Becslések szerint a koronavírus-fertőzésen átesettek mintegy 10 százalékánál jelentkezik a hosszú Covidként elhíresült tünetegyüttes, azaz olyan panaszok, amelyek az akut fertőzés lezajlását követően is több mint négy hétig fennállnak. Mint azt Giulia Vivaldi, a londoni Queen Mary Egyetem epidemiológusa írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, napjainkig kétszáznál is több tünetet hoztak kapcsolatba a területen zajló kutatások a COVID-19 utóhatásaival. Legtöbbször a krónikus fáradtság, légzési nehézségek, kognitív és memóriazavarok merülnek fel lehetséges problémákként, amelyek az érintettek életminőségére is jelentős kihatással lehetnek, akár a munkavégző képességüket is ronthatják.
„Nem a COVID-19 azonban az egyetlen, amely hosszan tartó tüneteket okoz” – hangsúlyozza Vivaldi. A szakember és munkatársai egy friss tanulmánya október elején jelent meg az eClinicalMedicine című tudományos folyóiratban. A szerzők ebben arra világítanak rá, hogy egyéb légúti fertőzések után is kialakulhatnak krónikusan fennálló panaszok, csupán ezekre eddig kevesebb figyelem jutott.
Köhögés és emésztési panaszok
A kutatócsoport több mint tízezer résztvevő körében végzett kérdőíves felmérést. A válaszadók mindegyike vagy igazolt COVID-19-en esett át, vagy valamilyen más akut légúti fertőzésen (negatív koronavírusteszt-eredménnyel), illetve a kontrollcsoport tagjai semmilyen légúti fertőzésre utaló megbetegedéssel nem küzdöttek előzőleg. A kutatók arról kérdezték őket, hogy tapasztaltak-e bármilyen panaszt arról a 16 elemes listáról, amely a hosszú Covid legjellemzőbb tünetei sorolta fel. Mivel a vizsgálat a hosszú távú tünetekre fókuszált, így a felmérésbe – a kontrollcsoport kivételével – csak olyanokat vontak be, akik a válaszadás előtt legalább négy héttel korábban gyógyultak ki a megbetegedésükből. Emellett a kutatók figyelembe vették azt is elemzésük során, hogy a résztvevőknek milyen volt az általános egészségi állapota, mielőtt megfertőződtek.
Vivaldi kifejti, hogy az így kapott eredmények szerint minden vizsgált tünet gyakrabban fordult elő azok körében, akik átestek COVID-19-en, mint a kontrollcsoport tagjai körében. Ezt azonban nem kizárólag a koronavírus-fertőzés kapcsán lehetett kimutatni. Valójában szinte minden tünet ugyancsak gyakrabban fordult elő azoknál a résztvevőknél is, akik valamilyen más légúti fertőzéssel küzdöttek korábban. „Más szóval eredményeink arra utalnak, hogy létezik úgynevezett hosszú nátha is, azaz hosszan tartó egészségügyi problémák olyan egyéb légúti fertőzések nyomán, mint a megfázás, az influenza, vagy a tüdőgyulladás” – hangsúlyozza a járványtani szakértő.
A tanulmány azt mutatja, a hosszú nátha leggyakoribb tünetei közé tartozik a köhögés, a hasi fájdalmak és a hasmenés. Ezek átlagosan 11 héttel a fertőzés lezajlását követően is jelentkeztek még az érintetteknél. Bár a kezdeti fertőzés lefolyásának súlyossága összefüggést mutatott a tartósan jelentkező panaszok kialakulásának kockázatával, a kutatók ezzel együtt sem tudják egyelőre meghatározni, hogy egyeseknél miért lépnek fel ilyen tünetek, miközben másoknál nem.
A hosszú nátha nem ugyanaz, mint a hosszú Covid
A cikkben Vivaldi kiemeli, nincs bizonyíték, amely azt mutatná, hogy a hosszú nátha ugyanolyan súlyos és tartós állapottá tudna válni, mint a hosszú Covid. Sőt, valójában a vizsgálat is talált néhány fontos eltérést a két csoport között. Nagyobb valószínűséggel jelentkezik például szédülés, valamint szaglási-ízérzékelési zavarok COVID-19-et követően. Mindazonáltal a felfedezés egyértelműen arra figyelmeztet, hogy nemcsak a hosszú Covid lehet negatív hatással az emberek életére, hanem egyéb légúti fertőzések is.
A szakember szerint nem arról van szó, hogy a hosszú nátha egy új jelenség lenne. Csupán eddig nem voltunk tudatában a létezésének, így a betegek sem jelentkeztek orvosnál az állapottal, illetve nem kaptak arról diagnózist. „A légúti fertőzéseket követően fellépő hosszú távú panaszok nem számítanak újdonságnak. A két korábbi koronavírus-járvány – SARS és MERS – túlélőiről készült tanulmányok is kimutattak a tüdő működését, az életminőséget és a mentális egészséget tartósan befolyásoló hatásokat. Sőt, még az influenza miatt kórházban kezelt betegek körében is előfordult, hogy miután hazaengedték őket, még legalább két éven keresztül tapasztaltak légzőszervi és pszichológiai problémákat” – mutat rá Vivaldi.
Hozzáteszi azonban, hogy a legtöbb kutatás eddig a súlyos, akár kórházi ellátást igénylő megbetegedések által sújtott betegekre fókuszált. Jelentősen kevesebbet tudunk a kevésbé súlyos akut betegségek utólagos hatásairól. A hosszú Covid viszont szakított ezzel a kutatási trenddel, hiszen a világjárvány idején mindenféle beteg állapotára nagyobb figyelem hárult a megbetegedés súlyosságától függetlenül. Így derülhetett fény arra, hogy akár egy enyhe kezdeti fertőzésből is hátramaradhatnak krónikus panaszok. Vivaldi szerint nem szabad itt megállni, hanem ideje jobban feltárni a légúti fertőzéseket követő szindrómák jelenségét, egyben megoldást keresve azok hatékony kezelésére is.
