Kiderült a 100 éves gyilkos járvány titka

Az I. világháborútól amúgy is vérző Európára egy újabb rettenetes csapás várt 1918 tavaszán, amikor felfedezték az első influenzás eseteket. Mire lecsengett a járvány az emberiség 2-4 százalékát fertőzte meg az influenza első ismert típusa, és 1-2 százalékát meg is ölte. Lassan feltárulnak a titkok.

Az influenzajárvány a nevét nem azért kapta Spanyolországról, mert ott jelentek volna meg az első esetek, hanem mert az ibériai ország nem vett részt a háborúban, s nem cenzúrázták oly mértékben a híreket, mint Európa más területein. Így a betegségről szóló jelentések is a nyilvánosság elé kerülhettek. A megrázó az volt ebben a ragályban, hogy elsősorban fiatal életerős embereket támadott meg, és ragadott el, míg az idősebbek jobb eséllyel úszhatták meg a fertőzést. A betegség kiindulási góca valószínűleg az Egyesült Államokban, a kansasi, Haskell megyében volt. Három katona vonult be innen a mintegy 56 ezer újoncot összevonó Camp Funston kiképzőtáborba, s hamarosan 1100 súlyos megbetegedésnél tartottak. A katonai mozgások innen terjesztették szét a ragályt. Európába is valószínűleg amerikai katonák hurcolták be a fertőzést, ahol 1918 áprilisában a bresti hadikikötőben ütötte fel a fejét először. Magyarországon is megjelent a járvány, de viszonylag enyhe lefolyású volt, néhány tízezer fertőzéssel és a csúcson 10 százalék körüli mortalitással. Ez is elég volt, hogy elragadja többek között IV. Károly magyar királyt, Kaffka Margit írónőt vagy Karinthy Frigyes első feleségét, Judik Etelt.

Camp Funston
A Camp Funston kiképzőtábor betegekkel tömött kórházbarakkja a spanyolnátha-járvány idején
Forrás: National Museum of Health and Medicine, Wikipedia.org

A járvány centenáriumán egy nemzetközi kutatócsapat - ahogy arról a The Conversation beszámolt - az Egyesült Államokban, Mexikóban, Chilében, Japánban és Dániában kutatta át a rendelkezésre álló adatokat, hogy feltárja a spanyolnátha több máig megoldatlan rejtélyét. Elsősorban régi adatokat elemeztek, amelyek poros könyvtárakban, egyházi feljegyzésekben és rég elfeledett statisztikai kiadványokban találhatók. A reményeik szerint ezekkel az adatokkal már rekonstruálhatóvá válnak a járvány jellemzői. Az 1918-as és más járványokkal összefüggő epidemiológiai minták megértése azért is fontos, hogy a közegészségügyi tisztviselők jobban felkészülhessenek az elkövetkező egészségügyi katasztrófákra.

Mit rejtenek az archívumok?

A száz évvel ezelőtti halálozási statisztikák átnyálazása igen hosszadalmas és aprólékos feladat, s a bizonyítékok összegyűjtése gyakran szerencse kérdése is. A múlt század elején a halálozási adatokat nem szisztematikusan archiválták, s ha egyik másik országban volt is valamilyen rend, a világ más tájain teljesen eltérő szokások uralkodtak, néhol például semmiféle feljegyzés nem készült. Különösen azokban a szegény országokban, amelyek valószínűleg a legnagyobb veszteségeket szenvedték el a pandémia miatt.


A kutatás során a legfrusztrálóbb, ha az adatok megvannak, de a kutatók képtelenek hozzáférni. Ennek a legfőbb oka, hogy a feljegyzések gyakran rossz minőségű papírra és színét elveszítő tintával készültek, s ezért olvashatatlanná váltak. Volt olyan hely - például Madagaszkáron -, ahol tűzvész pusztította el az értékes adatokat. Peruban a Limában őrzött archívumokban 50 ezer haláleset nyomára bukkantak, mert a száraz levegő megkímélte a dokumentumokat. Iquitos városában, amely az amazóniai dzsungelben fekszik a párás környezet már nem volt ilyen kíméletes, és a dokumentumok java használhatatlanná vált. Az archivumok hagyományos, emberi elmére támaszkodó átvizsgálása sajnálatosan sok információ felett átsiklik. Ezért a feljegyzéseket digitalizálni kell, s így lehet olyan mintázatok nyomára bukkanni, amelyek újabb adalékokkal szolgálnak a járvány megértéséhez. Ez pedig sok időbe és pénzbe kerül.

Különös mintázatok

A halálos 1918-as járvány több epidemiológiai rejtvényt is felállított. Először is a vírus szokatlan módon terjedt el. A korai járványok enyhék és helyiek voltak. A megjelenésükről 1918 első felében néhány országban számoltak be, s csak később jelentkeztek az egyedülállóan súlyos fertőzések. A földrajzilag elkülönült közösségekre afertőzéstöbb hulláma is lecsapott. Például, Koppenhága városa három különböző kitörést tapasztal 1918 júliusa és 1919 májusa között, valamint egyet 1919-20-ban.

