges terápiák is egyénenként különbözőek lehetnek. Ezért is van nagy jelentősége a pontos diagnózisnak, annak felállítása azonban az ILD esetében egy igen összetett folyamat.

A leggyakrabban előforduló tünet, amellyel orvoshoz fordul egy ILD-s beteg, a fizikai megterheléskor tapasztalt nehézlégzés. Ez a tünet azonban nem kizárólag az ILD-re jellemző, hanem más, gyakoribb betegségeknél is előfordulhat. A panasz leggyakrabban kardiológiai vagy tüdőgyógyászati eltérés talaján jelentkezik, ezért nagyon fontos a szakmák együttműködése és a beteg mindkét irányba történő referálása. Intersticiális tüdőbetegség gyanúja esetén a beteget mielőbb egy ILD-teamhez kell irányítani, amelyet több szakterület képviselői – tüdőgyógyász, radiológus, immunológus és reumatológus, szükség esetén patológus – alkotnak.

Ilyen az élet a betegséggel, amely mindössze két magyart érint – olvasd el Martin beszámolóját!

Fontos a személyre szabott terápia

A pontos diagnózis ismeretében többféle kezelési lehetőség is szóba jöhet, a beteg állapotától, a betegség jellegétől és egyéb tényezőktől függően. A betegnek leginkább megfelelő terápia meghatározásakor a kezelés elképzelhető mellékhatásait is figyelembe kell venni. A kezelőorvos emellett felkészíti a pácienst a betegség lehetséges előrehaladására és arra, hogyan igazodhat hozzá a mindennapokban. Az ilyen módon kialakított, egyetértésen alapuló kezelési terv jelentősen javíthatja a beteg együttműködését és a terápia sikerességét, valamint a családtagoknak, barátoknak is útmutatóul szolgálhat, hogy mikor milyen jellegű segítségre van szüksége hozzátartozójuknak.

A Ritka Betegségek Világnapját minden évben február utolsó napján tartják. A világnap fő célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét azokra a kihívásokra és nehézségekre, amelyekkel a ritka betegségekkel élők és családjaik szembesülnek. Európában nagyjából 30 millióra tehető a ritka betegségekkel küzdők száma. Egy egészségi probléma akkor számít ritka betegségnek, ha a globális átlagot tekintve 2000 emberből legfeljebb egyet érint. Ezekről – az egyes betegségek alacsony számú előfordulása miatt – kevesebb információval rendelkeznek az orvosok, és arányosan a kutatási erőforrások is korlátozottabbak, mint a gyakoribb betegségek esetében. Gyakran akár évek is eltelhetnek az első tünetek megjelenése és a pontos diagnózis felállítása között.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +29 °C
Minimum: +16 °C

Kora délutánig általában sok napsütésre van kilátás, csak délen lehet néhány helyen zápor vagy zivatar. Késő délutántól törhetnek egyre magasabbra a képződő gomolyfelhők, és dél felől egy zivataros zóna kialakulása, érkezése valószínű. Néhol felhőszakadás is előfordulhat. Az északkeleti szél helyenként megélénkül, zivatar környezetében erős vagy viharos széllökések is előfordulhatnak. A csúcshőmérséklet 27 és 33, a késő esti hőmérséklet 21 és 26 fok között valószínű. Napközben melegfronti hatás okozhat kellemetlenségeket.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra