Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint legalább 2,2 milliárd ember él a világon valamilyen látászavarral. A látás megőrzése, megfelelő korrekciója, illetve egyes szembetegségek időben történő felfedezése miatt is nagyon fontos a rendszeres szemvizsgálat. Az Amerikai Szemészeti Akadémia (AAO) összefoglalója szerint azonban ezek a vizsgálatok nem csupán a látásról szólnak, a szemben észlelhető elváltozások és panaszok ugyanis gyakran egy máshol megbúvó betegség első jelei lehetnek.
Látóideg-elváltozások, bevérzett szemek, írisz körüli gyűrűk
Egyes, a szemészeti műszerekkel látható látóideg-elváltozások az agyban növekvő daganat számlájára írhatók. Szintén agytumorra utalhat a perifériás látás elvesztése, a kettős látás, vagy a pupilla méretének megváltozása is.
A szem hátsó ereiben felfedezhető szokatlan elváltozások, törések vagy vérzések magas vérnyomást, míg a retina apró ereiből szivárgó sárga folyadék vagy vér cukorbetegséget sejtet. Az írisz körül megjelenő fehér, sárga vagy kékes gyűrű pedig magas koleszterin- vagy trigliceridszintre utalhat, különösen a 40 év alattiak körében. Érdemes odafigyelni erre a figyelmeztető jelre, ugyanis a stroke előfutára lehet.
Csüngő szemhéjak, szemszárazság, farkasvakság
A myasthenia gravis egy izomgyengeséggel járó autoimmun betegség, amelynek első tünetei gyakran a szemen válnak láthatóvá. A legjellemzőbb panaszok közé tartozik ugyanis a csüngő szemhéj és a kettős látás, később viszont életveszélyes nyelési és légzési nehézségek is felléphetnek.
A szájszárazsághoz társuló szemszárazság, valamint a szemben érzett égő és szúró érzés pedig a Sjögren-szindróma jele lehet. Ez egy olyan autoimmun betegség, amely arra készteti a fehérvérsejteket, hogy megtámadják a könny- és nyáltermelő mirigyeket. Kezelésére azért is kell nagy gondot fordítani, mert a száraz szemek sokkal érzékenyebbek és védtelenebbek a fertőzésekkel szemben, ráadásul a kezeletlen, krónkius szemszárazság a látás drasztikus romlásához is vezethet.
A szemszárazság emellett akár A-vitamin-hiányra is utalhat, elegendő A-vitamin nélkül ugyan nem képes megfelelő mennyiségű nedvességet termelni a szem. Az éjszakai vagy szürkületi vakságnak is nevezetett farkasvakság szintén utalhat alacsony A-vitamin-szintre, de cukorbetegség, illetve zöld vagy szürke hályog miatt is kialakulhat.
Hirtelen látásvesztés, vörös szemek, szemhéjrángás, besárgulás
„Ha hirtelen látásvesztést tapasztalunk – különösen, ha az csak az egyik szemen jelentkezik –, az annak a jele lehet, hogy elzáródott egy ér, amely a szemen keresztül szállítaná a vért, ez pedig már gyakorlatilag egy ministroke-nak számít. Ez sejteti, hogy máshol is lehetnek ilyen elzáródások, amely a közeljövőben akár egy komolyabb agyvérzést is okozhat” – mondta az Everyday Health-nek dr. Ashley Brissette szemész adjunktus.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A vörös, fájdalmas szemek gyakran reumatoid artritiszra utalnak, a sarlósejtes anémia pedig szemvörösség, szembevérzés és retinaleválás formájában is megnyilvánulhat. A vörössé váló szemek azonban számos egyéb egészségi problémára is felhívhatják a figyelmet, egyebek mellett allergiára, megfázásra, kötőhártya-gyulladásra, szemfehérje-gyulladásra (szkleritisz) vagy akár szemszövetgyulladásra (uveitisz) is.
Az igen bosszantó és zavaró, megállíthatatlan szemhéjrángatózásnak többféle oka is lehet, ám a leggyakrabban a túl sok stressz és a kialvatlanság váltja ki. Ennél jólvan komolyabb problémára utal viszont az, ha a szem fehér része besárgul. A leggyakrabban hepatitisz, alkohollal összefüggő májbetegség, epevezeték-elzáródás vagy rák áll a hátterében.
Homályos látás, hirtelen látásváltozás, kidülledő szemek, fényérzékenység
A homályos látás gyakran a cukorbetegség egyik korai jele. De kiválthatja ezt a panaszt migrén, terhességi toxémia, látóideg-gyulladás vagy magas vérnyomás is. Ha pedig az egyik pillanatról a másikra jelenik meg a homályosság, amely nem múlik el a gyakori pislogás hatására, akkor zöld hályoggal vagy időskori makuladegenerációval állhatunk szemben. A látómezőn hirtelen kialakuló sötét foltok ugyanakkor egy kezdődő retinaleválást jelezhetnek.
A kidülledő szemek hátterében a leggyakrabban pajzsmirigy-túlműködés vagy Graves-Basedow-kór áll. A ritkább, de szintén lehetséges okok közé sorolható egyebek mellett a rák, a leukémia és a fertőzés. Meg kell említeni továbbá a szarkoidózis nevű, ismeretlen eredetű gyulladásos betegséget is, amely akár a szemet is érintheti. Ebben az esetben az írisz újra és újra fájdalmasan begyullad, amely súlyos fényérzékenységhez is vezet.
A legfontosabb tudnivalók szemünk egészségének megőrzéséhez
Az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) indított egy sorozatot, amelynek célja, hogy a különböző szakterületek orvosai elmondják, szerintük milyen információkkal kellene mindenképpen tisztában lenniük a pácienseknek. Az egyi részben dr. David H. Aizuss szemész szakorvost kérdezték a szem egészségének javításához szükséges, legfontosabb tanácsokról, aki egyebek mellett az alábbiakat említette:
- A dörzsölés, a napba nézés és a lézerfény károsítja a szemet.
- A kontaktlencsetartót hetente el kellene mosni.
- A napi lencsék sokkal biztonságosabban, mint az egy hétig vagy egy hónapig hordható darabok – az utóbbiakat ugyani könnyebben a szemében felejti az ember, és nem megfelelő tisztítás esetén fertőzést is terjeszthetnek.
- A látás védelme érdekében is nagyon fontos a vérnyomás, a koleszterinszint, valamint a vércukorszint kordában tartása.
- Az egészséges táplálkozás hozzájárul a szem egészségének megőrzéséhez.
- A makuladegeneráció egyik fő kockázati tényezője a dohányzás.
- A napszemüveg viselése segít megelőzni a napfény okozta szemkárosodást.
- Képernyő előtti munkavégzés közben rendszeresen szünetet kell tartani, hogy a szem pihenhessen.
- Szemszárazság esetén 2-4 óránként javasolt műkönnyet csepegtetni a szemekbe.
- Minden este le kell mosni a sminket, különben szemirritáció vagy bakteriális fertőzés lehet a vége.
- A szemhéjakat is rendszeresen meg kell mosni.
- Bizonyos időközönként nagyon fontos, hogy részt vegyünk egy átfogó szemészeti vizsgálaton.
A The Eye Institute cikke szerint – a fentiek betartása mellett – néhány étrend-kiegészítő is segíthet abban, hogy minél tovább megőrizzük szemünk egészségét és látásunk élességét. A B-vitamin-komplex például segíthet megakadályozni a retina ereiben bekövetkező változásokat, illetve csökkentheti a makuladegeneráció kockázatát. A szürke hályog kialakulásának rizikója a napi C- és E-vitamin-szükséglet kielégítésével mérsékelhető, a farkasvakság ellen pedig az A-vitamint ajánlják a szakértők. A luteint és zeaxantint is tartalmazó multivitaminokkal elkerülhető vagy késleltethető az időskori látásromlás, az omega-3 zsírsavak pedig szemszárazság esetén tehetnek igazán jó szolgálatot.
Mikor kell szemvizsgálatra menni?
5, 14 és 18 éves korban mindenképpen szükséges egy alapos szemvizsgálat, látásprobléma vagy szembetegség esetén viszont sűrűbb ellenőrzés indokolt. Felnőttkorban 2-3 évente ajánlott felkeresni a szemorvosunkat, 65 éves kor felett pedig már minden évben. Azonban cukorbetegség esetén, vagy ha a családban már előfordult szembetegség vagy a látásra is kiható krónikus betegség, akkor még gyakoribb kontrollra van szükség.
A Harvard Health Publishig összefoglalója pedig összeszedte azokat a szemtüneteket, amelyekkel a legjobb, ha azonnal felkeresünk egy szakembert – még akkor is, ha nemrég voltunk az éppen esedékes éves-kétéves vizsgálaton. Ezek a panaszok az alábbiak:
- az írisz színének változása,
- keresztbe álló szemek,
- sötét folt a látómező közepén,
- fókuszálási nehézség,
- kettős látás,
- szemváladékozás vagy túlzott könnyezés,
- szemfájdalom,
- a szemhéjon növekvő dudor,
- szembecsukási képtelenség,
- a perifériás látás elvesztése,
- hirtelen fellépő homályos látás,
- hirtelen látásvesztés,
- szokatlan fényérzékenység,
- fátyolos látás,
- farkasvakság.
Legjobban: