Nem is az okozza az Alzheimer-kórt, amit eddig hittek?

Miután az elmúlt években számos gyógyszerkutatási kísérlet futott zsákutcába, a tudósok azzal a zavarba ejtő lehetőséggel szembesültek, hogy az Alzheimer-kór vezető elmélete teljesen hibás lehet.

Jelenleg még az amiloidhipotézis határozza meg a tudósok gondolkodását az Alzheimer-kórról. Az amiloid az a fehérje, amely jól megkülönböztethető plakkokat (lerakódásokat) képez az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában. Ez azt a következtetést vonta maga után, hogy nagyon fontos szerepet kell játszania a betegségben. Az amiloidhipotézist először 1992-ben mutatták be, és az elmúlt 25 év során a kutatás olyan vegyületek felkutatására összpontosított, amelyek az amiloidot kitisztítják az agyból, vagy lelassítják a termelődését. De ezek az erőfeszítések veszítettek a lendületükből, mert nem változtatták meg az eredményeket az Alzheimer-kórban szenvedőknél.

alzheimer
Két-három éven belül kiderül, hogy az amiloidellenes készítmények képesek-e az áttörésre

Pedig az elképzelés jól indult, hiszen a kognitív képességek és az amiloidfehérje megjelenése közötti összefüggés elég egyértelmű volt. Például a Kalifornia Egyetem Helen Wills Idegtudományi Intézetének kutatói kimutatták, hogy a vizsgálatukba bevont alanyok közül azokban volt a legalacsonyabb a béta-amiloid szintje, akik mentálisan stimuláló tevékenységeket végeztek - különösen fiatal- és középkorukban. Azokban az idősebbekben, akik a legtöbb ilyen tevékenységet végezték, a fiatal alanyokéhoz hasonló volt a béta-amiloid szintje, míg akik a legkevesebb ilyen jellegű tevékenységet folytatták, az Alzheimer-kóros betegekéhez hasonló béta-amiloid-szintet értek el.

Amiloid, vagy sem

Akárhogy is, a tudomány amiloidfehérjékhez való viszonya kulcskérdés az Alzheimer-kór megfejtéséhez vezető úton. A sikertelen kutatásokat látva egyesek azzal érvelnek, hogy a gyógyszereket túl későn kapják meg a betegek, amikor az amiloid miatti károsodás már túl messzire haladt. Más tudósok azonban úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy az amiloidhipotézist "halottnak" nyilvánítsák és más ötletekre fókuszáljanak.


A kanadai közszolgálati médium, a CBC Paul Murphyt, a Kentucky Egyetem kutatóját idézi, aki egy folyóiratban azt írta, bolondság lenne figyelmen kívül hagyni az antiamiloid-megközelítés folyamatos kudarcát. A területen nyilvánvalóan szükség van az innovatív ötletekre, mert az amiloidhipotézis kifulladóban van. A tudós szerint lehet, hogy egészen más alapokon nyugszik a betegség, mint eddig gondolták.

Az ismeretlenek hosszú listája

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos ismeretlenek listája hosszú. A tudósok például még mindig nem tudják pontosan, mi okozza a betegséget. Nem tudják, mi az amiloid funkciója, vagy miért termeli a szervezet. Sőt azt sem, hogy mi történne, ha meg tudnák akadályozni, hogy amiloid termelődjön az agyban, mielőtt bármilyen tünet megjelenne. Murphy szerint 2020-ra valószínűleg több tudásunk lesz róla, hogy ez a teória működik-e vagy sem. Ha az eredmények azt mutatják, hogy az emberek megbetegszenek még azután is, hogy a gyógyszerek megakadályozzák az amiloid-lerakódásokat, akkor az amiloidhipotézis végzetes csapást szenvedhet.

A gyógyszerfejlesztésnek csak a felfedező kutatások adhatnak lendületet: amint megfejtjük a betegségek mögötti idegsejt-hálózati vagy molekuláris mechanizmusokat, megvan az újabb gyógyszercélpont. A fentieket Freund Tamás, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa vallja, aki szerint belátható időn belül gyógyíthatóvá válhat az Alzheimer- és a Parkinson-kór is. Részletek!

Az elmúlt néhány évben a legígéretesebb gyógyszerek közül sok sikertelenül szerepelt a klinikai vizsgálatokon. Januárban például a Pfizer, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója bejelentette, hogy befejezi az Alzheimer-kór kutatási programját. Úgy néz ki, hogy az óriási kielégítetlen igény ellenére a költségek olyan magasak, hogy piaci alapon talán nem is éri meg foglalkozni hatóanyagok kifejlesztésével. Ezen az is változtathat, ha a jelenlegi hipotézis igazolódik, és az is, ha meggyengül, és a tudósok új, ígéretes irányokban kezdenek el kutatni.

Murphy például azAlzheimer-kórés az agyi érrendszeri betegségek közötti kapcsolatokat vizsgálja. Más kutatások az ideggyulladásokat, a mitokondriális működési zavarokat, a microglia agysejtek viselkedését, a reaktív oxigén, azaz a szabad gyökök szerepét vizsgálják.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag