Nem is az okozza az Alzheimer-kórt, amit eddig hittek?

Miután az elmúlt években számos gyógyszerkutatási kísérlet futott zsákutcába, a tudósok azzal a zavarba ejtő lehetőséggel szembesültek, hogy az Alzheimer-kór vezető elmélete teljesen hibás lehet.

Jelenleg még az amiloidhipotézis határozza meg a tudósok gondolkodását az Alzheimer-kórról. Az amiloid az a fehérje, amely jól megkülönböztethető plakkokat (lerakódásokat) képez az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában. Ez azt a következtetést vonta maga után, hogy nagyon fontos szerepet kell játszania a betegségben. Az amiloidhipotézist először 1992-ben mutatták be, és az elmúlt 25 év során a kutatás olyan vegyületek felkutatására összpontosított, amelyek az amiloidot kitisztítják az agyból, vagy lelassítják a termelődését. De ezek az erőfeszítések veszítettek a lendületükből, mert nem változtatták meg az eredményeket az Alzheimer-kórban szenvedőknél.

alzheimer
Két-három éven belül kiderül, hogy az amiloidellenes készítmények képesek-e az áttörésre

Pedig az elképzelés jól indult, hiszen a kognitív képességek és az amiloidfehérje megjelenése közötti összefüggés elég egyértelmű volt. Például a Kalifornia Egyetem Helen Wills Idegtudományi Intézetének kutatói kimutatták, hogy a vizsgálatukba bevont alanyok közül azokban volt a legalacsonyabb a béta-amiloid szintje, akik mentálisan stimuláló tevékenységeket végeztek - különösen fiatal- és középkorukban. Azokban az idősebbekben, akik a legtöbb ilyen tevékenységet végezték, a fiatal alanyokéhoz hasonló volt a béta-amiloid szintje, míg akik a legkevesebb ilyen jellegű tevékenységet folytatták, az Alzheimer-kóros betegekéhez hasonló béta-amiloid-szintet értek el.

Amiloid, vagy sem

Akárhogy is, a tudomány amiloidfehérjékhez való viszonya kulcskérdés az Alzheimer-kór megfejtéséhez vezető úton. A sikertelen kutatásokat látva egyesek azzal érvelnek, hogy a gyógyszereket túl későn kapják meg a betegek, amikor az amiloid miatti károsodás már túl messzire haladt. Más tudósok azonban úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy az amiloidhipotézist "halottnak" nyilvánítsák és más ötletekre fókuszáljanak.


A kanadai közszolgálati médium, a CBC Paul Murphyt, a Kentucky Egyetem kutatóját idézi, aki egy folyóiratban azt írta, bolondság lenne figyelmen kívül hagyni az antiamiloid-megközelítés folyamatos kudarcát. A területen nyilvánvalóan szükség van az innovatív ötletekre, mert az amiloidhipotézis kifulladóban van. A tudós szerint lehet, hogy egészen más alapokon nyugszik a betegség, mint eddig gondolták.

Az ismeretlenek hosszú listája

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos ismeretlenek listája hosszú. A tudósok például még mindig nem tudják pontosan, mi okozza a betegséget. Nem tudják, mi az amiloid funkciója, vagy miért termeli a szervezet. Sőt azt sem, hogy mi történne, ha meg tudnák akadályozni, hogy amiloid termelődjön az agyban, mielőtt bármilyen tünet megjelenne. Murphy szerint 2020-ra valószínűleg több tudásunk lesz róla, hogy ez a teória működik-e vagy sem. Ha az eredmények azt mutatják, hogy az emberek megbetegszenek még azután is, hogy a gyógyszerek megakadályozzák az amiloid-lerakódásokat, akkor az amiloidhipotézis végzetes csapást szenvedhet.

A gyógyszerfejlesztésnek csak a felfedező kutatások adhatnak lendületet: amint megfejtjük a betegségek mögötti idegsejt-hálózati vagy molekuláris mechanizmusokat, megvan az újabb gyógyszercélpont. A fentieket Freund Tamás, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa vallja, aki szerint belátható időn belül gyógyíthatóvá válhat az Alzheimer- és a Parkinson-kór is. Részletek!

Az elmúlt néhány évben a legígéretesebb gyógyszerek közül sok sikertelenül szerepelt a klinikai vizsgálatokon. Januárban például a Pfizer, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója bejelentette, hogy befejezi az Alzheimer-kór kutatási programját. Úgy néz ki, hogy az óriási kielégítetlen igény ellenére a költségek olyan magasak, hogy piaci alapon talán nem is éri meg foglalkozni hatóanyagok kifejlesztésével. Ezen az is változtathat, ha a jelenlegi hipotézis igazolódik, és az is, ha meggyengül, és a tudósok új, ígéretes irányokban kezdenek el kutatni.

Murphy például azAlzheimer-kórés az agyi érrendszeri betegségek közötti kapcsolatokat vizsgálja. Más kutatások az ideggyulladásokat, a mitokondriális működési zavarokat, a microglia agysejtek viselkedését, a reaktív oxigén, azaz a szabad gyökök szerepét vizsgálják.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a sok napsütést csak kevés felhő zavarhatja, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag