Tumoros megbetegedések

A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.

Méhnyakrák tünetei és kezelése

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák a méhnyak daganatos megbetegedése. Szövettana alapján két típusa van. Az egyik az úgynevezett többrétegű laphámból kiinduló laphámrák, a másik pedig a nyakcsatornában lévő, egyrétegű hengerhámból kialakuló hengerhámrák, más néven adenokarcinóma. A két típus több dologban is különbözik egymástól: ugyan mindkettő a méhnyak területéről indul ki, a hengerhámdaganat később és nehezebben fedezhető fel, mint a méhszáj felszínén elhelyezkedő laphámrák, emellett agresszívebb is a viselkedése. Emiatt befolyásolja a terápia megválasztását, hogy a méhnyakrák melyik szövettani típusáról van szó.

Tünetek

A méhnyakrák előfordulása

Magyarországon évente 1000-1200 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, ami uniós összehasonlításban nagyon magas szám. A betegség miatt évente körülbelül 400 nő hal meg. A méhnyakrák elsősorban 45 és 65 év között érinti a nőket, de az elmúlt években a 30 év körülieknél is gyakoribbá vált. Ennek oka a betegség hátterében álló HPV-fertőzés terjedése.

A méhnyakrák okai

A méhnyakrák kialakulásában (mindkét szövettani típusnál) a humán papilloma vírus (HPV) magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek közel 98 százalékát az ezekkel való fertőződés okozza. A méhnyakrákok több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs.
A méhnyakráknak kockázati faktora a dohányzás is, de csak a HPV-vel összefüggésben. Ennek oka, hogy a dohányzás segíti a vírus bejutását a sejtekbe, mert rontja azok mikrocirkulációját és így a HPV elleni ellenanyagok eljutását a sejtekhez.
A méhnyakrák megelőzését a magas kockázatú HPV törzsek elleni védőoltás is segíti
A méhnyakrák megelőzését a magas kockázatú HPV törzsek elleni védőoltás is segíti

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák kezdeti tünete a vérzési rendellenesség, amely elsősorban szexuális együttlét után jelentkező vérzésben nyilvánul meg. Emellett bűzösebb folyás is jelentkezik. Késői stádiumban - amikor már a medencefali, méhűri kötőszövet is érintetté válik - deréktáji fájdalom, csípőlapátba sugárzó fájdalom, rendszeres alhasi fájdalom is kialakul, és felléphet vizeletürítési zavar is (amikor már a két húgyvezeték is érintetté válik).

A méhnyakrák diagnózisa

A diagnózist szövettani vizsgálattal állítják fel. Ehhez föltárják a méhnyak területét, majd az ott látott elváltozásból mintát vesznek, kicsippentenek egy darabot (ez az úgynevezett célzott mintavétel). A másik lehetőség az úgynevezett hurokkimetszés, amelynél nagyfrekvenciás rádióhullámú eszközzel vesznek szövettani mintát. Emellett nőgyógyászati vizsgálaton stádiummeghatározást is végeznek: megnézik, mekkora a betegség kiterjedése.
A méhnyakrákok 98 százaléka hengerhám-daganat vagy a méhszáj felszínén elhelyezkedő laphámrák. A daganat típusa a terápiára is kihat, az elkülönítés emiatt is fontos.

A méhnyakrák kezelése

A terápia alapvetően stádiumfüggő. A korai stádiumokban - amíg a betegség a méhnyakra lokalizálódik - műtéti megoldást javasolnak, ami a gyakorlatban kiterjesztett vagy radikális méheltávolítást jelent (ezt a köznyelv Wertheim-műtétként emlegeti). Ennél a műtétnél nemcsak a méhet távolítják el, hanem a méhűri kötőszövetet és a kismedencei nyirokcsomóláncot is. A kizárólag a méhnyakat érintő kúpkimetszés csak egészen korai stádiumban jöhet szóba (1A stádiumig, az úgynevezett mikroszkopikus méhnyakrákoknál), főleg olyan esetekben, amikor valaki még akar gyereket. A szintén csak a méhnyakra lokalizálódó, de már 1B stádiumú méhnyakráknál mindenképp Wertheim-műtétre van szükség.
Ha a betegség már túlterjedt a méhnyakon, akkor kemoterápia és sugárkezelés együttes alkalmazására van szükség. Ez az úgynevezett kemo-irradiáció, amelynél a kemoterápia a sugárkezelésre érzékenyít. Az ilyen kezelés 5 hétig tart, a beteg minden héten kap egy kemoterápiás infúziót, utána pedig 5 napon keresztül sugárkezelést 5 héten át.

