Átfogó tanulmányt készítettek dán kutatók a 14 alattiak hosszú COVID-dal kapcsolatos tapasztalatairól. A kutatásba bevont 44 ezer alany között csecsemők és totyogók is voltak. A résztvevők negyede igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen: ők 2020 januárja és 2021 júliusa között produkáltak pozitív tesztet.
Bár a hosszú COVID gyakori tünetei között több olyan is szerepel, amelyek a gyerekek koronavírus-fertőzés nélkül is sokszor megtapasztalnak – mint például a fejfájás, a hasfájás, a fáradékonyság vagy a hangulatváltozás –, a kutatás megállapította, hogy a fertőzésen átesett gyerekekre jellemzőbb volt, hogy ezen panaszok közül legalább egyet minimum 2 hónapon át tapasztaltak. Emellett a pozitív teszttel rendelkező gyerekek harmada legalább egy olyan hosszú távú tünetet tapasztalt, amelyet korábban nem – számolt be az eredményekről a CNN .
Ezek a leggyakoribb hosszú távú tünetek
Mint kiderült, a leggyakoribb tünetek életkoronként változtak. A 3 éves kor alatt a hangulatingadozás, a kiütések és a hasfájás, míg a 4-11 évesek körében a memória- és koncentrációzavar a legjellemzőbb jele a hosszú COVID -nak voltak. A 12 és 14 év közöttiek pedig leginkább fáradtságra, figyelemzavarokra és hangulatzavarokra panaszkodtak. A kutatók emellett azt is megállapították, hogy a 3 év alatti fertőzöttek 40 százaléka tapasztalt tüneteket még két hónappal a pozitív teszt után is. Míg a többi 3 év alatti esetében csak 27 százalékos arányban fordultak elő ezek a tünetek.
Komolyan kell venni
„Az eredményeink és más tanulmányok is egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy bár a hosszú COVID viszonylag ritka a gyerekek körében, nagyon fontos, hogy felismerjük és komolyan vegyük ezt az állapotot” – mondta Selina Kikkenborg Berg kardiológus professzor, aki a tanulmány társszerzője. Egyes szakemberek azonban rámutattak arra is, hogy ebben a korcsoportban még olyan kevés kutatás készült a koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásairól, hogy még mindig nem teljesen tiszta, hogy pontosan hány gyereket és milyen hosszan érintenek a tünetek.
A dán kutatás egyébként arra is rávilágított, hogy a koronavírus-járvány azokra a gyerekekre is komoly hatással volt, akik nem betegedtek meg. Egyes pszichológiai zavarok, valamint a szociális nehézségek ugyanis náluk is kialakultak az intézménybezárások és a kötelező távolságtartás következtében.