A halálozási minták életkor szerint is különösek voltak. A 20-as éveik végén járó fiatal felnőttek számára a fertőzés fokozott kockázatot jelentett. Ugyanakkor az influenza fertőzések gyakoriak voltak a tizenévesek körében, de ezek lefolyása enyhe volt. Az idősebbek között is kevésbé volt valószínű a halálozás, mint a fiataloknál, de nem minden országban. Ez eléggé eltér a jelenlegi helyzettől amikor az időskorúakat fenyegeti a legnagyobb halálozási kockázattal a szezonális influenza.

Az összegyűjtött adatok alapján azt remélik, hogy jobban megértik a járványok időzítését és számait az 1918 előtti és utáni időszakban. Az összegyűjtött adatokból azonban különböző populációkban, különösen az amerikai kontinenseken és Európában képesek voltak a tudósok a halálozási mintákat felépíteni. Ezek szerint 1918 első felében korai és gyakran enyhe pandémiás hullám volt tapasztalható, aztán jött a halálos ősz. Ezt a hipotézist alátámasztotta, hogy a virológusok az 1918 nyarán meghalt amerikai katonák tartósított tüdőszövetéből ki tudták tenyészteni a járványt okozó vírust. Ez arra utal, hogy a korai hullámokért felelős kórokozó egy új pandémiás vírus volt.

A betegségekhez való hozzáállást, a tőlük való félelemfokát nem csak a pusztítóképességük, hanem a közösség kollektív tudta is befolyásolja: az, hogy mit gondolnak az emberek általában az egyes kórokról, mennyi előítélet kapcsolódik hozzájuk. Minden kornak megvannak a maga rettegett betegségei. Az ókorban a lepra (lásd a bélpoklosokkal kapcsolatos megannyi bibliai idézetet), a középkorban a pestis, a 20-ik század elején a szifilisz, a végén azAIDStöltötte el rettegéssel az embereket. Érdekes, hogy a spanyolnátha, amely az emberiség történetének egyik vagy talán legpusztítóbb járványa volt nem váltott ki olyan mértékű félelmet, mint az állandóan jelenlévő (és persze a halálokok élén álló) krónikus megbetegedések. De ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy a társadalom figyelmét egy sokkal kegyetlenebb, és szintén szörnyen pusztító jelenség vonta magára, az első világháború. Részletek!

Arra, hogy a járvány miért kímélte meg az idősebb felnőtteket, többféle magyarázat is született. Az egyik meghatározó elmélet szerint a 19. században már felbukkant hasonló vírus évtizedekkel később visszatért, de ellene az idősebbek már védettséget élveztek. Ez az úgynevezett "antigén újrahasznosítási" hipotézis. Ezt egy 2009-es járvány során sikerült a gyakorlatban is igazolni, amikor az idősebb populációknak magasabb volt a korábbról megőrzött antitest szintje, és így kisebb valószínűséggel haltak meg a fertőzésben, mint a fiatalabb populációk tagjai.

Tartós titkok

Néhány alapvető kérdésre azonban ma sincs válasz. A legszembetűnőbb rejtély, hogy a súlyos influenzafertőzések 1918-ban a fiatal felnőttek körében drámai módon és aránytalanul terjedtek más influenzajárványokkal és más betegségekkel szemben. Ez a minta következetesen megjelent a különböző földrajzi, demográfiai és társadalmi-gazdasági háttérrel meghatározott emberek között. Az erre felállított hipotézisek egyike sem meggyőző. Mivel pedig a biológiai anyag kifogyóban van ebből a történelmi időszakból, valószínű, hogy a választ talán egészen addig nem kapjuk meg, amíg hasonló feltételek nem állnak fel ismét egy jövőbeni járványnál.

A spanyolnátháról alig tudunk valamit Ázsiában és Afrikában, ahol valószínűleg a legtöbb pandémiás haláleset fordult elő, de a feljegyzések olyan szűkösek, hogy nem lehet belőlük érdemi következtetéseket levonni. Ráadásul a történelmi forrásanyagok az egész világon folyamatosan errodálódnak. Például meghalnak azok az emberek, akiknek a szüleik vagy idősebb családtagjaik révén első kézből származó információik lehetnek a járványról. A reményt, hogy közelebb kerülhetünk a titkok megfejtéséhez, az internetes források bővülése táplálhatja. Egyre szélesebbé válik a historikus halálozási és születési nyilvántartások elérhetősége, különösen azután, hogy számos magánvállalkozás foglalkozik az ősök megtalálásával, és a leszármazási kérdések megválaszolásával. Ezek aztán olyan információkat is a felszínre hoznak, amelyek a járványtörténeti kutatások számára szintén értékesek.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+8, +14 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Hazánkban pénteken délelőtt nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet, de keleten többfelé még borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag