A spanyolnáthaként is ismert, 1918-as nagy influenzajárvány a világtörténelem legsúlyosabb járványos betegsége volt. A világon nagyjából 500 millió ember kapta el, a halálos áldozatok számát pedig 50-100 millió közöttire becsülik. A betegség három nagy hullámban söpört végig Európán is, a legelső, 1918 tavaszán még viszonylag enyhe volt. A halálesetek többsége 1918 őszén következett be - ez volt a spanyolnátha második és legrosszabb hulláma. A CNN cikke összegyűjtötte azokat a tanulságokat, amelyeket a száz évvel ezelőtti pandémiából a koronavírus-járvány ideje alatt is levonhatunk.
Egy pandémia alatt sok, korábban teljesen hétköznapi tevékenység lesz (fertőzés)veszélyes, így például a randevúzás, a csókolózás, és természetesen a szex. Bár most, a koronavírus-járvány idején is nehezített tereppé vált a szerelmi és a szexuális élet, a sokkal pusztítóbb spanyolnáthajárvány még inkább feladta a leckét a turbékoló galambpároknak. De hogyan elégítették ki akkoriban vágyaikat, igényeiket az emberek, egyáltalán kielégíthették-e? Kattintson a részletekért!
Ahogy a spanyolnátha, úgy a koronavírus esetében is sokkal súlyosabbnak tűnik az ősszel fellángolt második hullám a tavaszinál. Az egészségügyi szakértők arra számítanak, hogy a fertőzöttek száma a téli hónapokban még gyorsabban emelkedik majd, a hideg idő ugyanis segíti a kórokozók terjedését. A hűvös, kevésbé nedves levegőben a nyárinál hosszabb ideig életképesek maradnak a kórokozók , a kiszáradt orrnyálkahártyák pedig jobban ki vannak téve a vírusoknak és baktériumoknak. Ráadásul a hideg időben kevesebbet is szellőztetjük a közös használatú helyiségeket, ami tovább fokozza a fertőzésveszélyt.
A koronavírus egyelőre nem követelt annyi életet, mint a spanyolnátha - a halálozások száma az 1,2 millióhoz közelít világszerte -, köszönhetően a jobb higiéniás és közegészségügyi körülményeknek, illetve annak, hogy ma már sokkal többet tudunk a vírusok terjedéséről és természetéről. Még azonban távolról sem értünk a járvány végére, a második hullám intenzitását és áldozatainak számát pedig egyelőre megbecsülni is nehéz lenne.
Miért volt ilyen halálos a második hullám?
Több elmélet is létezik arra, hogy a spanyolnátha második hulláma miért szedett ennyi áldozatot. Az időjárás mellett közrejátszhatott például a vírus mutációja, illetve az emberek mozgása és viselkedési mintájuk. John M. Barry, a Nagy Influenza (The Great Influenza: The History of the Deadliest Pandemia in History) című könyv szerzője szerint az influenzavírus terjedése tavasszal még jóval lassabb volt, egy mutációt követően azonban őszre felgyorsult. Egy fertőzött ember szervezetében gyorsan kialakult a tüdőgyulladás , és körülbelül két nap alatt meg is halt miatta. A zsúfolt katonai táborok, a rossz higiéniás körülmények és a menekültek, illetve a hadseregek mozgása miatt a vírust szinte lehetetlen volt feltartóztatni. Egy 2010-es tanulmány szerint a járvány több amerikai katonát és tengerészt ölt meg, mint ahányan a nagy háborúban vesztették az életüket. A halálozások száma az Egyesült Államokban 1918 novemberében tetőzött, ami világszerte a járvány leghalálosabb hónapjainak egyike volt.
Ellentétben a COVID-19-cel, amely elsősorban az idősebb emberek szervezetére jelent komoly veszélyt, a spanyolnátha miatti halálozások nagyjából a fele 20-40 év közötti korosztályt sújtotta. A védekezés főbb lépései már akkor is a most jól ismertek voltak: iskolákat, közösségi helyeket kellett bezárni, számos tömegrendezvényt betiltottak és azt kérték az emberektől, hogy maradjanak otthon. A hatóságok kötelező maszkviselést írtak elő, és az akkor jóval gyakoribb utcai köpködéseket is bírságolták. Az első világháború tragédiája után a kivéreztetett társadalmakat még súlyosabban érintette a járvány, egész generációk vesztek oda alig néhány év alatt.
Mit tehetünk most?
Több szempontból sem lehet egyértelmű párhuzamot vonni az 1918-as pandémia és a mostani között. Míg az egy súlyos háború végén érte a már amúgy is megrendült társadalmakat, ma már jóval felkészültebbek vagyunk, kiismertük a pandémiák természetét is. A 20. században még óriási halálozási arányú tüdőgyulladást is sokkal jobb arányban tudjuk meggyógyítani, illetve a korábbi évtizedekben bevált védekezési módokból (szociális távolságtartás, maszkviselés) tanulva alakíthatjuk ki a stratégiánkat. A közelgő influenzaszezon viszont ismét komoly veszélyt jelent, nem tudni ugyanis biztosan, hogy a két fertőzés egyszerre milyen hatással lehet a betegekre.
Míg 1918-ban nem volt jóváhagyott és szabályozott vakcina, a kutatók most világszerte dolgoznak a COVID-19 elleni oltóanyagon. Az Operation Warp Speed , valamint más programokban dolgozó kutatók megfeszített tempóban dolgoznak azon, hogy 2021 tavaszára hatékony oltóanyag álljon a rendelkezésünkre.
