A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk arról, igénylik-e a védőoltást a gyermeküknek. A kitöltött, aláírt nyilatkozatok leadási határideje szeptember 11. – mondta el Molnár Zsuzsanna, a NNGYK járványügyi osztályvezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán. Hozzátette, Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg eddig az oltást évente, illetve – 2020-tól – a fiúk 68 százaléka.
A fertőzés szinte minden embert érint, így nők és férfiak is átesnek rajta legalább egyszer életük során. A daganatos betegségek kialakulásának 5-6 százalékáért ez a vírus felelős. A leggyakrabban a méhnyakrák kialakulásáért teszik felelőssé, de más rákos megbetegedést is okoz. A humán papillóma vírus elleni védőoltás ezáltal tulajdonképpen egy rákmegelőző védőoltás – hangsúlyozta a szakember. Kitért rá, a vírusnak több mint száz típusa ismert: az oltóanyag a leggyakrabban megbetegedést okozó 9 típus ellen készíti fel a szervezetet. Bár a szervezet általában képes segítség nélkül is legyőzni a vírust, de nem alakul ki ellene védelem, ezért van szükség az oltásra.
A 2006-2007-ben törzskönyvezett vakcinából már mintegy 500 milliót adtak be világszerte, és megállapították, hogy az oltás hatásos és biztonságos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2030-ra a 15 évesnél nem idősebb lányok 90 százaléka kapja meg az oltást. „A méhnyakrák lenne az első olyan rákbetegség, amely (...) felszámolható, hiszen kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg tudjuk tenni: van védőoltás, illetve a méhnyakrákszűrés” – mutatott rá Molnár Zsuzsanna.