A méhnyakrák rehabilitációja

A kiterjesztett műtét után nagyon fontos a rehabilitáció, ugyanis következtében a hólyag és a végbél beidegzése is zavart szenved. Ez átmeneti működési problémát okoz, ami azt jelenti, hogy a beteg nem érzi a vizelési ingert, nem tud spontán hólyagot üríteni, vagy adott esetben túlcsordul a hólyagja, és az inkontinencia panaszai lépnek föl. Ugyanez igaz a székletürítésre is. Emiatt van szükség rehabilitációként gyógytornára. Változó, hogy meddig kell járni rá: megesik, hogy elegendő néhány hónap, de előfordul, hogy a panaszok csak több év után enyhülnek.

A méhnyakrák gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyekre mindenképp hatással van, hogy Magyarországon a méhnyakrákok közel 70 százalékát késői stádiumban fedezik fel, így az a kiindulási szerven is túlterjed. Ez vagy a hüvely felé történik, vagy a méh körüli kötőszövetet érinti. A daganat az esetek 30 százalékában marad kizárólag a méhnyakon, a betegség gyógyulása szempontjából kedvező prognózist pedig csak ez jelent. Ha ilyen esetekben nincs daganat a nyirokcsomón sem, akkor a daganatmentes 5 éves túlélés eléri a 97 százalékot. Későbbi stádiumokban az esélyek jelentősen csökkennek, nyirokcsomóáttétnél akár 10 százalékig is eshetnek.
A méhnyakrákok 2 százaléka úgynevezett világos sejtes daganat, ami nagyon gyorsan alakul ki, a rák előtti állapotot szinte "átugorja". Ezek általában rezisztensek a kezelésre is, ami azt jelenti, hogy kemoterápia és sugárterápia együttes alkalmazásával sem tudják őket gyógyítani vagy biztosítani a hosszú távú daganatmentességet. Ezeknél a műtét is csak időszakos megoldást jelent, mert a daganat általában nagyon korán kiújul, illetve áttétet ad máshol.

A méhnyakrák megelőzése

A méhnyakrákot szűrővizsgálattal lehet megelőzni, a szűrésen ugyanis már kimutatható a rák előtti állapot is. Sajnos itthon az ilyen vizsgálatokon való részvételi arány kevesebb mint 50 százalék, emiatt lehet magas a méhnyakrák gyakorisága. A megelőzés másik módja a betegség hátterében álló, magas kockázatú HPV törzsek elleni oltás.

A méhnyakrák szövődményei

Szövődmény az áttétképzés lehet, de lehetnek következményei a terápiás beavatkozásoknak is. A radikális műtét miatt vizelet- és székletürítési zavar alakulhat ki, ahogy nyirokkeringési elégtelenség is felléphet, amely a nyirokrendszer eltávolítása miatt jelentkezik. A sugárkezelésnek késői szövődményei lehetnek, amelyek a kezelés után 5-10 évvel léphetnek fel. Ilyen lehet a bélműködési zavar, a hólyagműködési zavar, a spontán bélkilyukadás, illetve a bélhólyagsipoly kialakulása.
A cikk elkészítéséhet nyújtott segítséget köszönjük dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai onkológusnak.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28 °C
Minimum: +17 °C

Általában derült vagy gyengén felhős lesz az ég, csupán délnyugaton lehet időnként több a felhő. Csapadék nem várható. Az északi, északkeleti szél nagy területen lesz élénk. Késő estére 17 és 24 fok közé hűl le a levegő. Ma átmenetileg frontmentes idő várható, holnap ugyanakkor érkezik az újabb front az előrejelzés szerint.