A zöld hályog nem egységes betegség, többféle típusa is ismert: ilyen az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog, az exfoliatív glaukóma, a fiatalkori glaukóma, a gyermekkori zöld hályog, a pigmentszóródáshoz kapcsolódó pigment glaukóma és a zárt csarnokzugú zöld hályog. Ezen zöldhályog-formák nem csupán a klinikai lefolyásukban és tüneteikben különböznek, hanem genetikai hátterükben és az ehhez hozzáadódó, az élet során szerzett károsító hatások tekintetében is. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa egyenként mutatja be a leggyakoribb formákat.
Elsődleges, nyitott csarnokzugú zöld hályog
Az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog alapvetően genetikai örökség talaján kialakuló betegség, amely megfelelő kezelés nélkül mintegy 5-15 év alatt képes oly mértékben előre haladni, hogy a látás nagyon jelentősen, akár vakságig terjedően, vissza nem fordítható módon megromlik. A betegség lefolyását elsősorban az határozza meg, hogy milyen genetikai eltérés áll az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog csoportba sorolt, de egymástól eltérő glaukómaformák mögött.
A leggyakoribb esetben sok gén együttes öröklődése határozza meg az állapotot. Aki a zöld hályog szempontjából sok kockázati gént örököl, annak a betegsége sokkal fiatalabb életkorban jelenik meg, sokkal nagyobb ütemben romlik, sokkal intenzívebb kezelést igényel és korábban is kerül műtétre, mint az, akinek a fenti génekből kevesebb jut az átörökítés során. Így tehát az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog kialakulásának idejét, lefolyásának gyorsaságát elsősorban a kockázati gének mennyisége határozza meg. Jelenleg nem ismerjük teljes egészében, minden népességre vonatkozóan a kockázati géneket, így ebben a pillanatban, ennek alapján zöld hályogot megállapítani, esetleg még a kialakulás előtti kockázatot feltárni nem lehet. A jövő azonban ebbe az irányba mutat. Az első nagy esetszámú genetikai vizsgálatokat a tudományos folyóiratokban már megjelentették.
Az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályoghoz hasonló betegségek
Az ide tartozó zöldhályog-betegségek - melyeket klinikailag nem tudunk jól elkülöníteni az előzőekben említett formáktól -, bizonyos egyedi gének erős megjelenésű, a generációk között erősen öröklődő hibáin alapulnak, azaz nem sok génre kiterjedő örökletességről van szó. A formák egy része úgynevezett domináns gén öröklődéséből ered, más részében a gén nem domináns, de a klinikai lefolyás hasonló ahhoz, mintha domináns öröklődés állna fent. Ide sorolható az úgynevezett fiatalkori nyitott csarnokzugú zöld hályog, amely nagyon magas szemnyomást és nagyon gyors romlást eredményez mindaddig, amíg a szemnyomást lézeres kezeléssel, szemcseppes gyógyszereléssel vagy műtéttel nem normalizáljuk. Ezekben az esetekben a szemnyomás normalizálódása a romlás megállását eredményezi. A fiatalkori nyitott csarnokzugú zöld hályog kifejezetten domináns öröklődésű, így akinek ilyen betegsége van, annak elsőfokú vérségi rokonai (gyermekek, testvérek) esetében a betegséget aktívan keresni kell. Így akár évente-félévente is ellenőrizni kell a szemnyomást, illetve a látóidegfő állapotát.
A pszeudoexfoliatív, más néven exfoliatív glaukóma
Az exfoliatív glaukóma idősebb korban megjelenő zöldhályog-forma. Egy kóros fehérje, az exfoliatív anyag termelődésén alapul. Ez az anyagnak a teljes szervezetben termelődik, de a szemben mutatható ki könnyen, mivel ott ez a kóros fehérje felhalmozódik (exfoliatív szindróma). Az exfoliatív anyag felhalmozódása azonban önmagában nem glaukóma. Akinél az exfoliatív szindrómából nem alakul ki szemnyomás-emelkedés, annak exfoliatív glaukómája sem lesz az élete során.
Nagyjából az a tapasztalat, hogy 10 év alatt az exfoliatív szindrómás szemek egyharmada alakul át exfoliatív glaukómássá. A szoros nyomon követés, a megfelelő kezelés időben történő elkezdése alapvető fontosságú e rendkívül rosszindulatú időskori zöldhályog-forma sikeres kezelésében. Az exfoliatív szindróma genetikai háttere jelentős részben ismert: ez egy, az elasztikus kötőszöveti rostok termelését szabályozó gén eltérésén alapul. A genetikai eltérés egyértelműen az exfoliatív szindróma jelentős kockázati tényezője, de önmagában nem felelős az exfoliatív glaukóma kialakulásáért. Gyakorlati szempontból azt mondhatjuk, hogy az exfoliatív glaukóma főként azoknál jelenik meg nagy valószínűséggel, akik fiatal korban napszemüveg nélkül, illetve UV-szűrő réteggel nem rendelkező napszemüvegben sok időt töltenek erős napfényben (például mezőgazdasági munkások, hajósok). A szem elülső részébe jutó UV-fény oxidatív stresszt vált ki, és emiatt az exfoliatív szindrómából exfoliatív glaukóma lesz. A legújabb kutatások szerint - jelenleg még csak az ázsiai népességben - kimutatható olyan egyéb, az említettől eltérő genetikai kockázati tényező, amely felelős a súlyos betegséglefolyásért, azaz a gyors romlásért és a szemnyomás-csökkentő műtét szükségességéért. A hazai népességben ilyen jellegű adat egyelőre nem áll rendelkezésre.
Zárt csarnokzugú zöld hályog
A zárt csarnokzugú glaukómák közül az elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma a világon az egyik legnagyobb jelentőségű, leginkább vaksághoz vezető zöldhályog-forma. Ebben a betegségben nem a glaukóma öröklődik, hanem a szem alkata: a nagyon kicsi elülső szemszegmentum miatt az öregedéssel vastagodó szemlencse megakasztja a szem folyadéka (a csarnokvíz) belső áramlását. Mindez folyadékfelhalmozódást és a szemnyomás nagyon nagy mérvű emelkedését hozza létre. Ez a glaukómaforma tehát genetikailag nem vizsgálható, nem szűrhető és nem jelezhető előre. Esetében az adott egyén elülső szemszegmentumának érdemi, szemorvosi elbírálása szükséges már fiatal korban, amikor a szemlencse mérete még kicsi. Erre azért van szükség, hogy az illető tudjon anatómiai eredetű kockázatáról és rendszeresen, még a zöld hályog kialakulása előtt jelenjen meg korrekt szemorvosi vizsgálatokon. Így amikor szükséges, megelőző jelleggel el lehet végezni azt az egyszerű ambuláns lézeres kezelést, amely a folyadékáramlás blokkolását teljes mértékben megelőzi, és megszünteti az elsődleges zárt csarnokzugú zöld hályog kialakulásának lehetőségét az egész életre.
A fentiek alapján - mondja Prof. Dr. Holló Gábor - fontos megértenünk, hogy azért, mert egy ismerősünk, rokonunk zöld hályogjának lefolyása nem volt súlyos, meglehet, hogy mi magunk nem leszünk hasonlóképpen szerencsések. Éppen ezért a hozzáértő szemorvos által még a látásromlás, a szemfájdalom kialakulása előtt rendszeresen (néhány évente) elvégzett vizsgálat elengedhetetlen ahhoz, hogy a glaukómát még olyan korai stádiumban felismerjék és kezeljék, melyben a látás még nem károsodott az életminőséget megrontó mértékben. Így a látás az egész további életre megőrizhető.
