Az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet diabéteszes (cukorbeteg) állatokkal folytatott kísérletei során kapcsolatot fedezett fel a stresszhormon szint megnövekedése és a tanulási és memóriaproblémák keletkezése között.
A megnövekedett stresszhormon (glukokortikoid - embernél kortizol) szint gátolja a hippokampusz (a tanulásért és a rövidtávú memóriáért felelős agyterület) megfelelő működését.
Amikor a kísérleti állatoknál a stresszhormon szint visszatért a normál értékre, a hippokampusz is visszanyerte eredeti képességét arra, hogy új sejteket hozzon létre, és kijavítsa a hibákat és sérüléseket.
A kutatásvezető új utakat lát a memóriaromlás megelőzésében és javításában: fenn kell tartani a glukokortikoidok normális szintjét. Egyes cukorbetegeknél ugyanis, akiknek a betegségét nem tartják kellően kontroll alatt, megfigyelhető a túlzott kortizol termelődés.
Az állatkísérleteket cukorbeteg patkányokon folytatták, mégpedig I-es (inzulinhiányos) és II-es típusú (inzulinrezisztens) cukorbeteg állatokon külön - külön. Tesztelték a megemelkedett stresszhormon szint, a hippokampusz-működés összefüggését, vizsgálták a tanulási képességet és az agyszövetet magát.
Megállapították, hogy a megemelkedett stresszhormon-szint mindkét cukorbetegség típus esetében tanulási nehézséget, memóriacsökkenést okozott. Az ok pedig az agy rugalmasságának, a változáshoz való alkalmazkodásának romlása és az új sejtek keletkezésének csökkenése volt.
Viszont amikor a hormonszint a normálisra tért vissza, a negatív hatás megszűnt a hippokampuszra, és helyreállt a tanulási képesség és a memória. (EurekAlert)
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
fuggetlen.hu
(2008.02.18. 10:38)
Legjobban: