Szemszárazságról, avagy szárazszem-szindrómáról akkor beszélünk, ha károsodik a szemfelszínt borító könnyfilm, ezáltal pedig nem képes ellátni a funkcióját. Könnyek nem csupán akkor termelődnek ugyanis, amikor hagymát pucolunk vagy egy megható filmjelenet miatt elsírjuk magunkat. Naponta mintegy 1-3 milliliternyi úgynevezett bazális könnyet választanak ki az erre specializálódott mirigyek a szem környékén, aminek célja a szaruhártya és a kötőhártya nedvesen tartása. E könnyek felelősek a szaruhártya táplálásáért, kórokozókkal szembeni védelméért, valamint egyenetlenségeinek kiegyenlítéséért, aminek a fénytörésben, így a látás folyamatában is szerepe van.
A könnyfilm egyfajta folyékony, mégis stabil rétegként fedi le tehát a szemfelszínt. Túlnyomó részben egy vizes oldatról van szó, amelyet belülről egy vékony mucinózus réteg tapaszt a szaruhártyához, míg kívülről egy olajos felület óvja a kelleténél gyorsabb párolgástól. Ideális esetben egy tartós szemvédő réteg jön így létre, amit rendszeres pislogással tudunk egyenletesen eloszlatni szemünkön. Amennyiben viszont a könnyfilm összetétele megbomlik, azaz a szem szárazabbá válik, úgy egyebek mellett égő, viszkető érzés, a szemek kivörösödése, homályos látás és szemfáradtság jelentkezhet tünetként. Az állapot egyáltalán nem veszélytelen, hiszen jelentősen fokozhatja a szemfertőzések és a szaruhártya-sérülések kockázatát.
Hogyan kezelhető a szemszárazság?
Az első lépés természetesen, hogy felkeresünk a panasszal egy szemész szakorvost. Mivel a szárazszem-szindróma hátterében számos kiváltó ok meghúzódhat, így a kezelési lehetőségek is többfélék lehetnek. A szemszárazságot a könnyfilm vizes rétegének csökkent termelődése is kiválthatja, de az olajos réteget termelő mirigyek elégtelen működése is hozzájárulhat a nemkívánatos folyamatokhoz, túlzott mértékben fokozva a könnyfilm elpárolgását. Mindezek mögött - a teljesség igénye nélkül - olyan tényezők állhatnak, mint az öregedéssel járó természetes változások, különböző belgyógyászati és egyéb megbetegedések, gyógyszermellékhatások, gyulladások, a kelleténél ritkább pislogás, dohányzás , valamint a szeles időjárás vagy a száraz levegő. Lézeres látásjavító szemműtétek után is gyakran jelentkezik mellékhatásként szemszárazság, bár ez ilyenkor rendszerint csupán átmeneti állapot.
Amennyiben sikerül feltárni az elsődleges kiváltó okot, úgy annak megszüntetésével bizonyos esetekben helyreállítható a szemfelszín kellő nedvessége is. Például megoldást jelenthet az addig használt készítmény kiváltása egy másikkal, ha valamilyen gyógyszer szedése mellett alakult ki a probléma. Ezzel együtt sokszor előfordul, hogy egyedül az élethosszig tartó tüneti kezelés nyújthat segítséget. Ilyenkor a szemfelszín nedvesen tartása, illetve a könnyfilm funkcióinak helyreállítása a cél. Enyhe szemszárazság esetén érdemes életmódbeli változtatásokkal is próbálkozni, kezdve a pislogást ritkábbá tevő tevékenységek, mint a számítógép-használat vagy a vezetés idejének korlátozásától, közbeni szünetek beiktatásától, az otthonunk páratartalmának növelésén át a napi folyadékbevitel ideális szintre emeléséig.
A kezelés elsődleges eszközét ugyanakkor általában a könnypótlás jelenti. Ehhez ma már számos recept nélküli készítmény kapható a gyógyszertárakban, műkönnyek, szemcseppek , permetek, kenőcsök és gélek formájában egyaránt. Elérhetőek termékek mind a könnyfilm vizes, mind az olajos fázisa pótlására, függően attól, hogy az elégtelen könnytermelés vagy a könnyfilm túlzott mértékű párolgása felelős-e a panaszokért. Hosszú távon mindenképpen ajánlott tartósítószer-mentes szemcseppet használni, bár ehhez hozzátartozik, hogy az újabb típusú tartósítószerek már sokkal kevésbé toxikusak, mint a régebben alkalmazott benzalkónium-klorid.
Összességében elmondható, hogy a megfelelő készítmény kiválasztása nagy körültekintést igényel, ezért ajánlott szakember segítségét kérni hozzá. A jó műkönny ismérve, hogy előírásnak megfelelő használat mellett hatékonyan képes megszüntetni a szemszárazságra jellemző panaszokat, egyszersmind szemünk védelmét is helyreállítja.
